Etelka, Aletta
1 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

A magyar fiatalok negyede torrentezik

2019.11.21. 16:33 Módosítva: 2019.11.21. 17:48

A 15-24 éves magyar fiatalok negyede legalább egyszer szándékosan töltött le digitális tartalmakat illegális módon – derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből. Európa egészében már csak 21 százalék a tudatosan letöltők aránya, ami javuló tendenciát mutat a legutóbbi 2016-os felméréshez képest, amikor még a teljes kontinensen 25 százalék volt az arány.

A németek a legjobb tartalomfogyasztók, náluk 70 százalék nem használt szándékosan illegális forrásokat, míg a legrosszabbak a horvátok, ahol csak 28 százalék állt ellen a kísértésnek. Magyarország a tagállamok középmezőnyében helyezkedik el.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) MTI-hez eljuttatott közleménye arra is kitér, hogy a magyar fiatalok 18 százaléka nem szándékosan jutott hozzá az illegális digitális tartalmakhoz.

Magyarországon

  • 76 százalék filmeket és sorozatokat tölt le,
  • 49 százalék zenéket,
  • 48 százalék pedig játékprogramokat.

Érdekes megállapítás még, hogy a mozgóképek letöltésében 3 százalékponttal az uniós átlag alatt vagyunk, ugyanakkor a zeneletöltésben 10 százalékponttal, a videójátékokat illetően 21 százalékponttal verjük az uniós átlagot.

Az EUIPO kutatása azt is felmérte, miért választják a fiatalok az illegális forrásokat. Tízből közel hat magyar fiatal az árat, több mint harmaduk (35 százalékuk) a csak személyes használatra való szándékot, 34 százalékuk pedig a legális tartalommal szembeni gyorsabb elérést jelölte meg okként.

Meglepő módon a HENT magyar közleményében nem olvasható, miközben az össz-európaiban világosan megjelenik az is, hogy rendkívül gyakori ok az illegális letöltésre, kereken 30 százalékkal,

a legális ajánlat hiánya.

A fiatalokat kérdezték arról is, minek hatására hagynának fel a nem törvényes tartalmak fogyasztásával. A magyar letöltőknek csak a 24 százaléka tart a büntetéstől, a legtöbben – 67 százalék – az elérhető áron való hozzáférést tartaná motiválónak, és a felhasználók 21 százaléka a kellemetlen személyes tapasztalatokat jelölte meg a leghatékonyabb elrettentő eszközként. Az utóbbi lehet spam vagy kártevő, amely az illegálisan beszerzett (és fertőzött) programok telepítésekor kerül a felhasználó gépére.

Az összes európai fiatal körében kevesebben jelölték meg az elérhető árat, ugyanakkor többen tartanak a következményektől és a negatív tapasztalatoktól. 

(MTI, illetve a teljes tanulmány pdf-ben)