Etelka, Aletta
1 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Szuperhatékony repülőszárnyat teszteltek a SZTAKI kutatói

TUM Flexop 0309
2019.11.21. 15:50

A hagyományos szárnyaknál nagyobb fesztávolságú és jóval könnyebb szárnyakat tesztel egy nemzetközi kutatócsoport, és azt remélik, hogy a fejlesztésnek köszönhetően zöldebbé és olcsóbbá válhat a repülés. A FLEXOP projektben magyar félként a SZTAKI kutatói és részt vettek, ők tervezték és építették meg a kísérleti gépek fedélzeti rendszerét, köztük a szárnyba épített érzékelőket, aktuátorokat, valamint a robotpilóta szoftveres és hardveres elemeit – derül ki az intézet közleményéből.

Ebben a kísérletben arra kerestek megoldást, hogy ne csapkodjanak a repülőgépek szárnyai. Ezt nem úgy kell érteni, mint a madaraknál, csupán arról az aerodinamikai jelenségről van szó, amit bármely kereskedelmi járaton megtapasztalhatunk, ha kinézünk az ablakon: a szárnyvég a törzshöz képet fel-le mozog.

Ez nem drámai probléma, viszont növeli a gépek üzemanyag-fogyasztását. Meglepő módon éppen a rugalmasság növelése lehet rá a megoldás a most elterjedt merevebb szárnyak helyett, hogy passzívan tudják csillapítani a szárnyakra nehezedő terhelést.

A München melletti Oberpfaffenhofen repterén végrehajtott legutóbbi próbarepülés a SZTAKI szempontjából is fontos mérföldkő volt, hiszen most már bekapcsolták a robotpilótát. Tudományos szempontból ennek abban van jelentősége, hogy a kutatási célú manővereket pontosabban meg tudják ismételni, mint amikor kézzel vezérlik a képet, és ezáltal összehasonlíthatók lesznek a megtett körök során mért adatok.

20 perc alatt 8-10 gigabájt adatot gyűjtenek össze.

flexop-a
Fotó: Fabian Vogl / TUM

Ha a lakossági drónokhoz hasonlítjuk, viszonylag nagy a FLEXOP repülőgépe: 65 kilogrammot nyom és 7 méter a szárnyfesztávolsága. Emiatt szigorúbb előírásoknak kell megfelelni, nem repkedhetnek vele akármerre, de még a reptér kontrollált környezetében is csak egy kétszer fél kilométeres légteret kaptak a kutatók. A repüléseket így is nagyon pontosan, előre meg kell tervezni, és szimulátoron begyakorolja azokat az éles teszteket kivitelező Müncheni Műszaki Egyetem (Technische Universität München, TUM) csapata.

A projektben egy repülőgépipari óriás, az Airbus is részt vesz, hogy a projektben elért eredményeket a kereskedelmi utasszállító repülőgépek tervezése során is hasznosítani tudja.