Az emberek még akkor is megosztják az álhíreket, ha tudják, hogy nem igazak

A kanadai Reginai Egyetem pszichológusai 2500 amerikait kérdeztek meg arról, hogy a nekik felajánlott cikkek közül melyeket tartják igaznak, és melyeket nem hisznek el. (A hírek között voltak valós újságcikkek, és olyan cikkek is, amelyek futottak néhány kört a közösségi médiában, de kiderült róluk, hogy csak álhírek voltak). A résztvevők némileg meglepő válaszai alapján egész jól képesek voltak azonosítani az álhíreket.

ennek ellenére simán hajlandók lettek volna megosztani azokat is a Facebookon vagy a Twitteren, függetlenül a saját maguk által is azonosított hazug mivoltuktól. A megosztási hajlandóság ugyanis sokkal inkább függött attól, hogy az adott hír üzenete illeszkedett-e az illető politikai meggyőződéséhez vagy sem.

Ha az alany szerint álhírről volt szó, de egyezett a meggyőződésével, 37,4 százalékban akarta volna megosztani. Ellenben, ha igaz volt a hír, de nem tetszett az embernek, a megosztási szándék leesett 24 százalékra.

De azért nem reménytelenek teljesen az egyszeri internethasználók. A kísérletsorozat második fázisában ugyanis kiderült, hogy az álhírek azonosításának sikerességével csökken az álhírek megosztásának esélye. Vagyis

Egy újabb elemzés során azt is kiderítették, hogy már pusztán attól csökken az álhírek továbbosztásának valószínűsége, hogy az embertől megkérdezik, hogy egy hír szerinte hazugság-e vagy igaz. Ebből arra következtettek a kutatók, hogy a nagy többség egyszerűen azért osztja tovább a hazugságot, mert eszébe se jut kételkedni benne. Ellenben, ha feltettek neki egy megbízhatóságra vonatkozó kérdést, akkor ezután némileg nőtt az általa terjesztett hírek megbízhatósága.

(New Scientist)