Pandora, Gabriella
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Bár elvették az intézeteiket, az MTA az egész magyar tudományt védeni akarja

902A7894
2019.12.02. 18:16
Megcsonkítása óta először ült össze szerdán a Magyar Tudományos Akadémia vezető testülete, hogy eldöntsék, merre tovább kutatóintézetek nélkül. A rendkívüli közgyűlés elfogadta az MTA újragondolt küldetését: saját intézetek nélkül még inkább az egész magyar tudomány érdekeit szeretnék képviselni, más kérdés, hogy ehhez egyelőre nincs túl sok eszközük.

Először csak a költségvetés átalakításáról volt szó, hamarosan kiderült azonban, hogy ugyan sokáig tagadták ezt a szándékot, Palkovics László vezetésével a kormány teljesen elveszi az MTA kutatóhálózatát. A magyar tudomány legfontosabb intézményrendszerét az MTA lobbiját, a közgyűlés akaratát és a nemzetközi tiltakozást figyelmen kívül hagyva augusztus elsején vették el parlamenti döntéssel, ebben több ponton a korábban körvonalazódó alkuhoz képest is változtattak.

Kutatóhálózata nélkül az MTA legfontosabb intézményrendszere nélkül maradt, az Akadémián az a félelem, hogy így egyfajta reprezentatív, de kevés érdemi funkcióval rendelkező testületté, tudósklubbá válnak. Különben is átmeneti helyzetben van az intézmény: Lovász László MTA-elnök második ciklusa jövő tavasszal véget ér, 2020 májusától mindenképpen vezetőváltás lesz. A biztos befutónak gondolt Freund Tamás esélyei azonban némileg bizonytalanná váltak azután, hogy kiszivárgott az Orbán Viktornak írt levele, melyben „a közéletet mételyező társadalomtudósokra” fújva igyekezett a miniszterelnöknek kedves húrokat pengetni, hogy jó pontokat szerezzen az Akadémiának. Levelét egyébként Orbán válasz nélkül hagyta, azt éppen a Freund által bírált Palkovicsnak továbbította, majd a szöveg kikerült a sajtóhoz, jelentősen rontva az amúgy erős vezetőnek tartott Freund esélyeit.

Palkovics László most akadémikusként maga is részt vett az MTA hétfőre összehívott rendkívüli közgyűlésén, legalábbis annak az elején. Bár az Akadémia és a kormány közötti harcok, az MTA megcsonkítása itt is téma volt, nagyon éles hangú vélemények helyett a közgyűlés 93 százalékos többséggel végül egy óvatosan megfogalmazott, a politikai konfliktusokat kerülő nyilatkozatot fogadott el az MTA küldetéséről az új helyzetben.

Ki kell dolgozni azokat a csatornákat, amelyeken keresztül nem politikai felhanggal, hanem őszinte segítségként tudjuk felajánlani tudásunkat a döntéshozóknak

– mondta nagyon diplomatikusan a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón Lovász László elnök, akiről már lehet tudni, hogy jövőre visszamegy gyakorló matematikusnak.

A nyilatkozatban nincs is semmi, amit akár a legsandább politikus provokációnak orronthatna. „az Akadémia őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökséget”, és más hasonló nagyívű kijelentések vannak benne, de a lényeg inkább annak a jelzése, hogy az MTA  megcsonkítva is az egész magyar tudományt és kutatás érdekeit akarja képviselni, és nem mond le arról, hogy őrködjön a tudományos kutatás és véleménynyilvánítás szabadsága mellett. Az egész magyar tudományosság felett illetékesnek tartja magát tudományetikai kérdésekben, ösztönzi a kritikai gondolkodást, és „a nemzet tanácsadójaként” folytatja az együttműködéseket, többek között a szakpolitikai döntéselőkészítést is.

Más kérdés, hogy miből, kikkel és hogyan, most, hogy ehhez már nincsenek kutatóintézeteik. A kérdésre, hogy szép-szép, de milyen eszközök vannak mindehhez, Lovász László elnök a sajtótájékoztatón azt válaszolta, hogy már voltak is nehézségeik önkormányzati megkereséseknél, intézetek híján új mechanizmusokat kell bejáratni, és próbálnak állami költségvetésen kívüli forrásokat, akár külső mecénásokat szerezni, hogy az MTA megfelelhessen az akadémiai törvényben is előírt tanácsadói szerep elvárásainak.

Az MTA tehát egyrészt nem akar lemondani a tudósklubnál szélesebb szerepéről, másrészt ugyan majdnem mindent elbukott, de nem akar konfrontálódni a tőle erővel intézményeket, pénzt és ingóságokat elvevő kormánnyal. Miután az elmúlt évben sok tudománypolitikai támogatást kapott külföldről, a most elfogadott küldetés azt hangsúlyozza, hogy az Akadémia a tudománypolitika eszközeivel segíti a hazai tudományos közösségről és Magyarországról alkotott pozitív nemzetközi kép kialakítását. Kérdésünkre, hogy miért vállalnak ilyen feladatot, ha ha közelebbről nézve a kép nem feltétlenül olyan pozitív, Lovász László elnök azt mondta, hogy „a nemzetközi tudományos életből sokan fejezték ki a támogatásukat az MTA felé az elmúlt időszakban, és ezt a kapcsolatot igyekeznek is fenntartani”, szerinte  az is fontos, hogy

ne keltsük nemzetközileg azt a képet, hogy a magyar tudomány működésképtelenné vált, mert ezzel magunkat hozzuk hátrányos helyzetbe. A magyar tudomány továbbra is működik, az intézeteket elvették, de egyben maradtak.

Ehhez egy epizód: a kutatóhálózat körüli politikai háborúk alatt az Akadémia idén év elején átvilágította a saját kutatóintézeteit, hogy bebizonyítsák, a miniszteri vádakkal szemben ezek összességében színvonalas, jól működő kutatóhelyek. Bár az átvilágítást eredetileg Palkovics is támogatta, később ennek az eredménye már nem érdekelte a minisztériumot, az intézeteket így is elvették az MTA-tól. Mint tudjuk, az Akadémia ezt kénytelen volt tudomásul venni, így most jobb híján megalapították az „MTA által elismert kiváló kutatóhely” címet, hogy azzal ruházzák fel az összes, tőlük elvett kutatóintézetet, ha azok ezt szeretnék feltüntetni valahol.

(Borítókép: Demonstráló tömeg az MTA épületénél 2019. február 12-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)