331 invazív állatfajt találtak az amerikai nemzeti parkokban

Az Egyesült Államok nemzeti parkjainak több mint felében jelentenek súlyos fenyegetést a betolakodó állatfajok, figyelmeztetnek a szakértők egy új tanulmányban, hangsúlyozva, hogy összehangolt erőfeszítésekre lenne szükség a probléma orvoslásához.

Az Egyesült Államok mind az ötven tagállamában vannak nemzeti parkok, amelyek együttesen több mint 340 ezer négyzetkilométeren terülnek el, az ország leghíresebb természeti szépségeinek és történelmi helyszíneinek otthont adva. 1916 óta több mint 400 ilyen védett területet hoztak létre az országban.

A Biological Invasions című folyóiratban publikált tanulmány az amerikai Nemzeti Park Szolgálat által 2016-ban létrehozott szakértői testület invazív állatfajokat vizsgáló hároméves munkájának eredménye. A bizottság szerint a parkszolgálat immár csaknem két évtizede rendelkezik programmal a betolakodó növényfajok kezelésére, ám az invazív állatfajok nem kaptak ekkora figyelmet.

"A betolakodó állatfajok problémája már régóta ismert, de még nem született összehangolt terv a jelenség megoldására" - mondta Ashley Dayer, a Virginia Tech műszaki egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek által végzett felmérésben 331 invazív állatfaj - emlősök, madarak, hüllők és rovarok - 1409 populációját azonosították az amerikai nemzeti parkokban. Ezen populációk mindössze 23 százalékára létezik kezelési terv és 11 százalékukat tartják ellenőrzés alatt.

A betolakodó fajok környezetre gyakorolt hatása eltérő: megtizedelhetik a parkok vadvilágát, károsíthatják a természetes ökoszisztémákat, ronthatják a látogatói élményt, a kordában tartásuk pedig költséges. A tanulmány szerzői szerint számos nemzeti parknak saját módszerekkel sikerült felvennie a harcot a betolakodó fajokkal, és egy a parkszolgálat egészére kiterjedő program révén ezeket a módszereket meg lehetne osztani egymással.

Például a Délkelet-Ázsiában honos szalagos tigrispiton hatalmas pusztítást végez a floridai vadonban. A becslések szerint több tízezer példány él belőle az államban, elsősorban az Everglades Nemzeti Park területén. A szalagos tigrispitonokat annak idején kisállattartók engedhették szabadon és természetes ellenség híján a hüllők szinte megállíthatatlanul szaporodnak a mocsárban. A kutatók szerint az akár 6 méter hosszúra és több mint 91 kilogrammra is megnövő kígyók lehetnek az elsődleges okai annak, hogy az Everglades Nemzeti Park emlőspopulációi fogyatkoznak. A probléma kezelésében helyi civilek is részt vesznek, akik számára engedélyezett, hogy befogják és megöljék a hüllőket. A programnak köszönhetően több ezer szalagos tigrispitont sikerült már eltávolítani, de a kígyók továbbra is jelentős ökológiai fenyegetést jelentenek. (MTI/BBC)

(Borítókép: invazív piton egy floridai nemzeti parkban. Fotó: Joe Raedle/Getty Images Hungary)

Az oldalról ajánljuk

  • Sport
Meghalt Kamuti László, négyszeres világbajnoki ezüstérmes vívó

A tőröző 80 évet élt.

augusztus 27., 14:13

  • Belföld
Több ember született idén, és kevesebben haltak meg, mint tavaly

Csökkent Magyarországon a természetes fogyás mértéke 2020 első hét hónapjában a KSH adatai szerint. Eddig többen házasodtak, mint tavaly.

augusztus 25., 09:33

  • Tenisz
2,5 milliárddal segíti ki a kormány a bajba került teniszszövetséget

A Lázár János által vezetett szövetség működésének stabilizálására kapja a pénzt.

4 órája

  • Belföld
Gulyás: Szeptember 1-jétől lezárjuk a határokat

Külföldi állampolgár nem léphet be, a magyar állampolgárokra 14 napos karantén vár. Egyelőre nem lesz az időseknek külön vásárlási sáv, és csak az itthoni teszteket fogadják el. Szigorítanak a szabályokon.

augusztus 28., 16:40

  • Belföld
Hiába, a Jobbik szélsőséges múltja mindig visszaüt

Zsidózás, cigányozás, Hitler- és Szálasi-idézetek köszönnek vissza a múltból a néppártosodással küszködő pártnál. A kínos ügyek sokat ártanak az ellenzéki összefogásnak is.

augusztus 28., 07:34