Károly, Karola
-1 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

A szovjet atomkém, aki családi vállalkozásban űzte az ipart

GettyImages-568875507
2019.12.07. 10:13
Hetven év után fény derült az amerikai atombombát kifejlesztő Manhattan-terv titkait ellopó szovjet kémcsoport negyedik tagjának kilétére. Oscar Seborer egész családja kémkedéssel foglalkozott, az FBI csak akkor értesült tevékenységükről, amikor már évek óta a Szovjetunióban éltek.

1945. július 16-án felrobbant a világ első atombombája az új-mexikói sivatagban. A detonáció epicentrumától nem messze a robbanás szeizmológiai hatását monitorozó kutatócsoport tagja volt Oscar Seborer is. Seborerről amerikai tartózkodása alatt senki sem sejtette, hogy Godsend fedőnévvel a szovjeteknek dolgozik, és társaival együtt az atombomba szinte minden lényeges dokumentációját átadja nekik.

Kevesebb, mint öt évvel később, 1949-ben a szovjetek is felrobbantották az első saját atombombájukat, amely meglepetésként érte az amerikaiakat. A szovjet kutatások sebessége alapján nem hitték, hogy ilyen gyorsan eredményt érhetnek el régi-új ellenségeik. A felrobbantott fegyver szinte pontos mása volt az amerikainak, ami nem is csoda, tekintve, hogy az ő terveik alapján építették.

Késő bánat

Ekkor persze már leesett a tantusz az FBI-nál is: kémek voltak-vannak Los Alamosban. Kettőjüket viszonylag gyorsan (de persze már későn) letartóztatták, és rögtön közismertekké váltak világszerte. Klaus Fuchs fizikust 1950-ben kapták el, majd az ő vallomása alapján fülelték le David Greenglass gépészt is. Harmadik társuk Theodore Hall, a Los Alamos-i labor legfiatalabb fizikusa volt.

Az ő személye egészen 1995-ig nem vált ismertté a közvélemény számára (az persze kérdéses, hogy a kémelhárítás tudott-e róla). Amikor nyilvánossá vált kémkedése, már az Egyesült Királyságban élt, és sosem ítélték el kémkedésért. 1999-ben halt meg. Érdekesség, hogy testvére, Edward Hall

az interkontinentális ballisztikus rakéták fejlesztésén dolgozott, de ő nem kémkedett.

Volt azonban egy negyedik társuk is, akiről az FBI csak akkor szerzett tudomást, miután a Szovjetunióba távozott - derül ki Harvey Klehr, az Emory Egyetem emeritus professzora, és John Haynes, a Kongresszusi Könyvtár történészének nyomozásából, akik tanulmányukat a CIA folyóiratában jelentették meg.

A történészek a KGB titkosítás alól feloldott moszkvai levéltárában leltek rá egy rejtélyes kémcsoportra, akiket Rokonoknak neveztek. Mint kiderült, a kódnév nem volt véletlen, hiszen hármójuk valóban hozzátartózói, konkrétan testvérei voltak egymásnak. Ők voltak Relative, Godfather és Godsend (Rokon, Keresztapa, és Isteni szerencse). Azt is megtudták, hogy egyikük 1944-46-ban Los Alamosban dolgozott a szovjet kódnevén Enormousnak (Hatalmas) hívott Manhattan-projekten.

A kirakós darabkái akkor kezdtek helyükre kerülni, amikor Klehr és Haynes hozzáférést kaptak az FBI aktáihoz, amelyek az amerikai kommunista pártba beépült kémelhárító ügynökök jelentéseit tartalmazták. Ezek szerint a Rokonok csoport magját a Seborer család tagjai alkották:

Oscar volt Godsend, Stuart Godfather és a legidősebb testvér, Max Relative.

Oscar Seborer 1921-ben született New Yorkban, lengyel zsidó bevándorlók családjába. Villamosmérnöknek tanult, majd 1942-ben besorozták a hadseregbe. Szekértelme okán a Tennessee állambeli Oak Ridge komplexumba küldték, amely a Manhattan-terv ipari háttér-intézményeként működött. Innen 1944-ben került át Los Alamosba, még közelebb a készülő atombombához.

Oscar Seborer az Ohio Egyetem évkönyvében
Oscar Seborer az Ohio Egyetem évkönyvében
Fotó: Ohio State University

A család kereket old

Amikor 1951-ben Oscar meglépett Amerikából, vele tartott Stuart bátyja, az ő felesége, illetve az anyósa is. A Szovjetunióban telepedtek le, ahol 1964-ben Oscar megkapta a Vörös Csillag Rendet. Az FBI az eddig kutathatóvá vált adatok szerint csak négy évvel később, 1955-ben szerzett tudomást arról, hogy Seborerék a Szovjetunióba jutottak.

Az még mindig nem teljesen világos (legalábbis a közvélemény számára), hogy Saborer pontosan mennyi és milyen jellegű információt adott át a szovjeteknek, de az egyértelmű, hogy ezeknek döntő jelentőségük volt a szovjet atombomba megszületésében. Az egyik informátor azt jelentette, hogy a Rokonok csoport egyik tagja azzal kérkedett, hogy Oscar

átadta nekik az A-bomba receptjét.

Bár a kutatók az információszabadsági törvény alapján ezt igényelték, eddig nem sok információt kaptak az FBI-tól Oscar Seborer Los Alamos-i (hivatalos) tevékenységéről. Így nem világos, hogy milyen adatokhoz férhetett hozzá. Az ügy számos részlete még ma is titkos, és bár a kutatók kérték a titkosítás feloldását, nem hiszik, hogy megérik, hogy minden részlet kitudódjon.

Az FBI (és az amerikai kormányzat) számára nyilvánvalóan rendkívül kínos volt, hogy szovjet kémek egész családja működött évekig az orruk előtt. Ráadásul egyikük a Kövér Embernek nevezett plutóniumbomba részleges tervrajzait, illetve a plutóniumfinomítás technikai részleteit is kiadta. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy soha nem hozták nyilvánosságra az incidenst. Emellett a kommunista pártba beépült forrásuk személyét is védeni akarták.

Megérdemelt szovjet nyugdíjas évek

Persze a legtöbbet Seborer kémkedéséről az oroszok tudhatnak, de már az is meglepő, hogy ennyi adatot hozzáférhetővé tettek az amerikai történészek számára. Talán azzal akartak borsot törni az amerikai kémelhárítás orra alá, hogy ily módon szivárogtatták ki hetven évvel ezelőtti felsülésük (nem túl szenzitív) részleteit.

A kutatók remélik, hogy az esetlegesen felszabaduló újabb adatok például megvilágítják azt, hogy Godsend a KGB-nek vagy a rivális GRU-nak (a katonai hírszerzésnek) dolgozott-e. A közvetett bizonyítékok a GRU-vonalat erősítik, de mivel a katonai hírszerzésnek kötelező volt minden atomfegyverre vonatkozó információt átadnia a KGB-nek, nem egyértelmű az információáramlás iránya, illetve köztes állomásai.

Oscar 2015 áprilisában halt meg, előtte Smith fedőnéven éldegélt. Szinte semmit sem tudni arról a hat évtizedről, amit a Szovjetunióban, illetve Oroszországban töltöttek testvérével, Stuarttal ( az Amerikában maradt Max is eltűnt szem elől). Oscar valószínűleg mérnöki kutatásokat folytatott, Stuart szakfordítóként volt aktív.

Oscar temetésén az orosz hírszerzés is képviseltette magát.

Minthogy Stuart halotti anyakönyvi kivonatát nem találták meg, elképzelhető, hogy még él. Találtak egy Stuart Smith-t a moszkvai telefonkönyvben, de senki sem vette fel. Elmentek a címre, de senki sem nyitott ajtót. A szomszédoknak megmutatták a fiatalkori fotóikat, de senki sem ismerte fel őket.

A Rokonok valószínűleg végleg eltűntek.

(Borítókép: "Amit itt látsz, amit itt teszel, amit itt hallasz    ha elhagyod a helyet  –, maradjon is itt!" - áll a táblán Los Alamosban. - fotó: Galerie Bilderwelt / Getty Images)