Egy 5700 éves nyírfakátrány-maradvány vizsgálatával dán tudósok képesek voltak feltárni a fogyasztójának nemét, szemének színét, illetve azt is, mit evett az illető utoljára, és milyen baktériumok voltak a szájában.
A Dánia déli részén fekvő Syltholmban folyó ásatásokon talált nyírfakátrány-maradványt a kőkori ember használhatta rágógumiként. A kinyert DNS-minta elemzéséből kiderült, hogy nő fogyasztotta, akinek valószínűleg sötét haja, sötét bőre és kék szeme volt.
A BBC cikke szerint a kutatás eredményei alapján rekonstruálták az 5700 évvel ezelőtt, a Balti-tenger egyik szigetén élt nő alakját, akit a kutatók Lolának kereszteltek el.
A kutatók szerint a nő genetikailag jóval közelebb állt az európai kontinensen élt, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberekhez, mint az abban az időben Skandinávia középső részén élő emberekhez.
Ez az első eset, hogy egy ősi teljes emberi genómot sikerült visszanyerni nem csupán emberi csont-, vagy fogmaradványból
– idézi az MTI Hannes Schroedert, a Koppenhágai Egyetem kutatóját, a Nature Communications folyóiratban kedden megjelent tanulmány társszerzőjét. Schroeder kiemelte: ez egy "nagyon pontos ősi DNS-forrás" abból az időszakból, amelyből nagyon ritkán találni emberi maradványokat.
"Syltholm páratlan lelőhely. Szinte mindent megőrzött az iszap, ami azt jelenti, hogy a szerves maradványok tökéletes állapotban maradtak meg" – vélekedett Theis Jensen, a tanulmány másik társszerzője. A térségben növényi (mogyoró) és állati (kacsa) DNS-t is találtak, ami megerősítette a kutatók tudását arról, kik és hogyan éltek több mint ötezer éve a térségben.
A kutatók azonban nem tudják pontosan, hogy a nyírfakéregpépet miért puhította a nő a szájában. Lehetséges, hogy ragasztóanyaggá akarta alakítani (hiszen az már közismert, hogy az ősember a nyírfaszurkot ragasztóként használta), de az is lehet, hogy a nő fogtisztításra használta, az éhségét akarta csillapítani vele, vagy egyszerűen kőkori rágógumiként szolgált.