Újult erővel döngölhet a magyar jégtörő flotta

NAK 4458
2019.12.17. 00:00

December 16-án, hétfőn négy jégtörő hajót – a Wesselényit, a Széchenyit, a Jégtörő VI-ot és VIII-at – láthattak a sűrű ködben és már-már őszies langymelegben a Batthyány térnél a budai rakparton sétálók, vagy épp a Dunán akkor arra hajózók. Hogy mit kerestek a különleges vízi járművek a fővárosi Duna-szakaszon? Mondhatni némi lábadozás után fölvették a munkát: az Országos Vízügyi Főigazgatóság jégtörő hajói nagyjavításon estek át és most ismét szolgálatba álltak – és nem csak ez a négy hajó, de rajtuk kívül még 18 jégtörő az ország más folyami szakaszain.

Az időzítés kissé komikusnak tűnhet, hogy pont most, amikor esély sincs fehér karácsonyra, amikor a decemberi tavasztól bezsongva csicseregnek a madarak, amikor egyre feljebb kúszik a hőmérő higanyszála, a fejfájdító 15 Celsius-fokot karcolgatva, hogy pont most kezdi meg ünnepélyesen a december 15-től március 15-ig tartó, úgynevezett melegen tartási szezont a magyar jégtörő flotta. Aki azonban tisztában van a klímaváltozás mibenlétével, az tudja, hogy semmi komikus nincs abban, hogy térségünkben is egyre szélsőségesebb az időjárás, a mostani őszies-tavaszias időre simán jöhet pár héten belül csigolyaroppantó hideg, amitől pár nap alatt befagyhatnak a folyóink, jöhet akár jeges ár is, súlyos gondokat jelentve a folyami közlekedésben, a vízerőművek működésében, komoly károkat okozva az ember építette vízi környezetben, épületekben, infrastruktúrában.

Pusztító jégárral indult ötvenhat

Legutóbb tavalyelőtt, 2016-2017 telén vonult le folyóinkon rég nem látott méretű jeges árhullám, és akkor is a mostanihoz hasonló, az átlagosnál jóval melegebb december előzte meg a januári kíméletlen fagyokat, egyszóval a folyami jég elleni védekezésre ugyanúgy szükség lehet a mostani télen is. A jégtörő hajók ünnepélyes készenlétbe helyezésének apropóján Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért és vízügyért felelős helyettes államtitkára felelevenítette, hogy a magyar vízügy elmúlt száz évében háromszor volt gátszakadással is járó pusztító jeges ár, legutóbb 1956-ban, amiről be is mutatta az alábbi, ritkán látható felvételeket:

Jeges ár (1956)

A forradalom éve farkasordító hideggel kezdődött, januárjában -25°C-os rendkívüli hideget is mértek, a Duna Dunaföldvártól lefelé több száz kilométer hosszban teljes szélességben befagyott, helyenként pedig 11 m vastag, megbonthatatlan jégtorlaszok képződtek. Mint az archív mozgóképeken is látszik, a vízügyes szakemberek meglehetősen változatos eszközökkel próbálták fölvenni a harcot a természetéből adódóan kiszámíthatatlan jéggel: mai szemmel úgy tűnik, hogy meglehetősen elkeseredett ötleteket is bevetettek, így például aknavetőzéssel, zuhanóbombázással próbálták a folyókon kialakult jégdugókat, torlaszokat megszüntetni.

A legnagyobb baj tél végén következett be: március 7-én hiába bombázták Érsekcsanádnál a jeget, pár nap múlva Baján átszakadt a gát, elöntve a város egy részét és alatta több ezer hektárnyi területet. Jégtörő hajók híján tehát jobbára reménytelen volt ez a küzdelem, és ennek felismerése vezetett a jégtörő flotta megalakításához. Az 1956. évi pusztító jeges árvizet követően született a döntés arról, hogy a jégrombolás hatékonyságának növelése érdekében jégtörő hajókat kell alkalmazni.

És jöttek a Jégtörők

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság flottájában 1959-ben állt csatasorba a Jégtörő I., a Duna bajai szakaszán még abban az évben be is vetették – sikerrel. A Balatonfüredi Hajógyárban épített eredetileg vontató hajótípusból gyorsan még öt készült, jégtörőként fő jellegzetességük az átalakított farrész volt, aminek köszönhetően hátramenetben is tudtak (és tudnak ma is) jeget törni. A jelenleg is aktív flotta kiépítése 1959-1988 között zajlott, 17 jégtörő a már említett balatonfüredi gyárban, egy az Óbudai hajógyárban, egy a Tiszalöki Hajójavító üzemben, három pedig Arhangelszkben készült, az utolsóként elkészült hajó építésekor az elsők már csaknem 30 évesek voltak.

A 2016-2017-es téli időszakban a tartósan alacsonyon hőmérsékletnek köszönhetően a Dunán, a Tisza teljes magyarországi szakaszán, valamint mellékfolyóin jelentős mennyiségű jég képződött. A magyar jégtörő flotta hajói a Tiszán Tokajtól Szegedig, valamint a Duna hazai szakaszán kívül Szerbiában is szolgálatot teljesítettek, dolgukat nagyban nehezítette a Duna alacsony vízállása, és az intenzív jégzajlás. A védekezés több mint egy hónapig tartott, volt hogy egészen Vukovárig le kellett hajózni a magyar jégtörőknek. Az alábbi vízügyes videó ebbe az időszakba nyújt betekintést:

Jeget törtünk Szerbiában (2017)

"Könnyű a jég erejét alábecsülni" – mondta Hoffmann Imre, majd kitért arra, hogy az átlagosan 40 éve üzemelő hajóparkot olyan mértékben igénybe vette a néhol 40 cm vastag jégtáblákkal folytatott küzdelem, hogy szükségessé vált a teljes körű felújításuk. A javítási munkákra a kormány 983 717 417 forintot adott, ebből sikerült a hazai jégtörő flotta mind a huszonkét hajóját két év alatt újra védekezésre kész állapotba hozni.

Nagygenerál egymilliárdért

A jégtörő hajókat a biztonság és a hatékonyság érdekében nem külön-külön, hanem csoportosan foglalkoztatják. Rendszerint 2-3 nagy és kicsi hajó dolgozik együtt, hogy szükség esetén segíteni, menteni tudják egymást. A huszonkét hajóból nyolc a Dunán (köztük a legnagyobb hajó, a Széchenyi), tizenhárom a Tiszán és mellékfolyóin egy pedig a Balatonon segédjégtörőként szolgál majd az előttük álló 2019-2020-as téli időszakban.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője elmondta, hogy a majdnem egymilliárdba kerülő felújítás során kijavították a hajótesteken keletkezett sérüléseket, illetve megerősítették páncélzatukat, a hajómotorok pedig nagygenerálon estek át, és felújították az üzemanyagtartályokat is. A hajók korszerű radarberendezést kaptak, modernizálták a hírközlési rendszereiket, elektromos hálózataikat, szükség esetén cserélték a kompresszorokat, szivattyúkat és a horgonyokat is. A személyzet komfortját szolgálandó megújult a hajók fűtése, cserélték a nyílászárókat, a vizesblokkokat is korszerűsítették. Mindezeken túl felújították nyolc hajó döngölőmotorját is – nézzük kicsit bővebben, hogy mik is ezek.

A hazai, összességében 11 ezer lóerő teljesítményű jégtörő flotta kétféle módszerrel tudja a jeget törni. A balatonfüredi gyárban épült Jégtörő I. típusú hajók ráfutásos módszerrel törik a jeget, vagyis alakjuk, manőverezési készségük és szerkezeti felépítésük azt teszi lehetővé, hogy maximális sebességgel ráfussanak a jégre és a súlyukkal összeroppantsák a vastag jégtáblákat.

Előfordulhat viszont, hogy a jég olyan vastagra hízik, hogy ez a módszer nem vezet eredményre. Ekkor vetik be az úgynevezett döngölőmotorokkal, vagyis speciális ellensúlyokkal felszerelt jégtörőket. Nagy vonalakban úgy kell ezek működését elképzelni, hogy a vízen egyenesen előre haladó hajó amikor eléri a vastag jégtáblákat, a parancsnok bekapcsolja a hajó orrába és tatjára szerelt, nagy excentrikus lendkerekeket forgató motorokat, és ezek amikor forognak, jobbra, balra dön(tö)getik a hajót, az így eredményezett dülöngélő mozgás egyrészt kiválóan aprítja a jeget, másfelől biztosítja, hogy a hajó ne szoruljon a vastag jégtáblák közé.

Baromi fárasztó az egész napos döngölés

A jégtörő hajópark üzemeltetéséről szóló 24/2012-es belügyi utasítás alapján a jelenleg 22 jégtörő hajó közül 8 ilyen döngölős, a hétfői ünnepélyes szolgálatba állás alkalmából az újságírók és tévéstábok egy kört tehettek is a Wesselényi jégtörővel, ami egyike a döngölős hajóknak. Az egykor Jégtörő XI. nevet viselő, 2017-ben átkeresztelt, mostanra megszépült hajó 1972-ben épült az Magyar Hajó és Darugyár Balatonfüredi Gyáregységében. A kicsivel több mint negyven méter hosszú, 9 méter széles 351 tonna vízkiszorítású hajót két ezer lóerős dízelmotor hajtja, és közvetlenül a bajai Alsó-Duna-Völgyi KÖVIZIG állományában várja társaival, hogy bevessék a Duna alsó szakaszán.

A jégtörő a bemutatókör alatt persze nem tört jeget, csak a sűrű ködöt hasította, de a döngölést így is bemutatta a parancsnok: jó öt percig dülöngélt jobbra-balra a Wesselényi, és hiába vízen haladt a hajó, a motorok valóban úgy rángatták a hajótestet, hogy az kifejezetten döngölte még a vizet is, mintha képzeletbeli jeget aprított volna (a fenti rövidke videó talán jól szemlélteti a hajó különleges mozgását). Amíg a bemutató tartott, kifejezetten szórakoztatónak, vidámparkba illő mutatványnak tűnt a döngölés, de azért a hajó személyzete megsúgta, hogy amikor egész álló nap ilyen üzemmódban megy a hajó, azért az baromi fárasztó, már-már emberpróbáló tud lenni. 



  • Hírek
  • Hírek