Julianna, Lilla
-1 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Itt a nagy 2019-es tudományos okosító

maxresdefault
2019.12.20. 22:26
Holdraszállás, klímapara, harc a HIV ellen és az MTA megcsonkítása – csupa áttörés, nagy felfedezés, komoly probléma vagy érdekes apróság történt 2019-ben is a tudományban. Mindent egy helyre gyűjtöttünk, hogy legyen mit olvasgatni a bejgli és a pezsgő között.

2017-hez és 2018-hoz hasonlóan idén is csokorba szedtük és kategóriákba rendeztük a az év legérdekesebb tudományos történéseit, hogy könnyebben megtalálja, ami igazán érdekli. Rakja el, nézegesse, vegye elő újra, ha lesz egy szabad perce a tudományra!

Ha a világ összes tudását szomjazza, csak kezdjen olvasni, de itt egy kattintással rögtön oda is tud ugrani egy-egy témára (illetve ezekkel a linkekkel közvetlenül az adott témát megosztani):

  1. A világegyetem felfedezése, magyar űrprogram
  2. Klímaváltozás, klímavészhelyzet
  3. Az MTA-ügy és más tudományos balhék
  4. Egészségügy, új gyógymódok
  5. Történelem
  6. Áltudományok
  7. Állati felfedezések
  8. Kisebb és nagyobb érdekességek
  9. Nobel- és Ignobel-díjak
  10. Eltávozott kutatók
  11. Az év legjei
  12. Az év legnépszerűbb Ma is tanultam valamit cikkei
  13. Cikkeink közül ajánljuk

1. Galaxis útikalauz olvasóknak

Kezdjük rögtön az év legfontosabb és legnagyobb figyelmet kiváltó csillagászati felfedezésével:

  • Áprilisban bejelentették, hogy az az Eseményhorizont Teleszkóp (EHT) nevű, négy kontinens nyolc obszervatóriumából álló távcsőhálózat segítségével sikerült elkészíteni az első közvetlen felvételt egy fekete lyukról.
  • Ezzel végérvényesen bebizonyosodott, hogy ezek a rejtélyes égitestek nemcsak a kozmológiai egyenletekben, de a valóságban is léteznek. Emellett újból bebizonyosodott, hogy Einsteinnek igaza volt, hiszen a kép mindenben megfelel az általános relativitáselmélet előrejelzéseinek.
  • A Messier 87 galaxis közepén lévő szupernehéz fekete lyuk később a Pōwehi nevet kapta.
  • Eközben a mi galaxisunk közepén lévő Sagittarius A* fekete lyukról is elkészítették a felvételeket, amelyek feldolgozása még tart, az eredmény – azaz egy újabb kép – a közeljövőben várható.
A Saggitarius A*-ról készített történelmi felvétel
A Saggitarius A*-ról készített történelmi felvétel
Fotó: EHT

Persze ezen kívül is sok érdekes csillagászati eredmény született. 2019 a holdraszállások, illetve a holdraszállási próbálkozások éve volt:

  • A kínai Csang'o-4 még decemberben indult el a Hold felé, és a szonda leszállóegységének január 3-án sikerült is landolnia rajta. A küldetés különlegessége, hogy ez lett az első űrszonda, amely a Hold túlsó, azaz a Földről nem látható oldalán szállt le. A szonda holdjárója, a Jáde Nyúl 2 aztán rendben ki is gördült a leszállóegységből, és munkához látott. A kínai küldetés része volt egy növénytermesztési program, és a Holdra szállított magból annak rendje és módja szerint növekedni is kezdett a gyapot, hogy aztán néhány nap múlva el is pusztuljon a fényhiány miatt. A Csang'o-4-nek köszönhetően kiderült, hogy a Hold távoli oldalán jóval hidegebbek az éjszakák, mint gondoltuk. Később a szonda furcsa gélszerű anyagba botlott, de a kínaiak nem sokat árultak el arról, mi is lehet az.
  • Februárban elrajtolt a SpaceIL nevű izraeli cég szondája, a Beresheet vagy Beresit is, amely sikeres landolás esetén az első magánfinanszírozású űrszonda lett volna a Holdon – de nem lett, mert áprilisban leszállás helyett becsapódott, cserébe mikroszkopikus földi állatkákkal hintette meg a Holdat. Izrael kedvét mindenesetre nem vette el a kudarc, már két nappal később bejelentették, hogy újabb szondát építenek.
  • India is ambiciózus űrprogramot jelentett be idén, amelynek az első mérföldöve a Hold déli sarkvidékére tervezett landolás lett volna szeptemberben, de ez is kudarcba fulladt, miután a júliusban felbocsátott Csandraján-2 szonda Vikram nevű leszállóegységével percekkel a landolás előtt elvesztették a kapcsolatot. Ennek ellenére az indiai űrprogram nagy lendülettel dübörög tovább.
  • Ha már Hold: idén első alkalommal sikerült megfigyelni, amikor épp fogyatkozás közben csapódik egy meteorit a Holdba; egy kutatócsoport még a hetvenes években a Holdról hozott kőzetekről állapította meg, hogy azok a Földről, annak is a legősibb időszakából származnak; kiderült az is, hogy a Hold rengéseit a folyamatos zsugorodás okozhatja; illetve hogy a Hold egykor egy nagy törpebolygóval ütközhetett, ez lehet az oka annak, hogy a távolabbi oldala kráterekkel tarkított; sikerült modellezni azt is, hogyan jöhetett létre a Hold, amikor a Földbe egy másik bolygó csapódott.

Több más űrszonda küldetése is izgalmas új eredményeket hozott idén:

  • A japán Hajabusza-2 még tavaly érte el a Ryugu vagy Rjugu aszteroidát, de végül csak idén februárban landolt rajta – ahol rögtön vízre utaló ásványokat talált –, majd áprilisban bombát dobott rá, hogy később egy újabb leszállással a szétrobbantott darabkákból is mintát vehessen és visszahozhassa a Földre.
  • Hasonlóra készül a NASA OSIRIS-REx nevű űrszondája is, de az a terv szerint röptében fog mintát venni a a Bennu aszteroidából 2020-ban, hogy aztán 2023-ra hazaszállítsa. A szonda az év első napján állt a Bennu körüli pályára, amivel ez lett a legkisebb égitest, amely körül valaha emberi űreszköz keringett. Később újabb rekord dőlt meg, amikor az OSIRIS_REx minden korábbinál közelebb merészkedett a Bennuhoz, amelyből nagy meglepetésre részecskekilökődést észlelt.
  • Minden idők leggyorsabb szondája, a Parker pedig a Naphoz került minden korábbinál közelebb még tavaly, idén pedig már sikerült megfejtenie a napszél titkát, és még továbbra is közeledik a Nap felé.
  • A korábban a Plútó mellett elhaladó New Horizons pedig újév napján elérte minden idők legtávolabbi meglátogatott égitestjét, amelyet korábban Ultima Thuleként emlegettek a kutatók, de ezt azóta túl nácinak ítélték, így hivatalosan az indián Arrokoth nevet kapta. Mindenesetre érdekes alakja van, először mogyoróhoz, majd hóemberhez, később inkább mézeskalács-figurához hasonlították. A New Horizons közben folytatja az útját, holdak után kutat a távoli Kuiper-övben.
  • Még messzebb jár már a Voyager-2, amely – testvérszondájához, a Voyager-1-hez hasonlóan – most már biztosan belépett a csillagközi űrbe.
  • Jövőre sem leszünk híján új szondáknak. Elkészült az európai-orosz ExoMars program marsjárója, a Rosalind Franklin, amely 2020-ban indul útnak. Szintén 2020-ban indul, de már az első sikeres teszteken is túl van a kínai Mars-program leszállóegysége. Idén először saját lábra állt, majd teljesítette első tesztútját a Mars 2020 marsjáró is, amely ugyancsak 2020-ban rajtol.
  • Hivatalosan is búcsút kellett intenünk viszont minden idők egyik legsikeresebb szondájától, a tavaly elnémult Opportunity marsjárótól. Szintén elveszett a kapcsolat a Szpektr-R nevű orosz csillagászati műholddal, a kínai Tienkung-2 űrállomás pedig életciklusa végén a Csendes-óceánban zuhant. Szerencsére tönkrement a Mars One nevű cég is, amely valóságshow-val finanszírozta volna a Mars benépesítését.
  • És persze épülnek-szépülnek a legújabb űrkutatási eszközök is: munkába állt a sötét energiára vadászó szuperteleszkóp, a DESI; felbocsátották ez CHEOPS nevű európai exobolygóvadász űrtávcsövet; végre összeállt és 2021 tavaszán útnak indulhat a hányattatott sorsú James Webb űrtávcső; a Nemzetközi Űrállomást közben viszont már el is érte Fedor, a kísérleti humanoid robotasztronauta; Kína épített egy kísérleti rádióantennát, amely ötször akkora, mint New York; a Hawaiira tervezett Harmincméteres Teleszkóp megépülése viszont a helyiek kitartó tiltakozása miatt kérdésessé vált.
  • Pályára álltak a SpaceX tervezett globális internetszolgáltatását biztosítani hivatott műholdhálózat, a Starlink első miniműholdjai is, amitől a csillagászok gyorsan ki is akadtak, mert a 12 ezresre tervezett hálózat ellehetetleníthette volna a megfigyeléseiket, de végül a cég kompromisszumkésznek bizonyult. A SpaceX emberek szállítására tervezett űrhajója, a Crew Dragon viszont az első sikeres tesztek után áprilisban felrobbant, ami akár egy évvel is visszavethette az emberes űrrepülést.

A Naprendszerünk égitestjeiről is sok érdekesség derült ki:

  • A Vénusz egykor lakható lehetett.
  • A Marsról kiderült, hogy vulkánok melegítenek rajta vizet; egykor bő vizű folyók tombolhattak rajta; a víz hatalmas viharokban tűnhetett el róla; a felszínét aszteroida-szőnyegbombázás gyalulta le; nagy mennyiségű metánt találtak rajta; az oxigénnek viszont valami furcsa dolog történik ott; megtalálták az északi pólusának ősi jégsapkáját; a bolygón tavaly landolt InSight szonda pedig most először marsrengést észlelt, amely itt meg is hallgatható.
  • A Jupiternek változik a mágneses mezeje; a magját frontális bolygóütközés alakíthatta; a sávjait óriási ammóniaviharok tépázzák; a Nagy Vörös Foltja viszont mégsem haldoklik; egyik holdja, az Európé felszínén pedig konyhasót találtak, illetve igazolták, hogy vízpára található a hold felszíne fölött, ami további reményt ad arra, hogy egyszer életet találhatunk az erre az egész Naprendszerben legesélyesebbnek tartott égitesten.
  • A Szaturnusz ikonikus gyűrűi meglepően fiatalok; a bolygó körül találtak 20 új holdat; legnagyobb holdjáról, a Titánról közben elkészült az első teljes térkép, illetve kiderült, hogy óceánjait szerves massza borítja.
  • Hivatalosan is nevet kapott a Neptunusz 2013-ban felfedezett holdja, az aszteroidabecsapódások által többször is szétszaggatott Hippocampus.
  • A saját bolygónkról is kiderült néhány érdekesség: megtalálták a földi élet létrejöttében fontos szerepet játszó cseppeket; megállapították, hogy a Föld atmoszférája túlér a Holdon; egy új elmélet szerint pedig az élet hozzávalói egy Földbe csapódó bolygóról származhatnak.
  • Feltérképezték a Plútó Charon nevű holdját; és kiderült, hogy a bolygóból törpebolygóvá lefokozott égitesten a következő száz évben nitrogén hó fog hullani.
  • A 2017-ben felfedezett Oumuamua üstökös, a Naprendszer első csillagközi bevándorlójának fura szivarszerű alakjára újabb lehetséges magyarázat született eszerint egy szétesett csillagközi üstökös hulladékfelhőjének maradványa lehet. Bebizonyosodott az is, hogy egy korábbi elmélettel ellentétben mégsem földönkívüli űrhajó.
  • Idén találtak egy újabb Naprendszeren kívülről érkezett objektumot, a 2I/Boriszov nevű üstököst. Azóta egyre többet tudunk róla, például hogy gázkiáramlás figyelhető meg a felszínén, és a Hubble űrtávcső le is filmezte.
A kínai csapat kutatása során 1339 cefeida pozícióját vette alapul, és ezek alapján hozott létre egy modellt a galaxisunkról, amivel elég komoly bizonyítékot szerzett arra, hogy a galaktikus lemez szélei nincsenek egy vonalban a galaxis középpontjával.
A kínai csapat kutatása során 1339 cefeida pozícióját vette alapul, és ezek alapján hozott létre egy modellt a galaxisunkról, amivel elég komoly bizonyítékot szerzett arra, hogy a galaktikus lemez szélei nincsenek egy vonalban a galaxis középpontjával.
Fotó: Chen Xiaodian / Kavli Institute of Astronomy and Astrophysics

Az év legizgalmasabb kozmológiai felfedezései:

  • Tavaly egy csillagászcsoport bejelentette, hogy felfedezték az első ismert Naprendszeren kívüli holdat. Idén azonban más kutatók megkérdőjelezték ezt a szenzációs felfedezést, szerintük inkább egy Jupiterhez hasonló gázóriást találhattak a kollégák.
  • A kutatóknak nagy fejtörést okozott egy tavaly márciusban felfedezett, sötét anyag nélküli galaxis, mert ilyen a jelenlegi ismereteink szerint nem is létezhetne. Idén sikerült megoldani a rejtélyt: a galaxis sokkal közelebb van hozzánk, mint korábban gondolták, ezért nem a kozmológiai modellünk volt hibás, hanem csak a számításaik: valószínűleg mégis van sötét anyag az ominózus galaxisban.
  • Idén is találtak több száz új exobolygót, ami azért is izgalmas felfedezés, mert egy új modell szerint egyes exobolygókon a földinél is gazdagabb élet lehet. Közben először fedeztek fel vízgőzt egy exobolygó légkörében.
  • Az elmúlt évek legnagyobb tudományos szenzációja a gravitációs hullámok felfedezése volt. Mára ez gyakorlatilag rutinná vált, így nem meglepő, hogy idén is találtak legalább kettőt.
  • Egy sötétanyag-reaktorral véletlenül észlelték a világ valaha megfigyelt legritkább eseményét: xenon 124-es izotópjának bomlását, aminek az időtartalma nagyjából az univerzum teljes életkorának egybilliószorosa.
  • Repüléstechnikai kísérleteket folytató kutatók véletlenül lemodellezték az ősrobbanást.
  • Egy új tanulmány szerint az univerzum 27 százalékát kitevő, titokzatos sötét anyag öregebb lehet, mint az ősrobbanás.
  • Kiderült, hogy az univerzum jóval gyorsabban tágul, mint gondoltuk, és a gravitációs hullámoknak köszönhetően a tágulás ütemét egyre pontosabban sikerül kiszámítani.
  • Először figyelték meg a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk gázgyűrűjét. A szupernehéz fekete lyuk egyébként falánkabb, mint valaha.
  • Megfejtették, hogyan nyelik el az anyagot a fekete lyukak.
  • Először sikerült megörökíteni éppen összeütköző galaxishalmazokat.
  • Harminckilenc hatalmas, eddig láthatatlan ősi galaxist fedeztek fel, ilyen sokat egyszerre még sose találtak korábban.
  • Találtak egy akkora bolygót, amilyennek nem is lenne szabad léteznie.
  • Megfejtették a világ legerősebb mágneseinek számító magnetárok titkát.
  • Találtak egy halott naprendszerben egy halott csillag körül keringő halott bolygót.
  • Magyarázatot találhattak a barna törpék eredetére.
  • Közelebb kerültünk az űrből érkező rejtélyes rádiójelek megfejtéséhez.
  • Először találtak bizonyítékot egy fehér törpe körül keringő óriásbolygó létére.
  • Megtalálhatták a bolygók evolúciójának hiányzó láncszemét.
Fantáziakép az újonnan felfedezett égitestről
Fantáziakép az újonnan felfedezett égitestről
Fotó: Ko Arimatsu / NAOJ

Felfedezték még a valaha talált

Rendhagyó módon külön említést érdemelnek a magyar űrprogram fejleményei, mert hogy ilyenekből is volt idén több is:

  • Magyarország 2015-ben vált az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává. A terület iránti kormányzati elköteleződést jelezte, hogy tavaly ősszel egy űrkutatásért felelős miniszteri biztost is kineveztek Ferencz Orsolya személyében.
  • Idén tavasszal pedig megduplázták az űrkutatásra szánt költségvetési forrásokat, ami azt jelenti, hogy nagyjából évi 4,6 milliárd forintot szánnak erre a területre.
  • Ősszel aztán felgyorsultak az események: október végén a kormány űrkutatási együttműködést írt alá Oroszországgal.
  • November végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország öt év múlva, 2024-ben embert küld az űrbe, pontosabban a Nemzetközi Űrállomásra. A további célok között szerepel, hogy 2024-ben Magyarország önálló műholdat állítson föld körüli pályára. Emellett Oroszországgal együttműködésben magyar tudományos és mérési eszközöket fog feljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra 2024-re. Továbbá előkészítő szakaszban van egy űridőjárási misszió is, amelynek keretében mikroműhold-flottát építünk.
  • Az új magyar űrhajós kiképzésére és űrbe juttatására a kormány 10 milliárd forintot szán, ami nemzetközi összehasonlításban irreálisan kevésnek tűnik. Mindenesetre a kiválasztási folyamat már meg is kezdődött.
  • Közben a 2012-ben felbocsátott Masat-1 után újra magyar műhold kering a Föld körül: december elején egyszerre rögtön kettő nanoműhold, a SMOG-P és az ATL-1 is pályára állt.
  • Az űrkutatáson belül a gravitációs hullámok kutatása az egyik legfelkapottabb terület manapság, és ebben is több magyar kutató vesz részt. Korábban felmerült, hogy a kormány Magyarországra hozná a már egy évtizede tervezgetett új hullámdetektort, az Einstein-teleszkópot, ebből viszont a kutatói közösség végül inkább nem kért. Egyesek ezt úgy értelmezték, hogy a kutatók politikai okokból elszalasztottak egy ritka lehetőséget, a kutatók szerint azonban egyszerűen nem érné meg Magyarországnak egy ekkora presztízsberuházás.
Kapcsolódó

A tudósok nem kérnek az óriásberuházásból, de nem azért, mert félnek a politikától

A kormány megkísérelte volna Magyarországra hozni az Einstein-teleszkóp gigaprojektjét, de a kutatók ezt leszavazták. Van, aki szerint politikai félelemből, de valójában azért, mert szerintük nem éri meg ennyit költeni rá.

2. Egyre aggasztóbb a klímaváltozás

A klímaváltozás már évek óta meghatározza a közbeszédet, mégis, se az időjárás, se maga a téma nem volt még olyan forró, mint 2019-ben.

Kapcsolódó

Radikális lépésekkel még élhető maradhat a Föld

Még nem menthetetlen, de gyökeres változásra van szükség: magyar részvétellel vették számba az emberi természetpusztítást.

A globális probléma mégis országonként elég eltérő válaszokat szül:

  • Magyarország a globális átlagnál is nagyobb mértékben melegszik, nálunk is egyre több a hőhullám, Budapesten különösen nagy a forróság, és 30 év múlva a ma Szkopjére jellemző hőséggel kell majd megküzdeniük a fővárosiaknak.
  • Palkovics László innovációs és technológiai miniszter júniusban arról beszélt, hogy a cél, hogy Magyarország 2050-re elérje a karbonsemlegességet, ennek ellenére a magyar kormány ugyanabban a hónapban megvétózta a hasonló célt kitűző uniós klímatervet, méghozzá azért, mert félti a rezsicsökkentést. Az EU amúgy is elégedetlen a magyar klímatervvel és a túl óvatosnak és általánosnak tartott vállalásokkal. Még regionális összehasonlításban is le vagyunk maradva felkészültségben.
  • Orbán Viktor miniszterelnök – akárcsak a populista jobboldali politika más országbeli képviselői – gazdasági és politikai okokból sem szeretné, hogy a klímaváltozás meghatározó téma legyen a magyar közbeszédben. Pedig saját reprezentatív felmérésünk szerint a magyarok többsége is úgy gondolja, hogy sokkal többet kéne foglalkozni a klímaváltozással, és még a kormánypárti szavazók többsége is határozottabb magyar fellépést szeretne.
Kapcsolódó

Mi a baja a klímaválsággal a populista jobboldalnak?

Nem csak a kormánymédia indított hecckampányt a klímapolitika ellen. A jobboldali populista pártok mindenhol ünneplik a hosszabb strandszezont, megvédenék a kiskerteket a szélerőművektől. A reakció mögött az a tény áll, hogy a klímaváltozás nemcsak a bioszférát, hanem a modern politika alapszabályait is alapjaiban forgatja fel.

A környezetszennyezés egyre nagyobb figyelmet kapó szelete a műanyag szemét kontrollálhatatlan felhalmozódása:

  • A műanyag szemét már a világ legtávolabbi és legeldugottabb sarkaiba is eljutott, az Északi-sarktól a Mariana-árokig. Hawaiinál már hétszer annyi a műanyag a tengerben, mint a hal, a Földközi-tengerbe pedig percenként 34 ezer műanyag palack kerül bele.
  • A mikroműanyag pedig kimutatható még a gleccserekben, a Nagy-Korallzátonynál, de a magyarországi folyókban és tavakban is. De az esőben, a hóban és állatok gyomrában is találni mikroműanyagot – na meg az emberi szervezetben is: minden egyes héten egy bankkártyányi műanyagot ehetünk meg.
  • A probléma gyökerét a műanyag termékeket számolatlanul gyártó és terjesztő ipar jelenti, de a probléma közbeszédbe kerülése óta egyre több a fogyasztói önmegtartóztatást sürgető akció is, mint például a műanyagmentes július. Ugyanakkor a tudatos fogyasztók dolga se könnyű, ha nem bomlanak le a lebomló zacskók, egészségkárosító a környezetbarát alternatíva, illetve az emberek többsége közömbös a probléma iránt, és például egyszer használja a többször használatos szatyrokat, amivel még több szemetet termel, amit aztán nem győzünk eltakarítani. A műanyag termékek ráadásul egyetlen év alatt 1,8 milliárd tonna szén-dioxid levegőbe jutásáért felelősek.
  • A fokozódó klímapara egy sajátos népi hőst is kitermelt: Greta Thunberg nevét csak az nem hallotta 2019-ben, aki egy vészes gyorsasággal olvadó jégtömb alatt töltötte az évet. A konfrontatív és ellentmondásos megítélésű svéd diáklány által inspirált tüntetéssorozat Magyarországra is begyűrűzött, a hazai szervezőkkel mi is beszélgettünk a fiatalok klímaváltozáshoz fűződő viszonyáról.
Kapcsolódó

Ez egy segélykiáltás: ennek így nagyon-nagyon rossz vége lesz

Több ezer gyerek és fiatal követeli pénteken a Parlamentnél, hogy a politikusok végre tegyenek a környezeti válság ellen. Interjú a globális klímasztrájk magyar szervezőivel.

3. Balesetek, csalások és csatározások

A kormány és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudománypolitikai csörtéje még tavaly kezdődött, de az ellentétek idén még inkább kiéleződtek, és a harc végül az MTA megcsonkításába és a tudományfinanszírozás teljes átalakításába torkollott:

  • Palkovics László miniszter vezetésével a kormány végül az Akadémia és a tudományos közösség többségének tiltakozása ellenére, illetve a saját maga által megrendelt átvilágítás eredményeire fittyet hányva, elcsatolta az MTA-tól a kutatóhálózatát.
  • A 15 kutatóintézet és kutatóközpont a szeptember elején felállított Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányítása alá került át. Az ELKH vezetője az ellentmondásos megítélésű, de Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló tudós, Maróth Miklós lett, aki szinte rögtön munkához is látott.
  • A kormánnyal vívott küzdelmen az MTA-t átvezető elnök, Lovász László mandátuma közben 2020 elején lejár. Utódlására a legesélyesebb Freund Tamás neurobiológus, aki nemzetközileg elismert kutató, és az informális befolyása a hazai tudományos életben már most is nagy, de – talán éppen ezért – a jelölését nem mindenki tartotta jó ötletnek. Az esélyeit némileg rontotta egy korábban Orbánnak írt, majd kiszivárgott levél, amelyben a fiatalságot mételyező tudósokról írt, és később ezért elnézést is kért az érintettektől. Nagy valószínűséggel]() ezzel együtt is ő lesz a jelentősen meggyengített Akadémia legközelebbi elnöke.
  • Mindeközben felállt és a kormánynak kedves tagokkal töltődött fel a magyar tudományfinanszírozás és innovációtámogatás felügyeletére hivatott Nemzeti Tudománypolitikai Tanács is.
  • Létrejöttek a kormány által közvetlenül finanszírozott és a kormányzati tudománypolitikába légmentesen simuló új kutatóintézmények is, mint a Magyarságkutató Intézet, a független 1956-os Intézetet pedig indoklás nélkül beolvasztották a kormányközeli Veritas Intézetbe, ahol azóta a megszűnt intézmény kutatói közül már senki nem is dolgozik ott.
  • A szegedi ELI-ALPS kutatóintézet működésével kapcsolatban több kutató is komoly kritikákat fogalmazott meg: a 80 milliárd forintos beruházással megvalósult lézerközpont nemzetközi boardjának három tagja mondott le márciusban, miután a magyar kormány szerintük a tudományos életet megkerülve hozott politikai döntést egy 20 milliárdos gigaprojektről. A vádakat Palkovics az Indexnek adott interjúban cáfolta, de a kritikus kutatókat ezzel nem sikerült megnyugtatnia.
  • Szintén fontos fejlemény, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az elmúlt hónapokban átalakította a doktori iskolák engedélyezési eljárásrendjét és az egyetemi tanári kinevezések feltételeit, amivel a kritikusok szerint megkezdődött a professzori cím és a doktori iskolák lezüllesztése.
  • Jó hír viszont, hogy sikerült megállapodni a legtöbb nagy tudományos folyóiratot kiadó Elsevierrel, így a magyar kutatói közösség több hónapos kihagyás után visszacsatlakozhatott a nemzetközi tudományos vérkeringésbe.
  • A magyar tudományirányítás átrendeződésével kapcsolatos cikkeinket külön aktába is gyűjtöttük, ebben tudja követni az újabb fejleményeket.

Nemcsak itthon, a nagyvilágban is akadtak tudományos balhék bőven:

  • A DNS szerkezetének felfedezéséért Nobel-díjat kapott James Watsont rasszista megjegyzései miatt a kutatóintézete minden címétől megfosztotta. Watson azt mondta, a fehérek intellektuális fölénye genetikailag determinált.
  • Kiderült, hogy Kínában kell keresni a régóta betiltott, ózongyilkos freon gázt a légkörbe eregetőket. Az illegális freon-előállítás miatt akár 18 évvel is eltolódhat az Antarktisz feletti ózonlyuk regenerálódása.
  • Ahogy az is, hogy az oroszok elhallgatták az igazat arról a szivárgásról, amely miatt 2017-ben Kelet-Európa nagy részét radioaktív felhő borította be.
  • Augusztusban újabb radioktív szennyezés szennyezés történt, amikor teszt közben felrobbant egy nukleáris rakétahajtómű. A balesetben öten meghaltak, a területen megnövekedett gamma-sugárzást mértek, a sérülteket ellátó orvosoknak viszont nem szóltak, hogy sugárfertőzött betegeket ápolnak.
  • Az orosz űrügynökség egyébként elismerte, hogy pontosan tudják, mi okozta azt a lyukat tavaly augusztusban a Nemzetközi Űrállomás borításán, amelyen keresztül szökött a levegő, és az űrhajósok biztonsága is veszélybe került – de nem hajlandók elárulni.
  • Az év tudományos leleplezéseként pedig kiderült, hogy kamu volt David Rosenhan stanfordi pszichológus híres 1973-as kísérlete, amely azóta is a pszichiátriaellenes hadjárat alaptézisének számít.

4. HIV-vírus, méregdrága gyógyszerek és sziámi ikrek

Nagy áttöréseket hozott az év az AIDS elleni harcban:

  • Egy évtizeddel az első és eddig egyetlen teljesen tünetmentessé vált HIV-fertőzött után idén meglett a második, sőt rögtön utána a harmadik ember is a világon, akinek a szervezetéből sikerült teljesen kiirtani a HIV-vírust. A gyógymód az antiretrovirális terápia, amely nagyon ígéretes, és ugyan ma még csak nagyon speciális esetekben alkalmazható, segíthet végleg legyőzni az AIDS-et. A lényege, hogy egy HIV ellen rezisztenciát biztosító génmutációt az ezzel a mutációval rendelkező donortól csontvelő-átültetéssel a HIV-fertőzött szervezetébe juttatják. A leggyakoribb ilyen mutáció a CCR5 nevű gén elváltozása, de más genetikai rendellenességek is ellenállóvá tehetnek a HIV ellen – például egy ritka izomsorvadás, amelyben egy spanyol-olasz családon kívül csak egy magyar anya és fia szenved.
  • Közben a kutatók az utóbbi évek slágermódszerét, a CRISPR nevű génszerkesztő eljárást is bevetették a HIV ellen, és antiretrovirális gyógyszerrel kombinálva sikerült vele eltávolítani egerekből a vírust, később pedig emberi páciensen is sikerrel alkalmazták ugyanezt az eljárást. Itt az az újítás, hogy nem donort keresnek, hanem egyszerűen magának a betegnek a génjeit szerkesztik át, hogy létrehozzák a HIV ellen megvédő mutációt.
  • Mindeközben a tesztek alapján három új HIV-vakcina is ígéretesnek tűnik.
Kapcsolódó

Megvan a gyógymód a HIV-fertőzésre, de nem mindenkinek

Már három beteget sikerült kigyógyítani a HIV-fertőzöttségből – ehhez azonban csontvelő-átültetésre van szükség, így valószínűtlen, hogy a kezelést tömegesen alkalmazhatnák a jövőben. Viszont a fejlődés egyértelmű, így a milliók számára gyógyulást jelentő terápia is elérhető közelségbe kerülhet.

A rákkutatásban is történtek ígéretes fejlemények:

  • A génszerkesztést a rák ellen is bevetették a kutatók: a betegek véréből kiszűrték az immunrendszer T-sejtjeit, amelyeket genetikailag módosítottak, hogy felismerjék a rákos sejteket, és felvegyék ellenük a harcot. Három páciensen próbálták ki, akiken a hagyományos eljárások eredménytelennek bizonyultak. Egyelőre nem tudni, sikeres lesz-e.
  • Közben egy eddig a stroke kezelésében használt molekula áttörést hozhat a a hasnyálmirigyrák gyógyításában, a méhnyakrák pedig az évszázad végére akár el is tűnhet a hatékony szűrőprogramoknak és a HPV-oltásnak köszönhetően.
  • Azt az izraeli startupot azonban, amely azt állítja magáról, hogy egy éven belül előáll az összes ráktípus ellenszerével, minden jel szerint nem igazán lehet komolyan venni.
  • Mindeközben az Európai Unió országai közül Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban.

Más gyakori betegségekről is érkeztek fontos új hírek:

  • Kiderült, hogy egy reumatoid artritiszre használt húszéves gyógyszer megelőzheti, sőt akár gyógyíthatja az Alzheimert, de a szert gyártó cég leállította a fejlesztését és a szükséges teszteket – hogy tudományos vagy gazdasági megfontolásból, arról eltérnek a vélemények. Amerikában viszont már a forgalomba hozatali engedélyre vár egy gyógyszer, amely a gyártója szerint forradalmasíthatja az Alzheimer kezelését. A lényege, hogy megszünteti a kórra jellemző agyi fehérjelerakódást. Közben amerikai kutatók rájöttek, hogyan lehet megelőzni a kór kialakulását. Brit kutatók pedig olyan mesterséges idegsejteket fejlesztettek ki, amelyek az agyba ültetve az idegsejtek természetes működését utánzó áramkörként funkcionálnak, és jeleket továbbítanak az agy és a test többi szerve között. A módszer szintén gyógymódot jelenthet az Alzheimer-kórra.
  • A varázsgomba fő hallucinogén hatóanyagáról, a pszilocibinről kiderült, hogy áttörést hozhat a depresszió kezelésében. Akárcsak az eredetileg lónyugtatóként ismert ketamin.
  • Kanadai kutatók kifejlesztettek egy kezelést, amellyel helyreállítható a Parkinson-kóros betegek mozgása.
  • Elkészült az ebola elleni védőoltás, és a járványra való tekintettel a szokottnál gyorsabban folyik az engedélyezése, várhatóan 2020 közepétől már használható is lesz.
  • A WHO hivatalosan is betegséggé nyilvánította a videójáték-függőséget.
  • Az Egyesült Államokban rejtélyes megbetegedési hullám söpört végig az e-cigarettát használó fiatalok körében. A vizsgálatok során végül kiderült, hogy a több halálesetet is okozó járványért az E-vitamin-acetát nevű adalékanyag volt felelős.

Végül két magyar vonatkozású sztori:

  • Itthon az év egyik egészségügyi slágertémája a spinális izomatrófia (SMA) nevű ritka genetikai betegség, illetve az annak gyógyítására fejlesztett méregdrága gyógyszerek kérdése volt. Az első nagy nyilvánosságot kapott eset a Noémi nevű kislányé volt, akinek egy 68 millió forintos gyógyszerre lett volna szüksége, de akkor még nem tudott hozzájutni. Év végére a kormány bejelentette, hogy az egyetlen itthon törzskönyvezett SMA-gyógyszert ezentúl minden 18 év alatti beteg megkaphatja. Ősszel aztán két másik gyerek, Zente és Levente története járta körbe a magyar internetet, mindkét SMA-s kisfiú szülei egy itthon még nem törzskönyvezett kezelésre, a világ legdrágább gyógyszerére szerveztek közösségi pénzgyűjtést, és mindkettőjüknek össze is jött a 700 millió forint, így megkaphatták a génterápiás gyógyszert.
  • Tavaly tavasszal derült ki, hogy egy magyar orvoscsapat vállalkozott egy fejüknél összenőtt sziámi ikerpár, a bangladesi Rabia és Rukiya szétválasztására. Azóta Magyarországon és Bangladesben is több bonyolult műtétet hajtottak végre, míg végül idén augusztus elején Dakkában sikeresen szétválasztották a két gyereket. A magyar orvosok munkáját végig nagy érdeklődés övezte, a sorsdöntő utolsó műtétet kollégánk a helyszínen fotózta végig. A szétválasztás után megkezdődött az ikrek rehabilitációja, illetve a rekonstrukciós műtétek. Júliusban egyébként egy brit sebészcsapat egy szintén a fejüknél összenőtt pakisztáni ikerpárt választott szét Londonban.
Kapcsolódó
18+

Azt szeretném, hogy éljenek sokáig, boldogan

Kollégánk világszenzációt fotózhatott végig a lehető legközelebbről. A bangladesi ikrek végső szétválasztásának képei.

5. Szenzációs leletek, meghatározó események

Az év legizgalmasabb történelmi felfedezéseiből is válogattunk:

  • Hetven év után fény derült az amerikai atombombát kifejlesztő Manhattan-terv titkait ellopó szovjet kémcsoport negyedik tagjának kilétére.
  • Kiderült, hogy II. Lajos magyar király nem is a Csele-patakba fulladt az 1526-os mohácsi csata után, hanem a Duna egyik mellékágába.
  • Bebizonyosodott, hogy az amerikai védelmi minisztériumnak korábban tényleg volt titkos ufókutatási projektje.
  • Előkerült az öngyilkosságot elkövető Teleki Pál kormányfő eddig ismeretlen búcsúlevele, és ki is derült, mit írt benne.
  • Megröntgenezték a Hitler egyik csodafegyverének kikiáltott elfogó vadászrepülőt, a Messerschmitt Me 163-ast, amely az egyetlen hadrendbe állított rakétahajtású vadászgép volt a világon, és kiderült, hogy tele volt konstrukciós hibákkal, és kifejezetten önveszélyes volt.
  • Kiderült, kik építhették Stonehenge-et.
  • Új emberfaj maradványait találták meg a Fülöp-szigeteken.
  • Felfedezték Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomát.
  • Példátlan régészeti leletekre bukkantak a Titicaca-tó mélyén.
  • Megtalálták a világ legősibb vadászjelenetét ábrázoló barlangfestmény.
  • Új Nazca-vonalakat tártak fel mesterséges intelligencia segítségével.
  • Bizonyítékot találtak a mamutokkal is végző meteoritra.
  • Kiderült, hogy kisbolygó-becsapódás olvaszthatta fel a fagyott Földet 2,2 milliárd éve.
  • Azonosították a vulkánt, ami beindította a késő antik kis jégkorszakot.
  • Feltárták világ legnagyobb gyermekáldozati helyét Peruban.
  • Kincset találtak a régészek a Baradla-barlang ősi szentélyében.
  • Feltárták Orseolo Péter eredeti sírhelyét.
  • Kiderült, hogy honnan származhattak a filiszteusok.
  • Azonosítottak egy új népcsoportot Szibériában.
  • Új maja piramisokat találtak a guatemalai dzsungelben.
  • Megtalálták az utolsó ismert rabszolgaszállító hajó roncsát.
  • Az évszázad őslénytani felfedezésére akadhattak Észak-Dakotában – már ha hihetünk a kutatóknak, akik eddig elég kevés konkrétumot árultak el a leletekről.
  • Megtalálták a világ legrégebbi hajóroncsát.
  • Találtak egy templomot, amelyet megnyúzott emberek bőrét viselő papok használtak.
  • Megtalálták a világ legkorábbi ismert magashegyi települését Etiópiában.
  • A sírig tartó szerelem szimbólumának tartott, egymás kezét fogó modenai csontvázakról kiderült, hogy mindkettőjük férfi volt.
  • Meghatározták a Homo sapiens születésének pontos helyszínét.
  • A neandervölgyiekről kiderült, hogy okosabbak voltak, mint eddig hittük.
  • 16 ezer éves kőeszközöket találtak, amelyek átírják, amit Amerika benépesítéséről gondoltunk.
  • Kiderült, hogy 400 ezer évvel korábban válhattunk el a neandervölgyiektől, mint eddig gondoltuk.
  • Az eddig véltnél 160 ezer évvel korábban érkezhetett Európába a modern ember.
  • Már 12 millió éve felegyenesedve járó emberelődök éltek Németország területén, ami paradigmaváltást jelent az emberi evolúció történetében.
  • Akárcsak az a 3,8 millió éves koponya, amely az ember történeti szempontból egyik legfontosabb elődjének, az Australopithecus anamensisnek egy példányához tartozott.

Összeszedtük az idei év legérdekesebb évfordulóit is:

Kapcsolódó

Romániának kenyeret, Ceauşescunak kötelet

30 éve tört ki a romániai forradalom, ami elsöpörte Ceauşescu diktatúráját. Az eseményeket a magyar közvélemény és a titkosszolgálatok is egészen közelről követték.

6. Oltásellenesek, kuruzslók, sarlatánok

Oltásellenesség:

  • Az oltásellenesség talaján szárba szökkenő tavalyi kanyarójárvány idén is tovább súlyosbodott: egy év alatt megháromszorozódott a világban a kanyarós esetek száma, a megbetegedések száma 25 éves csúcsot ért el, az év első felében csak Európában közel 90 ezer esetet regisztráltak.
  • Pedig közben újabb, minden eddiginél átfogóbb tanulmány bizonyította, hogy teljesen alaptalan az oltásellenes mozgalom alaptétele, mert a védőoltásnak valójában semmi közük nincs az autizmushoz, annak kialakulása nagyrészt genetikai okokra vezethető vissza. A világban mégis közel 20 millió gyerek nem kapott védőoltást valamilyen súlyos betegség, például a kanyaró ellen.
  • Az oltásellenesség terjedése miatt több ország is szigorított, Németországban például kötelezővé tették a kanyaró elleni oltást, míg Olaszországban nem járhat majd óvodában olyan gyerek, aki nem kapott meg minden kötelező oltást, az iskolások esetében pedig pénzbírság fog járni a mulasztásért.
  • Magyarországon továbbra is magas az átoltottság, ezért nincs járványveszély. Itthon szeptembertől újabb oltás, a bárányhimlő elleni került be a kötelezők közé.

Homeopátia:

  • A tavalyi hazai szigorításhoz hasonlóan más uniós országok is komolyabban veszik a deklaráltan hatástalan homeopátia szabályozását. Franciaországban például a kormány bejelentette, hogy 2021-től megszünteti a homeopátiás szerek költségtérítését, és Németország is erre készül (miközben mindkét ország hagyományosan homeopátiabarátnak számít). Spanyolország pedig annak az uniós irányelvnek a módosítását szeretné elérni, ami miatt ma bizonyos homeopátiás szerek is a gyógyszerek közé sorolhatók.

Áltudományi kis színes:

  • Egy magyar cég piacra dobta a palackozott pi-vizet, mi pedig laborvizsgálat alá vetettük, hogy megnézzük, kimutatható-e benne bármilyen különbség a sima csapvízzel szemben. Ha csodaszert nem is, veszélyes kórokozót találtunk a boltban vásárolt mintában.
  • Felbukkant egy autizmust “gyógyító” szer, a C-peptid, amely a szintén gyanús gyógygombáiról ismert Varga Gáborhoz köthető, és inkább tűnik hatalmas átverésnek, mint bármi másnak. Varga sokoldalúságát illusztrálja, hogy épp a C-peptides cikkünk megjelenése utáni napokban már a Lyme-kórról tartott előadást a Semmelweis Egyetemen.
  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kézikönyvének legújabb kiadásában egész fejezetnyi teret adott a kínai orvoslásnak, ami a kritikusok szerint inkább köszönhető a kínai lobbierőnek, mint a kínai orvoslási módszerek hatásosságának. A WHO döntésére közös közleményben reagált az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) és az európai orvosi akadémiák szövetsége (FEAM). A közleményben óva intenek az igazolatlan hatású kínai orvoslás kritikátlan átvételétől.
  • Az agrárminisztérium is támogatta egy olyan könyv megjelenését, amely a magyar születésű Beck Félix Bódogról szól, aki Amerikában a méhméreg-terápia apostolává avanzsált – azaz egy olyan módszerévé, amelynek a pozitív hatásait máig senki sem igazolta, a súlyos allergiás reakciók miatt viszont életveszélyes is lehet.
  • Örvendetes hazai fejlemény viszont, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának új törvényjavaslata értelmében a jövőben akár börtön is járhatna a kamudiplomák kiadásáért és a természetgyógyászati kuruzslásért.
Kapcsolódó

Hatalmas átverésnek tűnik az autizmust gyógyító C-peptid

A gyógygombás biznisszel elhíresült Varga Gábor újabb érzékeny betegcsoportot talált, akiknek milliliterenként 1200 forintért lehet kozmetikai sprayt eladni. Kár, hogy az állításait nem támasztja alá semmi.

7. Állati felfedezések

8. Kisebb és nagyobb érdekességek

  • Magyar fizikusok felfedezték a természet ötödik kölcsönhatását. Ha az eredményeiket sikerül igazolni, jó eséllyel Nobel-díjat fognak kapni érte.
  • A korábbi csúcstartónál kétszer öregebb, egymilliárd éves gombákat találtak, az egész élővilág törzsfejlődését át kell miattuk értékelni. Egy magyar kutató új eredményei miatt pedig az élőlények rendszertani felosztását kell átírni a tankönyvekben.
  • Egy évtizedes és egy fél évszázados fizikai rejtélyt is sikerült idén megoldani.
  • Kiderült a Húsvét-sziget óriási szoborfejeinek titka.
  • Megszületett a világ első olyan babája, akivel mindkét anyukája várandós volt.
  • Felfedeztek egy teljesen újfajta mágnest.
  • Nemcsak az orrunk, hanem a nyelvünk is érzékel szagokat.
  • Újra kell mérni a Mount Everestet, mert lehet, hogy nem is akkora, mint eddig hittük.
  • Idéntől új definíciója van a kilogrammnak.
  • Washington államban engedélyezték az emberi komposztálást.
  • Felfedezték a víz új halmazállapotát.
  • Már megint megfejtették a legendás Voynich-kéziratot.
  • Úgy tűnik, nem is létezik a bystander-hatás, azaz az emberek mégsem nézik végig tétlenül, ahogy mást bántalmaznak.
  • Találtak az Atlanti-óceán alatt egy hatalmas édesvíztárolót.
  • Idegkutatók szerint nem őszinte Mona Lisa mosolya.
  • Egy videójátékban hoztak létre teljesen új szintetikus fehérjét.
Kapcsolódó

Magyar fizikusok felfedezték a természet ötödik kölcsönhatását

Ez az évszázad tudományos áttörése lehet, ha beigazolódik. Ennél sokkal jelentéktelenebb eredményekért is Nobel-díjat szokás kapni. A magyar kutatások vezetőjével beszélgettünk.

9. Nobel- és Ignobel-díjak

  • Az orvosi Nobel-díjat William Kaelin, Peter Ratcliffe és Gregg Semenza kapta a sejtkutatás terén elért eredményeikért. Azt fedezték fel, hogy a sejtek hogyan érzékelik az elérhető oxigén mennyiségét, és hogyan tudnak alkalmazkodni a változásokhoz.
  • A fizikai Nobel-díjat felerészben John Peebles nyerte a kozmológia terén tett elméleti felfedezéseiért, felerészben pedig megosztva Michael Mayornek és Didier Queloznak ítélték az első exobolygó felfedezéséért, amely egy napszerű csillag körül kering.
  • A kémiai Nobel-díjat John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira kapta a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért.

Kiosztották az Ignobel-díjakat is, amelyeket szokás anti-Nobelként emlegetni, de a vicces vagy fura kutatásokért járó díj valójában maga is rangos elismeréssé nőtte ki magát. Idén olyan eredményekért járt a díj, mint hogy

  • melyik a leggusztustalanabb a pénznem (a román lej),
  • az olasz pizza egészséges,
  • melegebb-e a francia postások egyik heréje, mint a másik,
  • mennyi nyálat termel egy átlagos öt éves gyerek naponta (fél litert),
  • miért négyszögletes a vombatürülék, illetve hogy
  • a test mely pontjain esik a legjobban a vakarózás.

10. Eltávozott kutatók

Idén halt meg

  • Larry Roberts, az internet egyik alapító atyja;
  • Nancy Grace Roman, a Hubble űrtávcső szellemi anyja, a NASA első vezető beosztást elérő női alkalmazottja;
  • Németh Judit fizikus, a hazai nehézion-fizikai kutatások egyik iskolateremtő alakja;
  • Stewart Adams, az ibuprofen egyik feltalálója;
  • Oláh Éva orvos, a gyermekgyógyászat kiemelkedő alakja;
  • John Lukacs Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai történész, író;
  • Murray Gell-Mann, Nobel-díjas fizikus, a kvarkelmélet megalkotója;
  • Inzelt Péter, a SZTAKI volt igazgatója;
  • Norman Stone történész, a magyar történelem kutatója;
  • Fernando José „Corby” Corbató, a modern számítástechnika korai korszakának egyik legjelentősebb alakja, a számítógépes jelszavak atyja;
  • John Robert Schrieffer Nobel-díjas fizikus, a Bardeen-Cooper-Schrieffer elmélet egyik megalkotója;
  • Kary Mullis Nobel-díjas kémikus, a polimeráz-láncreakció felfedezője, aki a Jurassic Parkot is ihlette;
  • Wollemann Mária orvos, az opioid receptorok kutatója;
  • Alekszej Leonov szovjet űrhajós, aki elsőként sétált az űrben;
  • Pál Lénárd fizikus, a szilárdtest-fizika és a nukleáris technológiák kiemelkedő kutatója;
  • Huszár Tibor szociológus, 56-os felkelő.
  • Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, a 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója; és
  • George Laurer, a vonalkód egyik atyja.

11. Az év legjei

Idén fedezték fel/találták meg/mutatták be a világ

12. Az év legnépszerűbb Ma is tanultam valamit cikkei

A Ma is tanultam valamit alrovatunk idei 10 legolvasottabb cikke – ezek érdekelték önöket leginkább:

Carlos Hathcock, azaz Fehér Toll 1959-ben; 1996-ban megkapta az ezüst csillagot.
Carlos Hathcock, azaz Fehér Toll 1959-ben; 1996-ban megkapta az ezüst csillagot.
Fotó: USMC Archives/ Wikimedia Commons

+1 Ezeket is olvassa el, ha jót akar!

Végül még 10 cikk, amelyek fentebb sehova nem fértek be, de a tudomány kedvelőinek jó szívvel ajánljuk őket:

Sudár Balázs történésszel beszélgettünk a magyar őstörténetről, a hun hagyományról és arról, mi az igazi baj a finnugor a nyelvészettel.

Körbejártuk, hogy mennyire kell féltenünk a gyerekeket a képernyőtől, depressziót okoz-e a sok faebookozás, és tényleg egy egész generációt tett-e tönkre az okostelefon.

Utánajártunk, hogy került egy százmilliókat érő nyugati autócsoda a kádári szocializmus Magyarországára.

Elmerültünk a netes sarlatánok világában, és lelepleztünk egy Messengeren távrendelő ex-szcientológus kuruzslót.

Ellátogattunk, Bakonyoszlopra, hogy megnézzük az ország utolsó mélyművelésű bányáját.

Szakértők segítségével jártuk körbe, hogyan tudjuk megőrizni a mentális épségünket a klímakatasztrófa egyre növekvő árnyékában.

Az ausztriai Zwentendorfban bejártuk a világ legfurcsább atomerőművét, amely sosem termelt atomenergiát.

Bemutattuk, hogyan válik fokozatosan az enyészetté a szebb napokat látott Szőke Tisza, a legnagyobb magyar gőzhajó.

Cikksorozatban mutattuk be a franciaországi ITER-t, amely a fúziós energia kutatásának zászlóshajója, és egyben a világ legnagyobb tudományos projektje. Alább a sorozat nyitócikke, a többi itt olvasható.

Végigvettük, kik azok a kipcsakok, mi közük a messze földön híres kazah-magyar rokonsághoz, és hogyan kreált Orbán Viktor geopolitikai ütőkártyát a magyarok ereiben csörgedező kipcsak vérből.

Idén tavasszal elindult a TNT, az Index tech-tudomány rovatának podcastja is, többek között olyan témákkal, mint

Az összes eddigi adás itt érhető el, válogasson és hallgasson kedvére.

(Borítókép: A kínai Csang'o-4 rover a holdon. Fotó: CGTN / YouTube)