Zoltán
-4 °C
9 °C

A Kárpátok hegyi tavai segíthetnek megérteni a klímaváltozást

2020.01.02. 16:41 Módosítva: 2020.01.02. 17:42

A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat – írja az MTI.

Az ELTE csütörtöki közleménye szerint a Magyari Enikő őskörnyezet-kutató által vezetett kutatócsoport tagjai hengeres mintákat vesznek az iszapból, majd megállapítják az egyes rétegek korát, és a benne talált élőlények maradványait is megszámolják. Ez utóbbiból 

  • évente egy centiméternyi iszap keletkezik,
  • a későbbiekben rárakódó újabb rétegek miatt azonban ez összetömörödik,
  • így az iszap alján egy centiméterben már több évtizednyi maradvány sűrűsödik össze.

A vizsgálat során a kutatók virágport, árvaszúnyogok és kovamoszatok darabjait keresik az egyes korok mintáiban, mert ezek jól megőrződő és jellegzetes maradványokat produkálnak. Az árvaszúnyog lárváinak például a feje marad meg, egyfajta félig megkövült állapotban, megszámolhatóan és fajtánként megkülönböztethetően.

A kutatók arra keresik a választ, hogy az egyes alfajok milyen gyakorisággal éltek a tó környékén az egyes korokban – például 5000 éve, amikor a mainál is melegebb klíma uralkodott, vagy a köztes, hidegebb időszakban –, ezeket az eredményeket pedig a mai klímával összevetve értelmezik. A kutatás alapján ma nagyon gyorsan változik a vizsgált fajok összetétele,

ilyen tempójú változásokat utoljára a jégkorszak végi nagy felolvadás idején lehetett tapasztalni.

A kutatók szerint a klímaváltozás sokszor hirtelen, drasztikus csökkenést okoz a vizsgált fajok egyedszámában, ha pedig a klíma gyorsan változik, akkor előfordul, hogy a fajok sokszínűsége hirtelen visszaesik, az ökoszisztéma összeomlik, és az új éghajlathoz jobban alkalmazkodó faj csak pár évtized után „lakja be” a tavat. Ezen a ponton lehetetlen nem arra gondolni, hogy Földünk is egyfajta hatalmas kárpáti tó, és mi, emberek is úgy reagálhatunk a klíma gyors változására, mint apró élőlénytársaink a Fogaras hegyeiben – írták emiatt a szakemberek.

Ha az emberiséget tekintjük, akkor a tanulság az, hogy nem tudhatjuk pontosan, mikor következik be ez az összeomlás, de várható, és ebből nagy eséllyel az emberi faj sem tud kimaradni

– hangsúlyozzák a kutatók, hozzátéve, hogy a biológiai rendszerek viselkedése azt üzeni, hogy ezeknek van egy tűrési képességük, és ha ezt túllépjük, hirtelen összeomlás következik be. Ebből a rendszer már egy másik állapotban épül újjá, és ez sok faj lokális kihalásához vezet.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.