Géza
1 °C
16 °C

Fény derült Leonardo egyik utolsó titkára

2020.01.08. 13:37

A Salvator Mundi (A világ megváltója) című képet Leonardo 1500 közül festette, valószínűleg a francia király és hitvese számára. A képről sokáig nem gondolták, hogy valóban Leonardo festette (és erről ma sincs meggyőződve mindenki), ezért 1958-ban, amikor először árverésre bocsátották, mindössze 45 fontot fizettek érte.

Azóta kissé felment az ára, hiszen 2017-ben 450 millió dollárért vásárolta meg egy szaúdi herceg a Christie's aukciós ház árverésén - majd eltűnt a világ szeme elől. Senki sem tudja, hol lehet.

Szerencsére nagy felbontású képek azért maradtak róla, így az irvine-i Kaliforniai Egyetem kutatói megoldhatták a képpel kapcsolatos régi tudományos rejtélyt. A kérdés a Krisztus kezében tartott üveggömbbel kapcsolatos. A gömbön keresztül a ruha fodrozódásai kissé elmosódottan ugyan, de valós állásukban és tényleges méretükben látszanak. Vagyis a gömb nem torzította el a képüket.

Az eredeti kép (A), illetve az üreges gömböt feltételezve renderelt változat (B)
Az eredeti kép (A), illetve az üreges gömböt feltételezve renderelt változat (B)
Fotó: UCI

Ez merőben szokatlan Leonardótól, aki perfekcionista volt, és jegyzetei bizonyítják, hogy sokat foglalkozott az optikával. Vagyis tudni kellett, hogy egy ilyen nagy tömör üveggömb lencseként működve felnagyítja vagy éppen feje tetejére fordítja a mögötte lévő tárgyak képét. Ő mégis ugyanazt festette bele, amit akkor látnánk, ha ott sem lenne.

Az elmúlt évtizedekben számos teória látott napvilágot, egyes kutatók a gömb anyagában látták a megoldást, mások szerint Leonardo direkt festette meg ilyen egyszerűen a gömböt, mert nem akarta, hogy torzítása elvonja a nézők figyelmét.

A tömör gömb renderelése (A), illetve az üregesé (B)
A tömör gömb renderelése (A), illetve az üregesé (B)
Fotó: UCI

Megint mások amellett érveltek, hogy nem tömör, hanem üreges gömbről van szó. És úgy tűnik, nekik volt igazuk. A kaliforniai kutatók úgynevezett inverz rendereléssel (vagyis amikor kétdimenziós képekről próbálják algoritmusok segítségével meghatározni, hogy milyen térbeli testekről készülhettek) úgy találták, hogy valóban egy kifejezetten vékony falú üveggömb lehetett a modell.

Az eredmények szerint a gömb sugara 6,8 centiméter lehetett, és 25 centiméterre nyúlhatott ki előre a modell teste elé. A fénytorzítás alapján a gömb falának vastagsága nem haladhatta meg az 1,3 millimétert. Az algoritmus segítségével többféle opciót is rendereltek (ha tömör vagy üreges a gömb, honnan jön a fény), és úgy találták, hogy az üreges gömb fele meg leginkább a festmény ábrázolásának.

(Artnet)