Zsuzsanna
-2 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Mennyi fertőzött kínai utazhat világszerte?

K EPA20200122339
2020.02.01. 15:24

Kína sokat változott a 2003-as SARS járvány óta. A gazdasági növekedés és az utazásokat megfizetni képes középosztály megerősödése révén megsokszorozódott az utazók száma. Egy járvány világméretű terjedését pedig azok az utazók segítik elő a leginkább, akik a forrástól távol utaznak, hogy ott esetleg független fertőzési gócokat hozzanak létre.

Nemcsak a turisták, de a vendégmunkások száma is jelentősen növekedett az elmúlt 17 évben. Hatalmas tömegek kelnek útra Kína legkülönbözőbb vidékeiről, hogy az ország iparosodottabb városaiban, illetve külföldön vállaljanak munkát. Kínai vendégmunkások sokasága van jelen Afrikában, más ázsiai országokban, illetve Latin-Amerikában is.

Több mint négymilliárd vasúti út évente

Összességében Kínában jelenleg nagyjából négyszer többen utaznak vonaton és repülőn, mint tették azt 2003-ban. Ez azt jelenti, hogy 2003-ban körülbelül egymilliárd vasúti utas volt az országban, ma ez már 4 milliárd fölött van. A repülőutak száma természetesen jóval alacsonyabb ennél, de arányaiban legalább ennyit nőtt. A kínai légitársaságok által fuvarozott utasok száma tavaly 700 millió körül mozgott.

Kína iparfejlesztése különösen nagy hangsúlyt fektet a vasútfejlesztésre. Már eleve övék volt a világ legkiterjedtebb vasúthálózata (amelyet az ország mérete és lakossága magyaráz részben), de tavaly ehhez még hozzátettek 8489 kilométernyi új vasútvonalat - ebből 5474 kilométeren nagy sebességű vonatok közlekednek. A holdújévi ünnepségek idején átlagosan 5300 vonatpár közlekedett az országban naponta.

Egy átlagos napon 3500 utas indul a vuhani reptérről közvetlen járatokkal külföldi célpontokra. Ez csak elhanyagolható töredéke a belföldi utasoknak, illetve más városok nemzetközi forgalmának. Peking új nemzetközi repülőtere az előzetes (tehát a járvány kitörése előtti) becslések szerint az idei holdújévi időszakban 190 millió utast szolgált volna ki, amely 15 százalékos növekedést jelentett volna 2019-hez viszonyítva.

163 millió külföldre utazó turista

A kínai turisták tömegesen vannak jelen a legtöbb látogatót fogadó, klasszikus európai turistacélpontokban. Nem csoda, hogy fertőzött kínai turisták voltak például az első két igazolt koronavírus-fertőzési esetek betegei Rómában. 

A helyzetet tovább rontja, hogy Vuhan, a járvány kiindulópontja kínai mércével is hatalmas közlekedési csomópontnak számít. Tavaly októberben és novemberben majdnem kétmillió kínai repült Vuhanból belföldi repülőjáratokon Pekingbe, Sanghajba és a többi kínai nagyvárosba.

2018-ban 163 millió kínai turista utazott külföldre, vagyis többen voltak, mint Oroszország teljes lakossága. 2003-ban még csak 20 millióan utaztak külföldre az egész országból, az évezred elején pedig csak 10 millióan.

Ez több mint 1500 százalékos bővülés.

Ők termelték tavaly a globális turizmus bevételeinek 30 százalékát. A tavalyi holdújév ünnepi utazási időszakban a kínai turisták 42 billió forintnak megfelelő összeget költöttek. 

A három legnagyobb külföldi vesztese a kínai turisták elmaradásának várhatóan Hongkong, Makaó és Japán lesz. Tavaly 9,5 millió kínai turista utazott Japánba, és ők 5 billió forintnyi jent költöttek el. A japán turisztikai elemzők szerint, ha csak akkora vesztesége fog a mostani koronavírus-járványból származni a japán turizmusnak a kieső kínai utazók miatt, mint a SARS idején (amikor még sokkal kevesebben voltak), akkor is több mint 2 billió forintos veszteségre számíthatnak.

Hatalmas turisztikai veszteségek, nehezen ellenőrizhető tömegek

Tavaly novemberben a Dél-Koreába utazó külföldi turisták 35 százalékát a kínaiak adták, de Korea esetében a koronavírus okozta gazdasági veszteségek még ezt a mértéket is meghaladhatják, hiszen Kína az ország legfontosabb gazdasági partnere. 

A holdújév egyértelműen Kína legfontosabb ünnepe. A negyven napig tartó fesztiválsorozat idején egy átlagos évben körülbelül 3 milliárd utazás történik az országban, illetve a világban. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden egyes kínai 2,14 alkalommal elutazik meglátogatni a szeretteit vagy nyaralni.

Európa szempontjából a legproblematikusabb ebben a helyzetben a rokonok, ismerősök látogatása. Az itt élő kínaiak közül sokan hazautaznak, mások pedig a kínai anyaországból fogadnak látogatókat. Kína nemcsak a világ legnagyobb népességű országa, de a legtöbb külföldön élő embert adó ország is. Bár szinte lehetetlen becsülni, de általában 50 millió kínairól hallani, akik szerte a világban élnek. Magyarországon a becslések szerint 20 ezren lehetnek.

Journal of Travel Medicine című szakfolyóirat néhány napja megjelentett egy tanulmányt, amelyben a Vuhanból kiinduló nemzetközi utasforgalom alapján elemezték a kutatók, hogy mely városok lehetnek a legnagyobb veszélyben a járvány nemzetközi terjedése szempontjából. A Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség 2018-as január-márciusi adatai alapján Bangkok, Hongkong, Tajpej és Tokió vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Ezen városokba az említett időszakban 17-41 ezer vuhani utas utazott 2018-ban. Azóta mindegyik említett városban felfedezték a vírust, bár Hongkongba több fertőzött is gyorsvasúton érkezett, nem repülőn. 

(Borítókép: Utasok a sanghaji Hung Csiao vasútállomáson / Fotó: Lu Hung-csie / MTI/EPA)