Pandémia, epidémia, mortalitás, reprodukciós ráta? Járványtani kislexikon
Nagy járványok idején a híreket még félelmetesebbé tehetik a nem pontosan ismert értelmű szakkifejezések. Ebben a cikkben megmagyarázzuk a legtöbbször hallott szakszavakat.
Epidémia (járvány): Akkor alakul ki, amikor egy fertőző betegség viszonylag rövid idő alatt sok embert fertőz meg. A megbetegedések nagy többsége viszonylag szűk, de mindenképpen jól meghatározható területre koncentrálódik. Jelenleg ez illik legjobban a koronavírus-járványra.
Pandémia (világjárvány): Az epidémia továbbterjedésével újabb és újabb fertőzési gócok jelenhetnek meg világszerte a fertőzött személyek közvetítésével. Ha ezek kialakulását nem sikerül megelőzni vagy meggátolni, a fertőzés terjedése már a teljes világra kiterjedhez. Ekkor alakul ki a pandémia. Jelenleg erről a koronavírusos megbetegedések esetében még nincsen szó, hiszen az esetek nagyon nagy többsége Kínára koncentrálódik. A külföldön detektál fertőzöttek többsége is Kínából hozta a betegséget, és csak kevés ember kapta el külföldön.
Mortalitás: egy meghatározott populációra érvényes halálozási arány. Általában azt értik rajta, hogy a betegséget elkapók közül hányan halnak meg. A koronavírus-.fertőzés esetében ez jelenleg 2,2 százalék.
Morbiditás: annak aránya, hogy az adott népességben hányan betegszenek meg a kérdéses kórban. Ez a koronavírus esetében szinte elhanyagolhatóan kicsi. Ha egész Kínára számoljuk, akkor jelenleg 0,086 százalék az igazolt fertőzések aránya.
Alap reprodukciós ráta (R0): ez azon személyek száma, akiket egy fertőzött megfertőz, ha nem léptetnek érvénybe semmilyen járványügyi megelőző intézkedést. E járványnál e számot 2 és 3 közé becslik, ezzel a koronavírus közepesen fertőzőképes kórokozónak számít.