Eleonóra
-2 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Csak diktatúrában lehet tíz nap alatt kórházat építeni?

2020.02.03. 10:32 Módosítva: 2020.02.03. 15:07

A kínai állami média által bemutatott time-lapse felvételeken pillanatok alatt emelkedik ki a földből a tíz nap alatt felhúzott szükségkórház. A kórházat ma nyitották meg, és nagyjából ezer ágy fogadja a betegeket.

A kórházkomplexum alapterülete 25 ezer négyzetméter. Ugyanazt a technológiát alkalmazták a kórház építésénél, amit már a 2003-as SARS járvány idején is kipróbáltak. Természetesen a kínai hivatalos szervek ezt a vívmányt is kihasználják annak kommunikálására, hogy kézben tartják a folyamatokat.

Kínának gyakorlata van abban, hogy gyorsan megvalósítson akár ehhez hasonló monumentális projekteket is

- idézi a BBC a Council on Foreign Relations (Külkapcsolati Tanács) nevű amerikai agytröszt globális egészségügyért felelős munkatársát, Yanzhong Huangot. 2003-ban Peking már felépített egy hét alatt egy egész kórházat. Ott, ahogy itt is, előre legyártott épületelemekből állították össze a kórházat. Huang így folytatta értékelését:

„Az önkényuralmi országok működése az ilyen, felülről lefelé irányuló mobilizációs megközelítéstől függ.

Képesek megkerülni a bürokráciát, illetve a pénzügyi kényszereket, és így mobilizálni tudják minden forrásukat.”

A tervezéshez és az építéshez szükséges munkaerőt akár az ország túlsó szegletéből is egyik napról a másikra a helyszínre szállítják. Az embereknek nincs igazán választásuk, hogy menne-ek, vagy sem. Ahogy a szükséges földterület kisajátítása sem okozhat gondot.

Ugyanez volt 2003-ban is, amikor a hét nap alatt felhúzott pekingi SARS-kórházzal az állítások szerint megdöntötték a kórházépítés gyorsasági világrekordját. Akkor 4000 ember dolgozott éjjel-nappal az építkezésen, hogy tartani tudják a párt által kijelölt határidőt. Ennek ellenére az egy héttel későbbi megnyitásakor a kórház kétségtelenül mindennel rendelkezett, ami a kor tudományos fejlettsége alapján elérhető volt. A járvány alatt az ország SARS-fertőzöttjei hetedét fogadta a kórház két hónap alatt. A pártsajtó

az orvostudomány történetének csodájaként

áradozott róla. A 2003-as kórház, ahogy a mostani (illetve a hozzá hasonló további három, építés alatt álló intézmény) orvosi eszközökkel való ellátása sem jelenthetett problémát. Más kórházakat utasíthattak, hogy adják át neki eszközeiket, vagy közvetlenül a gyárakat utasítják, hogy az igényeknek megfelelően – egyik napról a másikra – állítsák át a termelésüket.

Kínai lapértesülések szerint százötven orvos és ápoló érkezett a kínai hadsereg kötelékéből Vuhanba, akik várhatóan az új kórházban fognak szolgálatot teljesíteni. A katonaorvosok esetében megszokott, hogy parancsokat teljesítenek, de

a polgári személyzetnek sem lehet nagyon más választása.

A SARS-járvány idején is az egészségügyi minisztérium parancsa alapján kezdtek ápolók és orvosok dolgozni az új kórházban. Akkor a költségeket a helyi hatóságok állták, de a minisztérium számos módon juttatott támogatásokat az egészségügyi személyzet fizetésének, illetve az ellátmány fedezésére. A SARS elvonulása után a felépített kórházat mindenféle médiafelhajtás nélkül kiürítették, és üresen maradt.