Zsuzsanna
-2 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Rengeteg izgalmas dolog derülhet ki a Nap sarkvidékeiről

2020.02.10. 11:51

A floridai Cape Canaveralból indították útnak az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Hírügynökség (ESA) Solar Orbiter nevű űrszondáját, aminek segítségével többet tudhatunk meg a Nap sarkvidékeiről. 

A másfél milliárd dolláros napszondát egy Atlas V hordozórakétán bocsátották fel. A NASA nem sokkal később sikeresnek ítélte a kilövést, miután a Solar Orbiter napszárnyai kinyíltak – írja az MTI. 

Legalább hét évig tart majd a misszió

Az 1800 kilogrammos űreszköz a Vénusz és a Föld gravitációs erejét fogja használni, hogy kilökje magát a Nap körüli pályájáról és elsőként készíthessen felvételeket madártávlatból a Nap sarkvidékeiről. A misszió ideje alatt a Solar Orbiter 24 fokkal fog eltérni a Nap egyenlítőjének síkjától, ha a missziót három évvel meghosszabbítják, akkor 33 fokkal.

Az Európában épített napszonda 2021 végén kezdi meg tudományos tevékenységét, és 2022-ben fogja először nagyon megközelíteni a Napot, majd hathavonta megismétli a manővert.

A tervek szerint a Naptól való legkisebb távolsága 42 millió kilométer lesz, vagyis belép a Merkúr keringési pályájára. A Solar Orbiter négy műszert és hat távoli érzékelésű képalkotó eszközt fog szállítani.

Ez ugyan jócskán elmarad a NASA másfél éve útnak indított Parker Solar Probe nevű űrszondájának rekordjától, amely 18,6 millió kilométer volt, ám a Solar Orbiter kifejezetten a Nap sarkvidékeire koncentrál majd. Hogy a Nap egyéb részeinek feltérképezése milyen gőzerővel zajlik, és mik a jövőbeli tervek, arról itt írtunk részletesebben.  

Nagy eredményeket várnak a missziótól

Nicola Fox, a NASA kutatója szerint mivel a Solar Orbiter fentről fog lenézni a Nap pólusaira, a kutatóknak lehetősége nyílik a térségben lévő sötét, folyton változó koronalyukak tanulmányozására. A szonda várhatóan közvetlen képet kap a Nap sarkpontjai felől érkező napszélről, és segíthet annak megértésében is, mi okozza a napfolt növekedésének és apadásának 11 éves ciklusát.

Látószöge révén a Solar Orbiter várhatóan teljes háromdimenziós nézetet nyújt majd a Földtől körülbelül 150 millió kilométerre lévő Napról. A szonda titán hőpáncélja és kalcium-foszfát alkotta burkolata ellenáll több mint 530 Celsius-foknak is.

A Nap sarkvidékeinek megfigyelése mellett az űrszonda a más naprendszerekben lévő bolygók esetleges lakhatóságának vizsgálatában, valamint az űridőjárás jobb előrejelzésében is segítheti a kutatókat.

Az egyetlen szonda, amely a Nap sarkvidékei fölé repült, eddig a NASA és ESA által közösen kifejlesztett Ulysses volt. Az Ulyssest 1990-ben indították útnak, és 2009-ben ért véget a küldetése. Ez a szonda sohasem került közelebb a Naphoz, mint a Nap–Föld-távolság, és csak olyan műszereket szállított, amelyek csupán a közvetlenül a szondát övező körülményeket tudták vizsgálni.

Az elmúlt harminc évben több mint tucatnyi űrszondát indítottak útnak a Nap tanulmányozására. A technológiai fejlettség azonban csak most ért el arra a szintre, hogy olyan űrszondákat lehessen létrehozni, amelyek elég közel tudnak kerülni a Naphoz anélkül, hogy megsülnének.