Gerzson
-3 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Az anyatej az online kereskedelem új slágere. De tényleg jobb, mint a tápszer?

GettyImages-699688542
2020.02.12. 14:19
A szoptatás a legtermészetesebb módja az újszülöttek táplálásának. Nincs vita: akinek van elég teje, szoptasson, így teljes értékű táplálékkal láthatja el a babáját. Akinek viszont elapad, vagy nem is volt teje, annak valamit kezdenie kell a helyzettel. Ha a neten próbál tájékozódni, a leghangosabb csoport, amellyel találkozik a harcos (olykor fanatikus) szoptatáspártiaké lesz, akik mindent bevetve próbálják eltántorítani a tápszertől. Ha hisz nekik, és saját teje nincs, a szükségszerű önostorozás és szégyenérzet mellett sokakat találhat online, akik a saját felesleges anyatejüket árulják. De vajon okos dolog-e ezeket a forrásokat igénybe venni?

Szinte nincs olyan szülő, aki ne tudna felidézni kisebb-nagyobb problémákat a szoptatással kapcsolatban. A kellemetlenségek (esetenként már-már kínok) nem is annyira a gyerek és az anya viselkedése, hozzáállása miatt alakulnak ki, hanem a szülés hatására megváltozott tudatállapotú anya által érzékelt társadalmi nyomás hatására.

Sára (álnév) kétgyermekes anyuka, első gyermeke nagyon rossz evő volt, a második már jobb. A szoptatás szörnyen nehezen ment az első gyermekkel, és Sára megtapasztalta azt a reakciót, aminek szinte minden kisgyermekes anya ki van téve:

Mindenhol ilyeneket hallani: “Csak az anya akaratán múlik, hogy legyen elég tej”; “Ha mindent megtesz érte, elég gyakran szoptatja a babát, lesz elég tej”. Négy évig volt bűntudatom emiatt a faszság miatt. Magam hibáztattam, hogy a gyerek nem evett rendesen. Egész addig, míg a második baba bebizonyította, hogy bizony az ő akarata is kell hozzá, bármennyit tesz is érte az anyja. A sok elvakult szoptatáspárti csak a bűntudatot kelti azokban, akiknek nem olyan egyszerű az élet, mint nekik.

Ha hiába minden próbálkozás, türelem, nem szopik a gyerek, vagy nem termelődik elég tej, viszont az anya semmiképpen sem akar tápszert adni, akkor valamit tenni kell, éhen nem maradhat. Magyarországon van hagyománya a felesleges anyatej leadásának, amelyet rászoruló családok kapnak meg a gyermekorvos rendelvénye alapján. Van anyatejgyűjtő állomás is például a Heim Pál kórházban.

1800 az anyatej literje

Ugyanakkor ez a legális lehetőség messze nem elégíti ki az igényeket, így némi online kereséssel könnyen találni hirdetéseket, amelyekben anyák keresnek, illetve kínálnak anyatejet eladásra. Ez a piac teljesen szabályozatlan, és a legalitása is kérdéses. Az anyatej feketepiaci ára egyébként 1800 forint/liter környékén mozog.

Az igény természetesen az egész világon jelen van, Amerikában pedig már egész online infrastruktúra épült ki köré. A legtöbben a Facebook e célra létrehozott csoportjaiban bizniszelnek az anyatejjel. Ilyen a Human Milk For Babies, a Buy, Sell, and Donate Breast Milk, illetve a Human Milk 4 Human Babies Global Network. Utóbbi az egész világra kiterjedő hálózatot üzemeltet, van magyar szekció is. Bár ők a GYIK-oldalukon kikötik, hogy nem az anyatej adás-vétele támogatására jöttek létre, de

az általuk összehozott párok között megvalósuló tranzakciók persze nem követhetők.

A világ nagy részén semmilyen törvény nem szabályozza az anyatej-kereskedelmet. Emiatt minőségbiztosítás sem létezik, az élelmiszer-biztonság pedig egyszerűen értelmezhetetlen ezen a piacon. Az ohiói Columbus gyermekkórházának kutatóorvosai 101 anyatejadagot vásároltak az e tevékenységre szakosodott OnlyTheBreast.com oldalról. Megvizsgálták, hogy mi van bennük, és azt találták, hogy a háromnegyedük fertőzött volt kórokozó baktériumokkal, amelyek részben fekáliás szennyezésre utalnak.

Ennek az az oka, hogy az online árult anyatejeket senki sem vizsgálja meg biztonságosság szempontjából, mielőtt azokat megvásárolnák. Ellenben a hivatalos anyatejgyűjtő állomásokról csak bevizsgált tejet lehet kapni. A kutatók egyébként unciánként (29,5 ml) 0,5-3 dolláros áron tudtak anyatejet vásárolni az Egyesült Államokban. Minthogy egy féléves baba simán megiszik egy litert is naponta, ha valaki Amerikában akarja tisztán vásárolt anyatejjel táplálni gyermekét, az vagyonokba kerül.

A lényeg itt az, hogy ne vásároljunk anyatejet online, és semmiképpen sem adjunk ilyesmit csecsemőnek.

Ez semmiben sem különbözik attól, mintha netes zugpatikákban vennénk gyógyszert, és azt etetnénk meg vele. Ugyanez vonatkozik az ingyen kínált anyatejre is, ha az nem valamely hivatalos egészségügyi szerven keresztül érkezik.

A csoda anyatej és gonosz tápszer

De van itt egy még alapvetőbb kérdés: megéri-e mindez a kockázatos, lelkileg és fizikailag is megterhelő erőlködés, hogy mindenáron anyatejhez juttassuk babánkat, ha nincs tejünk. Hiszen ott van a minden patikában és drogériában elérhető tápszer.

A tápszer maga a démon, legális méreg, amit a gyerekek elpusztítására találtak ki a gyógyszergyárak - legalábbis a témáról folyó közbeszédet monopolizáló hangos csoportosulás állításai szerint. A kommunikációs stratégiájuk és üzeneteik stílusa semmiben sem különbözik az oltásellenesek megszokott módszereitől - sokszor maguk az emberek is ugyanazok. Persze ettől még igazuk is lehet, elvégre az emberi emlőmirigy által termelt természetes váladékot favorizálják egy mesterségesen előállított vegyi anyaggal szemben.

Hogy előre lelőjük a poént, az összehasonlító kutatások eredményeiből levonható konklúzió így foglalható össze:

Az egészséges nő által termelt anyatej ideális esetben némileg előnyösebb a gyermek táplálására, mint a tápszer. A különbség azonban reális körülmények között szinte elhanyagolható, és a tápszeres babák is simán lehetnek ugyanolyan egészségesek, mint anyatejes társaik.

Rengeteg kutatás eredményei utalnak arra, hogy anyatejjel etetni dolog. Az anyatejjel etetett babáknak magasabb lesz az IQ-juk, kevesebb fertőzést kapnak, csökken felnőttkorukban a krónikus, illetve egyes daganatos megbetegedésekre való hajlamuk. Tényleg könyvtárnyi szakirodalom szól mellette, furcsa, hogy egyáltalán felvetődik valakiben, hogy a tápszer ne lenne sokkal-sokkal rosszabb. Mégis felvetődik, mégpedig azért, mert az anyatej szuperségét kimutató tanulmányok eredményeit újraelemző metaanalízisek egymás után találnak jelentős hibákat bennük.

A hibák abból fakadnak, hogy a kutatást végző szakemberek prekoncepciókkal indultak neki a munkának: bizonyítani akarták, hogy az anyatej jó (illetve a táp rossz), és nagy igyekezetükben sok olyan tényezőt nem vettek figyelembe (kellemetlenebb értelmezés szerint: elhallgattak), amelyek jelentősen módosították volna a következtetéseiket. Nem arról van szó, hogy a tápszer jobb lenne, mint az anyatej, de ha korrektül járunk el, az anyatej előnyei minimálisra csökkennek.

Zéró hosszú távú előny

Az Ohiói Állami Egyetem kutatói testvérek összehasonlítása révén próbálták megbecsülni a szoptatás hosszú távú egészségügyi előnyeit. És nem találtak sok mindent. Ha ömlesztve elemezték a szoptatott és a nem szoptatott gyerekek egészségi állapotát, akkor 11 egészségi indikátor közül 10 tekintetében a szoptatás volt a nyerő. Csakhogy ezzel nem veszünk figyelembe egy csomó más, a szoptatással nem összefüggő körülményt, amelyek hathatnak a csecsemő egészségére.

A kutatók ezért olyan testvéreket kerestek egy hatalmas és hosszú távú demográfiai felmérés adatai között, akiket elérő módon (szoptatva/nem szoptatva) tápláltak. Az ugyanabban a családban nevelkedő gyerekekről jogosan feltételezhető, hogy egyébiránt hasonló körülmények között nőttek fel. Vagyis, ha esetleg van közöttük különbség, az inkább tulajdonítható a szoptatásnak, illetve elmaradásának.

És így már nem nagyon volt közöttük különbség.

Az értékelésben ezt írják a tanulmány szerzői: “Amint az elemzést a testvérekre korlátoztuk, és figyelembe vettük a családon belüli tényezőket, a szoptatás előnyössége drasztikusan lecsökkent, és egyet kivéve egyik indikátor sem bizonyult szignifikánsnak.” Azt írják, hogy az eredményeik arra utalnak, hogy a szoptatásnak tulajdonított pozitív hosszú távú hatások valószínűleg inkább demográfiai jellemzőknek, így például a rassznak, illetve szocioökonómiai tényezőknek tulajdoníthatók.

Ez nem jelenti azt, hogy az anyatejes táplálás rossz lenne, csak azt, hogy ha minden kényszert és körülményt figyelembe veszünk, akkor alig jobb, mint a tápszer.

A szándék a fontos

Egy másik vizsgálatban azt találták, hogy azon anyák gyermekeinek egészségi állapota, akik a szülés előtt tervezték, hogy szoptatni fognak, jobb volt, mint azoké, akik alapból nem akartak szoptatni.

FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY VÉGÜL SIKERÜLT-E SZOPTATNI A GYEREKET VAGY SEM.

Igen, jól értették: annak a gyereknek az egészségi állapota, akit anya előzetesen szoptatni akart, végül aztán mégis táppal etetett, semmiben sem különbözött attól, akit ténylegesen anyatejjel tápláltak.

Ez a vizsgálat nem demográfiai felmérések adatbányászatán alapult, hanem direkt erre a célra válogattak önkénteseket ( Infant Feeding Practices Study II), és az ő és gyermekük életének alakulását figyelték. Azon nőknek, akik a szülés előtt tervezték a szoptatást, csak a felük tudta végül megvalósítani ezt. A többiek rajtuk kívül álló okok miatt nem táplálhatták anyatejjel gyermeküket, maradt a tápszer.

Az az eredmény, hogy a gyerek egészsége nem függ a táplálás tényleges módjától, csak a szándéktól, erős érv azon hipotézis mellett, miszerint anyatejes babák előnyeit nem az anyatej okozza elsősorban, hanem más körülmények. A szoptató nők ugyanis sok egyéb tekintetben is különböznek a nem szoptatóktól: hozzáállásban, egészségi állapotban, anyagi viszonyaikban és még ezernyi másban. Ezért nem lehet a nőket egy kalap alá venni, és azt feltételezni, hogy ők szimpla tejgyárak, és az egyetlen megkülönböztető jellemzőjük az anyatejük.

A vizsgálatban azt találták, hogy a szoptatást tervező nők ismeretei jobbak voltak a kisgyermekek táplálását illetően, emellett IQ-juk is magasabb volt. Ez magyarázhatja, hogy valójában miért magasabb a szoptatott babák IQ-ja (az intelligencia erősen öröklődő tulajdonság).

Nem szabad ugyanakkor elhallgatni, hogy az első hat hónapban az anyatejes babák tényleg kevesebb fertőzést kapnak el. Egy másik vizsgálatban, az egyéb faktorok kiegyensúlyozása után, a 13 vizsgált indikátorból egyben voltak jobban az anyatejes babák: akiket legalább 3 évig szoptattak, 3 éves korukban valamivel kevésbé voltak hiperaktívak.

Öt éves korukra azonban minden előnyük semmivé foszlott.

A szoptatás hosszú távú (értsd a csecsemőkoron túlmutató) előnyei tehát gyakorlatilag kimutathatatlanok. Vagyis, ha van tej, szopjon a gyerek, de ha nincs, mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül adhatunk neki tápszert, ezzel semmi rosszat nem teszünk vele. Azzal viszont igen, ha gyanús idegenek által árult, ellenőrizetlen tejet itatunk velük.

(Borítókép: Sergei Bobylev / Getty Images Hungary)