Zalán
2 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

A kutyák orra érzékeli az infravörös sugárzást

2020.02.28. 12:44

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói egy közösen végzett kísérletsorozatban felfedezték, hogy a kutyák orra érzékeli az infravörös sugárzást – írja az MTI az ELTE közleménye nyomán. A kísérletsorozatban kimutatták, hogy a kutyák az orrtükrükkel – a szőrtelen, nedves bőrfelülettel az orruk hegyén – képesek melegvérű állatok testhőjének érzékelésére olyan távolságból, amely akár vadászat közben is hasznos lehet. Az új érzékszerv felfedezése segíthet megérteni, hogyan érzékelik a ragadozók a zsákmányukat olyankor, amikor a látásukra, hallásukra és szaglásukra nem hagyatkozhatnak.

A legtöbb emlős orrhegyén jellegzetes szerkezetű és megjelenésű bőrfelület van, amit orrtükörnek (rhinarium) hívunk. Néhány emlősfajban ismert, hogy milyen érzékszervi funkciót tölt be az orrtükör, a vakondféléknél például különösen érzékeny taktilis ingerekre, de a mosómedve és az ormányos medve esetén is kimutatták, hogy az orrtükrük többféle mechanikus ingerre is kifejezetten érzékeny. Az emlős orrtükör egy különös tulajdonsága, hogy ragadozóknál éber állapotban a hőmérséklete jelentősen alacsonyabb, mint más emlősöknél. Bár az alacsony szöveti hőmérséklet általában véve nem kedvez a különböző típusú érzékszervek működésének, egy ismert kivétel van: a gödörkésarcú viperák pontosabban csapnak le áldozatukra, ha az infravörös sugárzást érzékelő szervük hidegebb.

Ezek a megfigyelések adták a tanulmány alapötletét, miszerint a kutyák jól ismert hideg, nedves orra is képes lehet infravörös sugárzás érzékelésére, hiszen a kutya legközelebbi vad rokona, a farkas is elsősorban nagytestű, melegvérű állatokra vadászik, így előnyös lehetne, ha a prédaállatok sugárzó testhőjét érzékelni tudná.

Az ötlet teszteléséhez két különböző kísérletet terveztek a kutatók:

  • A svédországi Lund Egyetemen arra tanítottak kutyákat, hogy két távolban lévő tárgy közül kiválasszák a melegebbet úgy, hogy a két tárgy sem szagában, sem vizuális megjelenésében nem különbözött egymástól, így az állatok csak a tárgyak által kibocsátott infravörös sugárzás alapján tudtak dönteni. A kísérletben részt vevő kutyák mind sikeresen teljesítették a feladatot, ráadásul a melegebb tárgyat sikerült olyan távolságból kiválasztaniuk, amely alátámasztja, hogy az érzékszerv egy vadászó állatnak hasznos információt szolgáltathat.
  • Egy másik kísérletben az ELTE Etológia Tanszék kutatói egy olyan funkcionális MRI vizsgálatot végeztek, amelyben két, különböző hőmérsékletű tárgyat helyeztek a kutyák orra elé, és azt figyelték, hogy van-e olyan agyterület, amely fokozottabb aktivitást mutat a melegebb, mint a hidegebb (szobahőmérsékletű) tárgyra. Az eredmények azt mutatták, hogy az agyi érzőrendszer egyik kérgi területe – a bal agyfélteke szomatoszenzoros asszociációs kérgének egy olyan része, amely elsősorban az orr tájékáról fogad bejövő ingereket – nagyobb aktivitást mutat, amikor a kutyák elé a melegebb tárgyat helyezik, mint amikor a hidegebbet.

A tanulmány első szerzője, Bálint Anna, az ELTE Etológia Tanszék kutatója elmondta: a két kísérlet eredménye azt mutatja, hogy a kutyák nem csupán képesek emlős állatok sugárzó testhőjét érzékelni, hanem a jel forrását is tudják detektálni.

Mivel az újonnan felfedezett érzékszerv pontos működési mechanizmusa nem ismert, elképzelhető, hogy eddig nem dokumentált molekuláris folyamatok állnak az érzékelés hátterében

– tette hozzá.

A kutyafélék sugárzó hőt érzékelő képessége ezidáig teljesen ismeretlen volt. Könnyen elképzelhető, hogy más ragadozók is rendelkeznek ezzel az érzékelési képességgel, és ez más megvilágításba helyezheti a ragadozók és zsákmányállatok interakcióit, szükségessé téve mindkét csoport ökológiájának és viselkedési stratégiáinak újraértelmezését – mondta a tanulmány vezető kutatója, Ronald H.H. Kröger, a Lund Egyetem professzora. Mivel a kutya az egyik legelterjedtebb háziállatunk, és nagy érdeklődésre tart számot a viselkedése és képességei, azt reméljük, hogy további kísérletekkel hamarosan fényt deríthetünk az újonnan felfedezett érzékszerv működésének hátterére – tette hozzá.

A kutatás a Nature lapcsalád Scientific Reports folyóiratában jelent meg pénteken.