Herman
1 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

A koronavírus két törzsre mutálódott, és az egyik agresszívebb, mint korábban

2020.03.05. 10:42

Abban semmi meglepő nincs, hogy egy vírus gyorsan evolválódik, ez alapján sikerült azt is bizonyítani, hogy Seattle-ben az öt hét különbséggel megtalált első és a második fertőzött között kapcsolat van, vagyis a vírus heteken át észrevétlen tenyészett a környéken. A Pekingi Egyetem, illetve a sanghaji Pasteur Intézet kutatói azonban most azt fedezték fel, hogy a koronavírus az elmúlt hónapokban két törzsre vált szét, és az egyik törzs sokkal agresszívebb a másiknál.

Ez a vakcinafejlesztés szempontjából rendkívül rossz hír.

A két koronavírus-vonal közül a régebbit S-típusnak nevezik, és ez mérsékeltebb fertőzőképességgel rendelkezik. Az újabb, L-típus agresszívabb, gyorsabban fertőz és gyorsabban is terjed. Bár az L-koronavírus később jelent meg, ma már ez felelős a fertőzések 70 százalékáért (épp az agresszivitása miatt). Egy január 21-én diagnosztizált amerikai szervezetéből már mindkét törzs fertőzését kimutatták, tehát a kétféle vírus párhuzamosan terjed.

A két törzs közötti genetikai különbségek közül kettő annak a tüskefehérjének a szerkezetét érinti, amelynek esszenciális szerepe van a vírus fertőzőképességében, értékelte a felfedezést a Leads-i Orvostudományi Kutatóintézet Telegraph által megkérdezett munkatársa, Stephen Griffin. 

A vakcinát, illetve gyógyszert fejlesztő laboratóriumok kénytelenek mindkét törzsre tesztelni a készítményeiket, ami tovább nehezíti és hátráltatja a kutatást. Ugyanakkor a kutató

nem tartja valószínűnek, hogy a két változat között eddig különbségek túlságosan megváltoztatnák a vírus későbbi hatóanyagokra adott reakcióit.

Az efféle elkülönülés nem meglepő azoknál a kórokozóknál, amelyek nem régen ugrottak át állatról emberre, és még nem alkalmazkodtak túlságosan az új gazdafajhoz. A világon legalább 35 laboratóriumban folyik feszített tempójú kutatás a koronavírus-vakcina kifejlesztésének érdekében. Ennek a humanitárius szempontok mellett hatalmas presztízsértéke lenne a kutatóintézetek, illetve gyógyszercégek számára, és jelentős anyagi haszonnal is kecsegtet.

Más kutatók egyelőre szkeptikusak a kínai eredményekkel kapcsolatban, és arra figyelmeztetnek, hogy nagyobb léptékű vizsgálatoknak kell megerősíteniük a tanulmány állításait - főként azt, hogy az új mutáns törzs valóban jobban fertőz-e, mint elődje. Erre egyelőre csak komputerszimulációs bizonyítékok vannak.

Érdekes módon, a kínai kutatók úgy találták, hogy újabban az agresszívebb törzs visszaszorulóban van, és a visszafogottabb vírus gyakorisága nő a minták között. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a határozott kínai karanténintézkedések sikeresen megállították az L változat terjedését. Mások ebben nem igazán hisznek, és azt mondják, hogy képtelenség megmondani jelenleg, hogy mi az oka az egyik vagy a másik törzs terjedésének vagy visszaszorulásának.

Arra szinte minden szakértő felhívja a figyelmet, hogy nagyon valószínű, hogy idővel a kevésbé veszélyes vírusváltozat lesz a nyerő,

hiszen azt nehezebb kiszűrni a hagyományos járványügyi intézkedésekkel. Bár a közvélemény fél a mutáció és a mutáns kifejezésektől, mert azt hiszik, hogy egy mutáns vírus csak rosszabb lehet., a valóságban a legtöbb mutáció a vírusnak rossz (és nekünk jó). Az RNS-vírusok különösen hajlamosak rossz mutációkat összeszedni, így általában idővel romlik a hatékonyságuk.