Buda, Richárd
-3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Mire számíthatunk, ha megfertőződünk az új koronavírussal?

2020.03.09. 10:56

Az új koronavírus-fertőzés az esetek 80 százalékában legfeljebb szokásos megfázásnak, náthának tűnik, köhögéssel, orrfolyással, esetleg lázzal jár – ha egyáltalán okoz bármiféle észrevehető tünetet. A fertőzöttek 20 százalékánál alakulnak ki súlyos tünetek, amelyek legfőképpen a tüdőt érintik – tipikusan tüdőgyulladás alakul ki.

A fertőzöttek 6 százaléka kerül kritikus állapotba, légzési nehézségeik lesznek, egyes szervrendszereik működése is súlyosan károsodhat, illetve az opportunista bakteriális fertőzés következtében szepszis is jelentkezhet náluk. Azért kell nagyon vigyázni a betegséggel, mert az enyhe lefolyású betegségből az életveszélyt jelentő súlyos tünetekbe való átmenet rendkívül hirtelen is végbemehet – mondta el a Bloombergnek Bruce Aylward, az Egészségügyi Világszervezet főigazgató-helyettese.

A kezdetben enyhe-közepes tüneteket mutató emberek 10-15 százalékánál később súlyos tünetek jelennek meg, míg 15-20 százalékuk állapota kritikussá válik. A 60 évesnél idősebb, krónikus betegséggel küzdő (diabéteszes, magas vérnyomású, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő) betegeknél jóval magasabb a tünetek súlyosbodásának veszélye.

A fertőzés cseppfertőzéssel terjed főként. Először az orr és a felső légutak nyálkahártyájának hámsejtjeit támadja meg. Akkor maradnak enyhék a tünetek, ha az immunrendszer már itt el tud bánni vele, és a fertőzés nem jut el a tüdőig. Ha lejut a tüdőbe, akkor ott gyulladást vált ki, amelynek oka részben a vírus gyulladáskeltő hatása, részben pedig a szervezet immunrendszerének túlzott és már káros hatású reakciója.

Amikor a vírus, illetve a túlzott immunreakció hatására károsodik a légutak felső felületét borító sejtek ellenálló képessége, azok a baktériumok, amelyek természetes módon is jelen vannak légutaink felső részében, de normál esetben szinten tudjuk tartani őket, és nem okoznak problémát – illetve az antibiotikum-rezisztens baktériumok –, megtámadják a tüdőt. 

Ha a gyulladás elpusztítja a tüdő regenerációjában, illetve a légcserében szerepet játszó sejtjeit, akkor a szervezet nem jut elég oxigénhez, ami minden más szervrendszert is károsít. A fertőzöttek néhány százaléka egy idő után átjut azon a ponton, amely után a károsodások végül halállal végződnek.

Amikor súlyos fertőzésben szenvedünk minden [életműködésünk] láncreakciószerűen kezd széthullani. Ha átjutunk egy határon, a kilátásaink egyre rosszabbá válnak, és egy pont után már nincs visszatérés

– nyilatkozta David Morens, az amerikai Országos Allergia- és Fertőzőbetegség-kutató Intézet főtanácsadója. De ez a koronavírus-fertőzöttek csak kis hányadát érinti, és inkább az öregeket. Ez a pont, ahonnan már nincs visszatérés, az idős embereknél korábban jöhet el, legalábbis az egérkísérletek eredményei ezt valószínűsítik.

Ez nem jelenti azt, hogy a fiatalokra nem lehet veszélyes a betegség, de az ő halálozási rátájuk sokszorosan alacsonyabb az idősekénél. Ennek ellenére Kínában haltak meg fiatal felnőttek is, például a járványról először tudósító (és a helyi hatalom által elhallgattatott) Li Ven-liang 34 éves orvos.