A szülő akár be is költözhet a karanténba a gyerekével, ha akar

Az Indexen néhány napja megjelent egy összefoglaló a karanténnal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Ebben sok más kérdés mellett röviden arra is kitértünk, hogy mi történik, ha egy gyerek kerül karanténba. A szülő meglátogathatja-e a potenciálisan fertőzött gyerekét, vagy dönthet-e akár úgy is, hogy saját felelősségére bevonul vele a karanténba, vállalva a 14 napos elzárást, illetve az esetleges megfertőződést?

A cikkben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi tájékoztatója nyomán azt írtuk, hogy ha a gyerek kórházi elkülönítésre szorul, járványügyi megfontolásból előfordulhat, hogy a szülő sem tarthat vele, mert a járvány megfékezése ilyenkor minden más érdeket felülír. Ezt később kiegészítettük azzal, hogy látogatásra viszont biztosan lehet lehetőség.

A visszajelzések alapján sok, a járványhelyzet miatt amúgy sem kifejezetten nyugodt szülő aggodalmát még tovább növelte, hogy ha a gyereke esetleg elkapja a fertőzést, az egészsége mellett amiatt is izgulhat, hogy vajon odaengedik-e majd hozzá. Ezért megpróbáltunk minél több érintett megkérdezésével részletesebben is utánajárni, hogy ki, milyen szempontok szerint és hogyan dönthet egy ilyen helyzetben. A cikk írása közben végül Müller Cecília országos tisztifőorvos el is döntötte a kérdés: mint mondta,

A szülő tehát a korábbi értelmezésekkel szemben mégis vállalhat önkéntes karantént. Érdemes azonban megnézni, hogy mi okozta az ezzel kapcsolatos bizonytalanságot, és hogy néz ki a kérdés szabályozása, ki dönthet arról, mit enged meg a szülőnek ilyen helyzetben.

A járványhelyzet felülírhatná a betegjogokat

Nézzük először, mit írt erről a tisztifőorvos nyilatkozata előtt a TASZ: “A koronavírus esetén a gyanús, a valószínűsített és az igazolt eseteket is kórházban kell elkülöníteni. Ha erre kerül sor, akkor viszont elképzelhető, hogy el fogják választani a szülőt és a gyereket. [...] Komoly járványügyi helyzet esetén a közegészségügyi szempontok sajnos felülírhatják az olyan alapvető jogosultságokat is, mint amilyen a kapcsolattartási jog.”

Megkérdeztük, mire alapozták ezt a megállapítást. Asbóth Márton, a TASZ Magánszféraprojekt-vezetője szerint alapvetően két szabály ütközéséről van szó egy ilyen esetben. Az egyik az egészségügyről szóló törvény (Eütv.) 11. § (4) bekezdése. “Ez kimondja, hogy a kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon. Ebből az következik, hogy a szülőnek (legalább az egyiknek) a nap 24 órájában joga van a gyereke mellett lenni a kórházban. Ezt mi fontos és jó szabálynak tartjuk, és régóta küzdünk érte, hogy be is tartsák a magyar kórházakban.”

A másik az Eütv. 56. § (2) bekezdés ab) pontja, amely szerint járványügyi helyzetben a betegjogok korlátozhatók. “Tehát normál esetben a szülő a gyereke mellett lehet a nap 24 órájában, de járványügyi helyzetben mások mellett ez a betegjog is korlátozható. Hogy a betegjogot milyen mértékben korlátozzák, az egyedileg dől el, ami elsősorban a beteg állapotától függ. Ezért általánosságban nagyon nehéz bármit mondani arról, hogy egy konkrét helyzetben engedni fogják-e a látogatást, ott maradhat-e a szülő a gyereke mellett.

Természetesen mi a minél gyerekbarátabb megoldásokat támogatjuk, és nagyon örülünk, hogy ha meg tudják úgy szervezni az ellátást, hogy a szülő a gyereke mellett maradhasson, de a mi értelmezésünk szerint a jogszabály lehetővé teszi a szülő–gyerek-kapcsolattartási szabály felülírását járványügyi helyzetben

– mondta Asbóth Márton.

Látogatni biztosan lehet

A kérdés tisztázása érdekében több illetékest is megkerestünk. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) többszöri megkeresésünkre sem reagált. Egy olvasónk azonban nagyobb sikerrel járt, neki az NNK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztálya az ezzel kapcsolatos kérdésére az alábbiakat írta: “Abban az esetben, ha egy gyermek új koronavírus megbetegedés gyanúja kapcsán kórházi elkülönítésre szorul, a szülő – a kórház által számára biztosított egyéni védőeszköz használata mellett – látogathatja gyermekét. A látogatás gyakoriságát és időtartamát az intézmény határozza meg, a gyermek állapotától függően.”

Az NNK koronavírussal kapcsolatos eljárásrendje ezt írja általánosan a járvány idejére vonatkozó kórházi látogatásokról: “A beteg csak a legindokoltabb esetben és korlátozott módon látogatható (pl. beteg gyermeket szülei), az intézmény eseti elbírálása alapján. A látogatók előzetes, regisztráció és megfelelő felkészítés után léphetnek a kórterembe. A felkészítés során a látogatókat meg kell tanítani a védőeszközök megfelelő használatára és a helyes kézfertőtlenítési gyakorlatra. A védőeszköz-használatot ellenőrizni kell. Monitorozni kell, hogy a betegnél történt legutóbbi látogatást követő 14 napon belül a látogatónál kialakult-e az új koronavírus megbetegedésre jellemző tünet.”

Az NNK látogatással kapcsolatos álláspontja “jó hír, és pozitív attitűdről tanúskodik, ha tényleg lehetőséget teremtenek a kapcsolattartásra és biztosítanak a szülő számára védőöltözetet a látogatáshoz” – kommentálta kérésünkre Asbóth Márton is.

Megkerestük a Belügyminisztérium (BM) koronavírusos tájékoztatásra felállított ügyeleti központját is, ahonnan választ is kaptunk:

Minden esetről egyedi elbírálás alapján dönt a járványügyi hatóság és az adott egészségügyi központ felelős vezetője/orvosa. Ugyanakkor a döntéshozatal során minden esetben törekednek arra, hogy a szülő a gyermekkel maradhasson, akár 24 órán keresztül is. [...] A kórház kompetenciája meghatározni a látogatási rendet

– írták kérdéseinkre. Ez a válasz is egybevág Müller Cecília későbbi nyilatkozatával, bár nagyobb hangsúlyt fektet arra az esetenkénti kórházi mérlegelésre, amelyre a TASZ is utalt.

A kórháznak tehát jogában állna, hogy a látogatási jogot is korlátozza a járványhelyzetre való tekintettel, de mivel a hatóság szerint a cél a gyerekek és a szülők folyamatos kapcsolattartásának biztosítása, elvileg nem várható, hogy ezzel a korlátozási lehetőséggel a kórházak élnének – még úgy sem, hogy március 8-án a kormány egyébként látogatási tilalmat vezetett be Magyarország minden fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó intézményében.

Az más kérdés, hogy a gyakorlatban mindez hogy néz ki. Ezt megmutatta azoknak a diáklányoknak az esete, akiket Milánóból hazatérve különítettek el, és a szülők csak az ablakon keresztül, egy függőfolyosóról láthatták őket. A szüleik a kórházi tájékoztatás hiányosságaira is panaszkodtak.

Ki gondoskodik a gyerek ellátásáról?

Mivel a szabályok 18 év alatt mindenkire, kicsi és nagyobb gyerekekre is egyaránt vonatkoznak, felmerül a kérdés, hogy ha a szülőnek nem áll módjában önként karanténba vonulni, ki segít az önmaga ellátását egyedül megoldani még nem képes gyereknek.

A jelenlegi különleges eljárásrendben alkalmazott protokoll nem ismeretlen az egészségügyben, hiszen egy más betegség vagy baleset miatt is kerülhet a gyermek intenzív osztályra, ahová a szülő ellátás céljából nem tarthat vele. Ilyen esetekben is a felkészült egészségügyi személyzet megoldja a gyermek ellátását

– írta erről a BM ügyeleti központja.

“Ez természetesen járványügyi helyzeten kívül is így van: ha egy gyerek a szülei távollétében szenved balesetet (vagy mondjuk a szüleivel együtt, akik szintén kórházi ellátásra szorulnak), akkor a gyereknek a nem szigorúan egészségügyi értelemben vett szükségleteit is ellátják a kórházban (etetik, fürdetik, pelenkázzák stb.). Az sajnos egy jogos kérdés, hogy mindez hogy fog megvalósulni a járványhelyzetben, amikor ilyen „extra” szolgáltatások nyújtására egyébként is korlátozottan képes a működőképesség határán egyensúlyozó, végtelenül leterhelt egészségügyi ellátórendszer” – tette hozzá Asbóth Márton.

Nem valószínű ilyen helyzet

Három dolgot érdemes még megjegyezni:

• Bár a mostani járványt okozó vírusról még mindig keveset tudunk, az eddigiek alapján úgy tűnik, a gyerekekre kevésbé veszélyes. Az igazolt fertőzöttek között is kevés a gyerek, és ezekben az esetekben is jellemzően enyhe a betegség lefolyása.
• Ha meg is fertőződik a gyerek, akkor – pláne a kisebbeknél – nagy valószínűséggel vagy a családtól kapja el, vagy gyorsan továbbadja nekik, hiszen szoros fizikai kapcsolat áll fent köztük. Így a gyakorlatban sokszor fel se merülne, hogy a gyerek karanténra szorul, a szülő pedig nem.
• A fentiek a kórházi vagy más kijelölt helyen történő karanténra vonatkoznak. A cikk írása közben a kormány országos veszélyhelyzetet rendelt el, az intézkedések részeként bevezetik a Magyarországon eddig a gyakorlatban nem létező otthoni karantént is, amelynek a betartását rendőri ellenőrzéssel is biztosítani fogják. Otthoni karantén esetén szintén nem merül fel, hogy a családtagokat elválasszák egymástól.

Kérdéseinkkel a fertőzöttek ellátását és a fertőzésgyanús eseteket egyelőre legnagyobb számban végző Dél-Pesti Centrumkórház Szent László telephelyét is kerestük, hogy megtudjuk, a kórház hogyan, milyen szempontokat mérlegelve határoz a szülői látogatás módjáról, ha egy gyerek elkülönítésére vagy karanténba helyezésére kerülne sor, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

(Borítókép:  Egészségügyi alkalmazott látogatókkal 2020. március 9-én, Berlinben, a Vivantes Wenckebach kórházban  Fotó:  Sean Gallup/Getty Images)