Anita, Kármen
11 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Három tanács, amit most minden kormánynak meg kellene fogadnia

000 1PZ9YB
2020.03.19. 14:39
A világ egyik vezető tudományos lapjában, a Nature-ben megjelent szerkesztőségi vezércikk szokatlan határozottsággal szólítja fel a kormányokat, hogy kövessék a WHO tanácsait, tegyék teljesen transzparenssé a döntéshozatalukat, közöljék azokat a tudományos bizonyítékokat, amelyek alapján meghozták őket, illetve működjenek együtt globálisan.

Az egész világon olyan intézkedéseket hoznak az országok, amelyek korábban csak háborús időkre voltak jellemzők. Lezárják a határokat és a reptereket, betiltják a rendezvényeket, bezárják a mozikat, színházakat, és egyre több helyen kijárási tilalmat vezetnek be. Most már kevesen kételkednek abban, hogy az új típusú koronavírushoz fogható világjárvánnyal a spanyolnátha óta nem volt dolgunk. Azt gondoljuk, hogy azóta a világ teljesen más lett a világ, de a Nature, a világ legfontosabb tudományos szerint van ami nem változott:

a legfontosabb döntéseket néhány ember hozza meg, teljes titokban.

Most, hogy Európa vált a járvány új központjává, villámgyorsan meg kell fogadniuk három tanácsot az európai, illetve a világ összes kormányának:

Követni kell az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait

A WHO egyértelműen és sokszor ismételten amellett van, hogy a lehető legtöbb embert kell tesztelni a koronavírusra, a pozitív eseteket azonnal el kell különíteni, a kontaktjaikat fel kell deríteni, őket is tesztelni kell, a fertőzötteket közülük újra el kell különíteni, mindaddig, amíg csak találnak fertőzöttet.

Korántsem minden ország követi a WHO tömeges tesztelésre felszólító iránymutatását, és kivétel nélkül arra hivatkoznak, hogy a döntéseiket az ország (vagy a világ) legjobb virológusainak, járványügyi szakembereinek tanácsai alapján hozzák meg. Csakhogy nincs a világon olyan szakember, akinek a tudása több lenne, mint a WHO-ban dolgozó kutatók egyesített szakértelme. A szervezet folyamatosan a helyi járványok megfékezésén dolgozik, és munkatársainak felbecsülhetetlenek a terepi tapasztalataik.

A WHO szerint a járvány kiterjedésének, sebességének minimalizálásán kell dolgozni (ha már a megállítás nem lehetséges), nem pedig feladni a harcot, és a teljes erővel tomboló ragály hatásainak ellensúlyozására kell összpontosítani. Az előbbihez egyértelműen a szociális távolságtartás, a tesztelés és az izolálás szükséges. Számos okból nem tesztelnek eleget az országok, ezek között lehetnek pénzügyi megfontolások is, vagy az hogy nincs megfelelő kapacitás a tömeges tesztek elvégzésére. Esetleg félnek, hogy akkor kiderülne, hogy milyen sok fertőzött is van valójában.

Teljes nyíltság szükséges a döntések megalapozottságáról

Nemcsak azt kell megindokolni, hogy miért hoznak korlátozó döntéseket, hanem azt is, hogy miért, vagy miért nem. A koronavírussal kapcsolatos kutatások gyakorlatilag minden esetben szabadon hozzáférhetők. A Nature és minden más folyóirat is vállalta, hogy mindent, ami a koronavírussal kapcsolatos, ingyen hozzáférhetővé tesz mindenkinek a világon. Vagyis mindenki ugyanazon kutatási eredmények birtokában van, éljen bárhol is. Így a kormányoknak tudományos és járványügyi tanácsokat adó szakemberek is birtokában lehetnek minden tudásnak. A Nature szerint elvárható tőlük, hogy teljes nyíltsággal indokolják meg döntéseiket. Igen, ez azt eredményezi, hogy rengeteg kritikát fognak kapni miatta, de a kritikák egy része jogos lehet, így hamarabb fény derülhet a hibákra, ami most szó szerint emberéleteket menthet meg.

Ennek legjobb (legrosszabb) példája, amikor a brit tudományos főtanácsadó, Patrick Vallance azzal indokolta az egyesült királyságbeli iskolák, illetve közösségi terek bezárásának elodázását, hogy majd az egészséges, fiatal emberek tömegesen átesnek a betegség enyhe lefolyású formáján, így nyájimmunitás alakul ki, és ezután a betegség már nem tud olyan jól terjedni. Csakhogy a feltételezés mögé semmiféle bizonyítékot nem mellékelt, és pillanatok alatt egy sor kutató cáfolta az elgondolás működőképességét. Azóta Nagy-Britanniában már lemondtak erről a típusú megközelítésről.

Nemzetközi együttműködés kell a járványellenes harcban

Ha valamiben rengeteget változott a világ a spanyolnátha óta, az a kommunikáció. Ma már mindenki a világon ugyanabban a pillanatban értesül egy-egy fontos (vagy nem annyira fontos) eseményről, függetlenül attól, hogy egy másik kontinensen, vagy a történés helyszínétől néhány kilométerre tartózkodik. A tudományos eredményekkel kapcsolatban mindez hatványozottan igaz.

Ez hatalmas előny, és ez megteremti az esélyét a világméretű tudományos együttműködésnek.

A politikai együttműködés más lapra tartozik. Járványok idején az országok hajlamosak bezárkózni, mind fizikailag, mind mentálisan. Míg a fizikai korlátozások, karanténrendelkezések, utazási zárlatok a szociális távolságtartás elve szerint helyesek, a gondolkodásbeli bezárkózás nagyon káros.

A vezetőknek és a tanácsadóknak meg kell osztani egymással a tapasztalataikat, és - ahogy a saját népükkel szemben is - úgy a nemzetközi közösség irányába is őszintének kell lenniük. Nem feltétlenül kell egyetérteni minden ajánlással, de nagyon meggyőző magyarázatot kell adni azokra a döntésekre, amelyek nem illeszkednek a járvánnyal eddig sikeresebben megbirkózó országok gyakorlatába. Ha ezek a magyarázatok elmaradnak, az csak bizalmatlanságot szül, és ez senkinek sem érdeke.

(Borítókép: Egészségügyi dolgozók végeznek tesztelést Covid-19 vírusra az Egyesült Államok Massachusetts államában lévő Newton-Welleseley kórház parkolójában felállított sátrakban 2020. március 18-án. Fotó: Joseph Prezioso / AFP)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!