Herman
3 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

A következő világjárvány megelőzhető lenne

2020-03-23T040814Z 1204499926 RC2GPF94IFEP RTRMADP 3 HEALTH-CORO
2020.03.24. 16:52
A koronavírus-pandémia itt van, megelőzni már nem lehet. A világ járványügyi hatóságainak a kész helyzettel kell küzdeniük, és a legtöbb helyen futnak az események után. Pedig a tudomány már számos eszközt kínál, amelyekkel jó eséllyel még azelőtt azonosíthatók lennének a jövő veszélyessé váló kórokozói, hogy azok elkezdenének terjedni. Magyarországon dolgozták ki azt a protokollt, ami ezt lehetővé teheti.
  • Létezik egy protokoll, ami pontosan meghatározza, miként lehetne megelőzni az efféle világjárványokat, mint a mostani. 
  • Rendszerezni kell, hogy az összes ismert kórokozó milyen gazdaszervezetekben élősködik, hol és mikor fordul elő.
  • Következtetni lehet arra, hogy mely vírusok vagy baktériumok csoportjában van meg az a képesség, hogy átugorjanak más gazdákra, így az emberre is.
  • Következtetni lehet arra is, hogy egy új korokozó mennyire lesz veszélyes: ha közeli rokonai nagy betegítőképeséggel bírnak, akkor valószínű hogy maga is agresszív parazita lesz.
  • Azokat a kórokozókat, illetve biológiai rendszereket, amelyeket az értékelési szakaszban veszélyesként azonosítottak, ezután folyamatosan és nagyon alaposan nyomon kell követni, még természetes rendszerükben.

Három évvel ezelőtt Daniel R. Brooks Magyarországon dolgozó amerikai kutató és magyar munkatársai kidolgozták az úgynevezett DAMA-protokollt, éppen az olyan krízishelyzetek megelőzése érdekében, amilyenbe most jutottunk. Felismerték, hogy ha csak a vészhelyzetek kirobbanása után reagál a világ, akkor nagyon nehéz megakadályozni a nagy bajt.

Ahogy most is tapasztalhatjuk, ha kitör egy világjárvány, azzal csak akkor foglalkozunk, amikor már éppen zajlanak az események. Holott sokat tanulhatunk a korábbi járványokból, és majd rengeteget tanulhatunk a koronavírus-járványból is

- mondta el az Indexnek Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója. - "Ma már vannak olyan tudományos módszerek a kezünkben, amelyekkel bizonyos előrejelzéseket tudunk tenni. A DAMA-protokollt a járványmentes időkben kellene aktívan gyakorolni, pontosan azért, hogy az ilyen járványok kirobbanását meg tudjuk előzni. Egy járvány akkor kezdődik el amikor egy adott helyen hirtelen megnövekszik az emberi megbetegedések száma, de egy ilyen eseményt hosszan visszanyúló ökológiai folyamatok előznek meg. A DAMA feladata, hogy e folyamatokat észrevegye.”

A közeledő baj jelei

A közeledő veszélyhelyzetnek már jó előre vannak nyomai a természetben. Így, ha célzottan e nyomokat kutatjuk, akkor áttérhetünk a proaktív védekezésre. Természetesen ezt nem lehet egy országban, illetve ad hoc módon csinálni. Ahogy most is tapasztaljuk, egy Kínában kialakult kórokozó néhány hónap alatt szerte a világon, így Magyarországon is járványt okozott.

A koronavírus-járvány eddig levonható tapasztalatait így foglalja össze az MTA honlapja:

  • Az állatokban kialakult kórokozók csak az alkalmat lesik, hogy mikor ugorhatnak át az emberre, és mindig lesznek olyanok, amelyeknek erre adottak a biológiai tulajdonságaik.
  • Az emberiség létszámának növekedésével és az élőhelyek pusztulásával az állatok egyre gyakrabban találkoznak az emberrel, így több lehetőség van a kórokozóknak, hogy gazdát váltsanak.
  • A globalizáció számos szempontból segíti a világjárványok elterjedését. A fertőzöttek pillanatok alatt a világ másik végén lehetnek, akár még azelőtt, hogy maguk is értesülnének a betegségükről.
  • Viszont éppen ez a globalizáció szükséges a modern életmódunk fenntartásához. A járványok a globális gazdasági kötelékeket is megszakítják, ennek pedig a betegségnél is sokkal súlyosabb következményei lehetnek.

Ezen túlmenően, a koronavírus jellemzője, hogy a fájdalmas esetszámokon túl van egy láthatatlan evolúciós élete: sokakban hosszú a lappangási idő és tünetek nélkül terjed. Az ilyen esetek kulcsszerepet játszanak a járvány lefutásában. Igen hasznos lenne hát a védekezés szempontjából, ha ezeket a közegészségügy elől rejtve maradt eseteket feltérképeznénk és ökológiai módszerekkel elemezni tudnánk. Ez a feladat jelentősen hasonlít a DAMA céljaihoz.

Repülés nélkül sokkal kisebb lenne a probléma

A népesség robbanásszerűen nő, egyre többen élnek városokban miközben egyre inkább visszaszorítjuk a természetes élőhelyeket, rengeteget utazunk, ráadásul a klíma is változik. Ezek mind olyan tényezők, amelyek elősegítik az új betegségek megjelenését. Pont azért rendkívül nehéz a múlt járványaival összehasonlítani a jelenlegi helyzetet, mert a környezeti feltételek drasztikusan megváltoztak.

- folytatja az ökológus. - "Ha a fapados és egyéb repülőjáratokat törölnénk a képből, akkor valószínűleg a koronavírus messze nem okozna ekkora problémát. Az is lehet, hogy bizonyos szempontból érzékenyebbé váltunk a fertőző betegségekkel szemben (például életmódunk, táplálkozásunk miatt), de egyértelműen ezt nem jelenthetjük ki. A koronavírus-járványban valószínűleg nem a klímaváltozás játszotta a főszerepet, hanem a városközpontú, túlzsúfolt élet, illetve az aktív utazás.”

De mi is ez az említett DAMA-protokoll? A kifejezés az egymást követő négy szükséges beavatkozás kezdőbetűjéből áll össze: document, assess, monitor, act (dokumentáció, értékelés, monitoring, cselekvés).

A dokumentálás az összes rendelkezésre álló információ összegyűjtését jelenti. Rendszerezni kell minden tudásunkat az összes ismert kórokozókról. Tudnunk kell, hogy ezek milyen gazdaszervezetekben élősködnek, hol és mikor fordulnak elő. A genetikai viszonyok felderítésével felrajzolhatjuk a kórokozók leszármazási kapcsolatait, másrészt pedig földrajzi térkép is felvázolható, amelyen azonosíthatók azok a régiók, ahol az egyes parazitacsoportok nagyfokú diverzitást mutatnak.

Miből lesz agresszív parazita?

A gyűjtött információkon alapszik a második lépés: az értékelés. Ekkor gyakorlatilag azt kell meghatározni, hogy mely kórokozók azok, amelyekről további adatok szükségesek. A leszármazási kapcsolatok ismerete alapján például következtetni lehet arra, hogy mely vírusok vagy baktériumok csoportjában van meg az a képesség, hogy átugorjanak más gazdákra, így az emberre is.

Ha egy újonnan felfedezett kórokozó közeli rokonai erre képesek voltak a múltban, akkor jó eséllyel ő is meglépheti ezt a közeljövőben, ha az ökológiai feltételek is megismétlődnek. Következtetni lehet arra is, hogy egy új korokozó mennyire lesz veszélyes: ha közeli rokonai nagy betegítőképeséggel bírnak, akkor valószínű hogy maga is agresszív parazita lesz.

Az is kiderülhet, hogy mely ökológiai tényezők (például a hőmérséklet, csapadékviszonyok) tartják távol a kórokozót hordozó állatot egy fertőzhető régiótól - vagy épp

milyen ökológiai változások révén szűnik meg a korábban létezett gát.

Azokat a kórokozókat, illetve biológiai rendszereket, amelyeket az értékelési szakaszban veszélyesként azonosítottak, ezután folyamatosan és nagyon alaposan nyomon kell követni, még természetes rendszerükben. Ez a monitoring szakasz, minél pontosabban fel kell térképezni a vírus vagy baktérium természetbeli előfordulási pontjait, gazda- és vektorszervezeteit, és rendszeresen regisztrálni kell a háttérben húzódó ökológiai folyamatok kimutatására alkalmas jelenségeket.

Tigrisszúnyog, invazív kullancs

A magyar ökológusok például évek óta monitorozzák a tigrisszúnyog és más trópusi betegségeket hordozó szúnyogfajok magyarországi megjelenését, terjedését. De ugyanígy nyomon követik az új betegségeket terjesztő invazív kullancsok térnyerését is.

Az eddigi három lépés tisztán tudományos feladat. Amikor pedig a kutatók - virológusok, ökológusok és mások közösen - felismernek egy veszélyes kórokozót, akkor konkrét javaslatokat tehetnek a döntéshozók számára arról, hogy milyen járványügyi helyzetre kell gyakorlati téren felkészülni.

Ez a protokoll természetesen a jelenleg tomboló koronavírus-járványon már nem sokat segít, hiszen most a szakemberek világszerte futnak az események után. De ha lecseng a járvány, a mostani tapasztalatokat (a korábbi SARS és MERS járványok leckéivel kiegészítve) nagyon hatékonyan be lehet majd építeni a DAMA-protokollba a jövőbeli hasonló járványok megelőzése érdekében – mondta Garamszegi László Zsolt.

(Borítókép: Védőfelszerelésben vesz nyálmintát egy dolgozó a koronavírus teszt miatt, egy Ausztráliából érkező utastól Shanghajban 2020. március 21-én. Fotó: China Daily / Reuters)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!