Herman
3 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Visszatértek a régi szelek az ózonlyuk védelmétől

2020.03.26. 10:00

A védelmező ózonrétegen keletkező lyuk egyik kevésbé ismert hatása, hogy változásokat okoz a déli félteke légköri áramlataiban. Jó hír, hogy működik a montreali egyezmény, amelyben betiltották a legkárosabb anyagok használatát,  ami egy friss tanulmány szerint nemcsak az ózonlyuk méretét csökkentette, hanem szüneteltette és visszafordította a légköri mozgások változását.

Azért fontos az ózon jelenléte a magaslégkörben, mert jól szűri a Napból érkező káros sugarakat. Ez viszont nem egy állandósult védőréteg, az ózon folyamatosan termelődik és lebomlik 20-30 kilométeres magasságban. A légkörbe jutó króm- és brómtartalmú anyagok ennek a ciklusnak az egyensúlyát borították fel a lebomlás elősegítésével. 

Az ózonlyuk azonban a levegőt is lehűti, megerősíti a poláris örvény – polar vortex – szeleit, és a légkör alacsonyabb rétegeiben fújó szelekre is hatással van, és nem csak a sarkkörnél. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy ezek az áramlási trendek összefüggnek a déli féltekén az időjárás változásával, befolyásolják az eső mennyiségét Dél-Afrika, Kelet-Afrika és Ausztrália fölött, de még az óceáni áramlatokra és a víz sótartalmára is hatással vannak.

Az 1987-ben hozott montreali egyezmény hatása lassan mutatkozott meg, csak a 2000-es év környékén kezdett csökkenni a káros vegyületek koncentrációja a magaslégkörben, és az ózonlyuk fokozatosan visszahúzódott. 

A kutatóknak az okozott nagy nehézséget, hogy bebizonyítsák, nem csupán a szelek természetes változékonyságát észlelték, és ha ez így van, akkor ezek a változások összeköthetők-e az emberi tevékenységgel, például az ózonpusztító vegyületekkel vagy a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátással. 

Antara Banjee és munkatársai a Colorado Boulder Egyetemen, a Columbia Egyetemen és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatalnál (NOAA) először számítógépes szimulációkkal megállapították, hogy az áramlatok változása nem természetes eredetű, utána pedig megvizsgálták, hogy milyen hatásaik lehetnek a szén-dioxid kibocsátásnak és az ózonpusztító anyagoknak.

Vizsgálataikból kiderült, hogy miután az ózonlyuk mérete elkezdett csökkenni, a szén-dioxid felszínhez közeli hatása az áramlatokra megmaradt, míg a magaslégköri változások szünetelnek és visszafordultak. A tudósok azonban szándékosan használták a szüneteltetés szót a változásra, mert nem biztosak abban, hogy a trend tartósan megáll és visszafordul.

(Phys.org)