Norbert, Cintia
13 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

A génjeink is befolyásolhatják, milyen súlyos betegséget okoz a koronavírus

K  AP20200327212
2020.04.01. 05:02

Noha az új koronavírus okozta fertőzés az esetek túlnyomó többségében az idős és más krónikus betegségekkel is küzdő embereknél válik súlyossá – esetenként halálossá –, előfordulnak fiatalabb és előzőleg egészséges áldozatok is. Az okokat még nem értjük teljesen, de az erős szervezetű emberek súlyos megbetegedését genetikai hátterük is magyarázhatja.

A Helsinki Egyetem Molekuláris Orvostudományi Intézetében indított kutatóprogram a fertőzöttektől tervez genommintákat venni, hogy az érintettek örökítőanyagában rátaláljanak azokra a genetikai jellegzetességekre, amelyek megmagyarázhatják, hogy egyes emberek miért érzékenyebbek a koronavírus-fertőzésre, mint mások.

Az eredmények nemcsak azok korai felismerésében segíthetnek, akik különösen veszélyeztetettek – és ezért különleges védelemre szorulnak –, de a betegségre való hajlam genetikai hátterének feltárása a vírus működési mechanizmusáról is sokat elárul, így esetleg későbbi terápiák kifejlesztéséhez is hozzájárulhat.

A projekt egyrészt azok adatait fogja felhasználni, akik már korábban bekerültek a nagy léptékű (esetenként több százezer ember genetikai jellegzetességeit összesítő) DNS-vizsgálatokba, és véletlenül megfertőződnek a koronavírussal.

Másrészt pedig célzottan fertőzöttektől, illetve a legsúlyosabban érintett területeken, például Olaszországban élőktől is szeretnének DNS-mintát venni. A cél az, hogy összevessék a nem krónikus beteg, mégis súlyosan megbetegedő fertőzöttek genetikai állományát azokéval, akik tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel átvészelik a betegséget.

Hatalmas különbségeket tapasztalunk a fertőzés klinikai kimenetelében a fertőzöttek között és országok között is. Az, hogy ez milyen részben írható a genetikai érzékenység számlájára, még teljesen nyitott kérdés

– mondta el a Science-nek Andrea Ganna, a Helsinki Egyetem genetikusa, a program vezetője. Egyelőre nehéz megmondani, hogy mit fognak találni, egyáltalán találnak-e bármi értelmezhetőt. Ugyanakkor joggal feltételezhető, hogy például a 2-es angiotenzin-átalakító enzimet (ACE-2) kódoló génszakaszban lehet különbség az érzékenyebbek és az ellenállóbbak között. Ez az a sejtfelszíni fehérje, amelyhez a koronavírus kötődik, amikor belép a légutak falát alkotó sejtekbe. Így az e fehérjét kódoló gén változatai – elméletben – akár

könnyebbé vagy nehezebbé is tehetik a sejtek fertőzését a vírus számára.

Nem ez lenne az egyedüli alkalom, amikor egy sejtfelszíni fehérjében rejlő változatosság befolyásolja az illető ellenálló képességét egy kórokozóval szemben. Egy másik sejtfelszíni fehérje, a CCR5 génjének bizonyos mutációja például rezisztenssé teheti a gazdáját az AIDS-et okozó HIV ellen.

Ganna a világ egyik legnagyobb genetikai kutatóközpontjában, az amerikai Broad Intézetben is dolgozik, és bevallása szerint a semmiből jött a program ötlete két héttel ezelőtt, amikor az emberek milliárdjaihoz hasonlóan ült a számítógépe előtt, és sokkolva nézte a krízis mélyüléséről szóló híreket. Létrehoztak egy honlapot, ahol olyan genetikusok jelentkezését várják, akik évek óta tömegek genetikai vizsgálatát végző programokat futtatnak, amelyekben az öröklött tényezők és az egészség kapcsolatát igyekeznek feltérképezni.

Már legalább egy tucat, genetikai adatokat őrző biobank jelezte nekik, főként Amerikából és Európából, hogy szívesen megosztják velük a genetikai adatokat a fertőzöttekről, ha az érintettek is hozzájárulnak ehhez. Az egyik ilyen biobank a FinnGen, amely az 5 milliós Finnország lakosságának 5 százalékáról őriz génadatokat.

Az izlandi deCODE Genetics biobankban az izlandiak felétől őriznek DNS-adatokat. Most ők is engedélyt kaptak a kormánytól, hogy a Covid-19 fertőzésről, illetve a betegség súlyosságáról szóló adatokat hozzáadják az adatbázishoz. Ezek az adatok eleve megvannak nekik, hiszen Izlandon ők végzik a koronavírustesztek jelentős részét. Ugyanígy nyilatkozott az Egyesült Királyság biobankja, amely a legnagyobb a világon a több mint félmillió embertől származó mintáival.

Az UK Biobank dolgozik azon, hogy gyors és rendszeres hozzáférést nyújtson a covid-19-cel kapcsolatos adatokhoz (...) a kutatók számára.

Szinte minden nagy genetikai adatbázist kezelő kutatóintézetben, például a Harvard Egyetemen is hasonló programok indultak. A Siennai Egyetem genetikusai az olasz kórházakban fogják a beleegyező fertőzöttek genetikai mintáit gyűjteni. Az ACE-2 gén mellett érdekesek lehetnek az immunrendszer sejtjei által termelt ellenanyagok szintézisét meghatározó génszakaszok, hiszen ezek módosulásainak is lehet hatásuk a védekezőrendszer hatékonyságára. Emellett azt a kínai felvetést is megvizsgálják, miszerint a vércsoportnak is köze lehet ahhoz, hogy ki lesz hajlamosabb a súlyosabb komplikációkra. Bár ezt az eredményt még sehol sem igazolták, és lektorált folyóiratban sem jelent meg.

Az efféle génvadászat alapesetben sok időt venne igénybe. A koronavírus-pandémia jelenlegi terjedési üteme mellett azonban hamarosan várhatóan milliószámra állnak majd rendelkezésre azok a fertőzöttek, akiktől génmintát lehet venni. A nagy mennyiségű adat lényegesen felgyorsíthatja a felelős génszakaszok megtalálását, amit a vezető kutató néhány hónapra becsül.

(Borítókép: Egy koronavírus-fertőzött páciens mellkasi röntgenképét nézi egy orvos a számítógép monitorján egy kórházban a belgiumi Liege-ben 2020. március 27-én. Fotó: MTI/AP/Francisco Seco)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!