Ivett, Frida
6 °C
16 °C

Utoljára repült az eredeti Dragon űrkabin

2020.04.08. 11:27

Kedden utoljára csobbant a Csendes-óceánban a SpaceX Dragon teherszállító kabin, miután lecsatlakozott a Nemzetközi Űrállomásról, hogy több tonnányi tudományos berendezést és egyéb felszereléseket hozzon vissza a Földre. A rakomány nagyon különleges, élőlények is vannak benne, például kísérletekben használt egerek és odafent növesztett növényi sejtek. 

Az amerikai űripari vállalat idén már az eredeti űrkabin továbbfejlesztett változatát kezdi használni, amely képes lesz automatikusan dokkolni, húsz százalékkal nagyobb lesz a hasznos térfogata, és az Atlanti-óceánban, Florida partjainál fog landolni.

A SpaceX 2012-ben kezdett rakományt szállítani az űrállomásra, miután a NASA 2006 augusztusában 278 millió dolláros szerződést kötött a céggel, hogy az fejlessze ki az ehhez szükséges eszközöket, a Cargo Dragon kabint és a Falcon 9 rakétát. Ebben a 14 évvel ezelőtti pillanatban vált a SpaceX komoly űripari céggé, mindössze egyetlen kudarcba fulladt rakétakísérlettel a háta mögött.

Minden azt igazolja, hogy jól döntött a NASA. A héten lehozott Dragon űrkabin 8 év alatt összesen 547 napot töltött a világűrben az ISS-hez csatlakozva, 450 tonnányi árut mozgatott meg, és 35 tonnányi terhet hozott vissza a Földre. A mostani volt a huszadik küldetése. 

A szállítmányban utazó egerek egy japán kísérlet részei, amelyben azt vizsgálják, hogy a hosszú űrutazás miként változtatja meg a gének kifejeződését. Egy kisebb centrifugában éltek az egerek, amely némi gravitációt is biztosított, mert a kutatók ennek a hatását is szerették volna megismerni.

A rakományban utazó indiai TechShot nevű cég BioFabrication Facility eszköze pedig egy olyan 3D printer, amellyel emberi szöveteket nyomtatnak mikrogavitációban. A kutatókat az érdekli, képesek lehetnek-e egész szerveket nyomtatni az átültetésre váró pácienseknek.

Csontsejteket is érkeztek a kedden landolt csomagban, melyeken a mikrogravitáció hatását elemzik. Az űrből érkezett mintát összehasonlítják majd olyan csontsejtekkel is, melyeket egy földi laboratóriumban mágnesesen lebegtetve tartottak, mert kíváncsiak rá a kutatók, hogy a mágneses lebegtetés jól tudja-e szimulálni a mikrogravitációs körülményeket.

(Ars Technica, SpaceFlightNow)