Kornélia
-1 °C
15 °C

Majdnem az egész országot lefotózta a CIA, most térképen böngészhetjük a kémfotókat

CAL Photo 161
2020.04.10. 12:56

Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb tartalmát lehet ingyenesen böngészni az Arcanum térképes szolgáltatásán, a Mapire-en. Az Interspect Kutatócsoport 2016-ban készítette el és a napokban ingyenesen böngészhetővé tette az amerikai hírszerzés, a CIA által az 1960-as években Magyarországról készített kémműhold felvételek egységes térképi változatát.

A hazánk nagy részét lefedő hidegháborús műholdkép gyakorlatilag sok száz, űrből fényképezett panorámafelvétel térképi feldolgozásából és egységes képpé alakításából született meg, egy tucat ember több havi munkájával.

És most valószínűleg sokan fölkapják a fejüket: Micsoda? A CIA hat évtizeddel ezelőtt végigfotózta az űrből a szocialista Magyarországot? Igen, így történt, az Interspect Kft. által összefűzött és georeferált felvételek eredetileg az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) számára készültek, és a titkosítás 1995-ös feloldásáig nem is tudott a világ a létezésükről. Ez nem is csoda, hiszen a katonai hírszerzés ütőkártyái az USA és a Szovjetunió hidegháborús játszmájában a legféltettebb "ne tudd meg, hogy mit tudok" lapok közé tartoztak.

Amerikai részről a kezdetben Discoverer fedőnéven futó Corona volt az első műholdas hírszerző program, aminek kidolgozását a repülőgépekről végzett fényképes felderítés korlátai indokoltak (a CIA számára kifejlesztett Lockheed U-2 repülőgépekkel végzett kockázatos küldetésekre kell itt elsősorban gondolni). A Corona (amit később az Argon, a Lanyard, a Gambit, a Hexagon kódnevű kémműholdas programok követtek) 1959 júniusától 1972 májusáig tartott, és két elsőséget is begyűjtött általa az Egyesült Államok az űrversenyben a szovjetek orra előtt.

  • Hogyan tudták az amerikaiak kijátszani Moszkva figyelmét?
  • Hány műholdat lőttek fel a Corona-programban?
  • Hány jól használható fotót készítettek az amerikaiak az űrből?

A Corona műholdak voltak az első Föld-körüli pályáról fényképes hírszerzést végző műholdak a világon, és a Corona műholdaknak köszönhető az első Föld körüli pályáról sikeresen, épségben visszatérő ember által készített tárgy is. (A szovjetek átalakított Vosztok űrhajója, a kamerákkal megpakolt Zenit-2 jóval később, 1962-ben repült először, és az 1960. augusztus 10-én fölbocsájtott Discoverer-13 visszatérő egysége, ha csak 9 nappal is, de megelőzte a szovjetek két kutya-kozmonautával, Belkával és Sztrelkával visszatérő Szputnyik–5 űrhajóját.)

Hogy mi volt ez a "Föld körüli pályáról sikeresen, épségben visszatérő tárgy"? Eléggé magától értetődik: a Corona műholdak fényképezőgépei által exponált filmeket valahogy vissza kellett juttatni a Földre, hogy a negatívokat aztán átvilágító-asztalokon, nagyítóval böngészve katonai objektumok, rakétasilók, nukleáris kísérleti bázisok, titkos ipari létesítmények után kutathassanak a hírszerző szakemberek.

Ennek érdekében olyan műholdról leváló kapszulát terveztek a General Electric mérnökei, ami visszatéréskor képes volt túlélni a légköri súrlódás okozta hatalmas hőt és ejtőernyőjével épségben visszahozni a Földre az értékes információkat rejtő negatívokat. A programban kulcsszerepet kapott az amerikai légierő is, ami a kapszulák légi befogását végezte erre a célra speciálisan átalakított C-119 és C-130 szállítógépekkel (erről részletesen írtunk már korábban ebben a Ma is tanultam valamit cikkünkben.)

A Corona-program meglehetősen sikeresnek volt mondható: összesen 145 műholdat lőttek föl a légierő Vandenberg bázisáról Thor-Agena rakétákkal, és csak viszonylag kevés küldetés végződött kudarccal (35-40 eredménytelen küldetésről, a korszak űttörő - vagy ha úgy tetszik: kezdetleges – rakéta- és műhold-technológiai szintjének megfelelő veszteségről lehet beszélni). A sikeres Corona-műholdak több mint 800 ezer (!) jól használható felvételt készítettek elsősorban a Szovjetunióról, a Kínai Népköztársaságról és persze az ellenlábas kommunista-szocialista blokk többi szövetséges országairól is.

A program során folyamatosan fejlesztették a kamerarendszert is, a Corona műholdak legbeváltabb konfigurációja (1967-től) két eltérő szögbe állított, 610 mm fókusztávolságú Itek KH-4B panorámakamerát tartalmazott, amikkel térhatású felvételeket lehetett készíteni 70 mm-es Kodak filmre, ideális légköri viszonyok mellett akár 2 méteres felbontásal. Ilyen konfigurációval készültek a hatvanas évek vége felé Magyarországról is kémműholdas fotók, ezeket lehet böngészni a Mapire/Interspect közös térképén.

Az CIA megbízásából, az ARPA és a RAND égisze alatt folyó Corona-program titkosítását 1995-ben Bill Clinton elnök oldotta föl (az Argon és a Lanyard programokkal együtt), az eredeti negatívok digitalizálására ezután került csak sor. A felvételeket az Egyesült Államok Földtani Szolgálata (USGS) EarthExplorer honlapján lehet böngészni, regisztráció után letölteni. Ez itt például az egyik, Budapestet is tartalmazó panorámacsík:

A Mapire-en böngészhető 2,5 méteres felbontású térkép is az USGS-től kapott felvételek alapján készült. Az Interspect szakemberei a digitalizált negatívcsíkokból gondosan kivágták az elmosódott, vagy felhőkkel borított részeket, és csak a jól használható filmszakaszokat illesztették össze végtelenül aprólékos munkával.

A térképpé varázsolás sem volt kis munka: a készítők nem használtak külső térképeket, inkább saját maguk vették fel a terepi (geodéziai) pontokat, és saját ortofotóikhoz igazították a térkép pontjait (fotogrammetria). A térkép a készítők szerint nem csupán történelmi érdekesség, de földtani, klímaváltozás és biodiverzitás kutatásokhoz is használható. (A munkálatokat Bakó Gábor, Molnár Zsolt és Góber Eszter vezették.)

Az alábbiakban néhány önmagában érdekes, illetve főként – elsősorban az eredeti hírszerzési funkcióhoz illően – katonai szempontból releváns részletet mutatunk meg a CIA műholdszeme által látott Magyarországról, elvégre az amerikaiakat is a Varsói Szerződés államainak katonai és ipari létesítményei érdekelték leginkább.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

Magyarország területének nagy részét, 80 százalékát lefedik a CIA műholdas felvételei, csak keleten és északon vannak hiányzó sávok, például érdekes módon a hazai nehézipar fellegvára, Ózd is kimaradt.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

Budapest a hatvanas években és napjainkban.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

A Hungária körút, a Népstadion és a Kincsem park. A Népstadionnál jól látható a szoborpark, illetve lentebb, a Kerepesi úton a régi ügető.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

A debreceni repülőtér, ahol 1951-től szovjet repülőcsapatok állomásoztak (kezdetben Il–28, majd Jak–28, végül Szu–24-es bombázók, majd 1987 után MiG–27D vadászbombázók), a Vörös hadsereg 1990-ben megkezdődött kivonulásáig.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

Felcsút. Úgy nézzék a CIA fotóját, hogy azon valahol ott lehet az 1963-ban született kis Orbán Viktor Mihály.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

A szentkirályszabadjai légibázis, ami a MH 87. Bakony harci helikopter ezred Mil Mi–8, Mi–17 és Mi–24 típusú helikoptereinek volt otthona 1970-től 2004-ig.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

A magyar légierő egyik otthona, a Pápa Bázisrepülőtér (avagy a Párduc). A hatvanas-hetvenes években MiG-21-es szuperszonikus vadászgépek szálltak fel innen a Magyar Népköztársaság légterének védelmére, jelenleg a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) három C–17 Globemaster III típusú nehéz teherszállító repülőgépe állomásozik itt.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

A nemrég felújított és látogatók előtt megnyitott komáromi Csillag Erőd, Közép-Európa egyik legnagyobb erődrendszerének tagja. Katonai funkciója 1963-ban szűnt meg, addig a szovjet hadsereg használta, leginkább raktárként.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

A kecskeméti katonai repülőtér, avagy a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, ahol 50-60 évvel ezelőtt MiG-17-es és MiG-21-es vadászgépek szolgáltak.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

A paksi atomerőmű 1969 és 1987 között épült föl, a CIA kémfotóján még se híre, se hamva a nemzetbiztonsági szempontokból kiemelt energetikai létesítménynek.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

Ebből a műholdtávlatból nézve úgy tűnik, Szeged alig változott valamit 50-60 év alatt, leginkább keleti és dél-keleti irányban figyelhető meg a város terjeszkedése.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

Az ötvenes években rohamtempóban fölépült vasmű füstje lebeg Sztálinváros felé a CIA műholdképén, ekkortájt évente 600 000 tonna vasat és majd ugyanennyi acélt termelt a Duna-menti nehézipari központ.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

Kis Moszkva. Szovjet laktanya a Nagyvázsony, Tótvázsony és Úrliget alkotta háromszögben, ahol álcázott föld alatti bunkerekben atomtölteteket tárolt a Vörös Hadsereg.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

Budapest, a Nagyvárad tér és az Üllői út környéke is elég sokat változott, mióta a CIA utoljára ránézett.

Fotó: CIA CORONA/HERE/Interspect/Mapire/Arcanum

Elég látványos a ferihegyi repülőtér fejlődése is, az 1980-as évek elején fölépült Ferihegy 2-nek még hűlt helye a CIA képén.

  • Tényleg kis hazánkat fotózta az űrből a CIA?
  • Mi az a Corona-program? Valami vírusírtó?
  • Hogy nézett ki a 60-as években Felcsút kémműholdszemmel?