Ferenc
11 °C
30 °C

A távgyógyítás nem tévén keresztüli gerincműtétet jelent

D VAJ20200324011
2020.04.24. 10:00

A távorvoslás szóról a legtöbb ember lelki szemei előtt egy tévéképernyő jelenik meg, rajta egy gyűrött abrosz előtt össze-vissza levegőben hadonászó fickó, aki épp gerincműtétet végez, vagy csak bámul a kamerába és nézéssel gyógyít. A magyar tévézés egyik súlyos mélypontja évtizedes stigmát hagyott a távgyógyítás kifejezésen, pedig ez a dolog valóban létezik, az orvostudomány egyik legforróbb területe.

Ma már teljesen természetesnek kellene lennie annak, hogy ha betegnek érezzük magunkat, nem kell feltétlenül rendelőkbe járni,

órákat várni, és bosszankodni - de persze nem az, főleg itthon nem. Hogy a távgyógyítás végre valóban beinduljon, annak a jelenlegi világjárvány adott új löketet. 

A távgyógyítás sosem jelentette azt, hogy a betegnek többé nem kell találkoznia orvossal, vagy hogy az vizsgálatok nélkül, bemondásra diagnosztizál betegségeket. A terv mindig is az volt, hogy ezzel a módszerrel lehetne hatékonyabban megfigyelnie az orvosoknak a betegeket, amikor otthon gyógyulnak. De így tudna működni az orvos és beteg közti tanácsadás, konzultáció vagy oktatás is. Bár a koncepció a legtöbb ország szerint jó, és nagy terheket venne le az egészségügyi rendszerről, mégsem alkalmazzák a gyakorlatban.

Az Egyesült Államokban például a megkérdezettek 82 százaléka mondta azt, hogy ő semmi ilyesmit nem használ. Ennek oka, hogy sem az infrastruktúra nem áll ehhez rendelkezésre, és a kulturális megítélése sem a legjobb a távgyógyászatnak - részben pont a már említett kuruzslók miatt, részben pedig azért mert a megfelelő technológia sem a kórházakban sem az embereknél nem áll feltétlenül rendelkezésre.

A legtöbben a hatékonyságban sem bíznak, és erre van is alapjuk: egy kutatás szerint a különböző applikációkon keresztül az orvosok gyakran állítanak fel rossz diagnózist. És az sem feltétlenül jó megoldás, ha a távorvoslás átlépi a határokat, és olyan országok orvosai állítanak fel diagnózist, akiknek valószínűleg nincs is engedélye abban az országban, ahol a páciensük él, és fogalmuk sincs, milyen gyógyszereket ajánlhatnának nekik, amik nem csak hasznosak, de elérhetőek is.

  • Mi az a távgyógyászat?
  • Mikor lehet alkalmazni?
  • Nem baj, ha nem is találkozom az orvossal?
  • Ha annyira jó, miért nem használják mindenhol?
  • Hogyan segíthetnek ebben az okoseszközök?

Aztán jött a koronavírus és mindent újraírt

Egész országok zárkóztak be, az egészségügyi rendszer leterhelt, és egyébként sem gondolta senki jó ötletnek már a járvány megjelenése elején sem, hogy fülfájással, vagy a szokásos receptadag felírása miatt érkező, köhögő betegekkel várakozzon együtt a háziorvosnál.

Az is egyre több embernél vált egyértelművé, hogy ez békeidőben sem a legjobb ötlet. Az elmúlt évtizedben súlyos járványokkal kellett megküzdenie az emberiségnek, elég csak visszagondolni a MERS-, ebola-, vagy zikajárványokra, és nem valószínű, hogy ez a lista a koronavírus után végleg lezárul.

Több országban jelentek meg egészségügyi robotok, amik ellenőrzik a betegeket az intenzív osztályon, ellátmányt visznek biztonságosan az elkülönített részlegekbe, fertőtlenítik az osztályokat, és biztosítják, hogy minél alacsonyabb legyen az egészségügyi dolgozókat megfertőződési kockázata.

Ahogyan nagyon sok cég áttért az otthoni munkavégzésre, és a gyerekek is otthonról tanulnak, egyre több szakmában tudatosul az, hogy attól még, hogy valaki nem az irodai asztalánál ül, még ugyanúgy elvégezheti a munkáját. Ezzel együtt lesz nyitottabb a társadalom az újabb megoldásokra. A járványügyi központok, az Egészségügyi Világszervezet, de itthon a hatóságok is azt tanácsolták az embereknek, hogy aki tüneteket tapasztal magán, ne kockáztassa mások egészségét azzal, hogy nekivág a városnak az orvos felé, hanem telefonon konzultáljon vele.

Ez persze csak a távegészségügyi ellátás felszínének a kapargatása, de kezdetnek nem rossz.

A befektetők megértették végre, miről szól ez az egész

Most a távgyógyászattal foglalkozó cégek elérkezettnek látták az időt, hogy újra kommunikáljanak arról, hogy ők már évek óta tolják ezeket a megoldásokat, és rengeteg lehetőség még van a most megkapargatott felszín alatt. A cégek a mostani helyzethez is alkalmazkodnak, a legnagyobb távgyógyászattal foglalkozó szereplők már bejelentették, hogy otthon elvégezhető teszteken dolgoznak, vagy éppen rizikóelemzést végeznek.

Ez azt azt jelenti, hogy azok a betegek, akik otthon gyógyulnak, de úgy érzik, hogy az állapotuk romlott, videóhívásban tudnak azonnal beszélni egy orvossal, aki a megfelelő kérdésekkel, és a megfelelő adatok begyűjtésével tud azonnali segítséget javasolni. Vagy folyamatosan nyomon követni a beteg állapotát, hogy időben kórházba jusson.

A kommunikáció eljutott a befektetőkhöz is, talán most értették meg végre, miről is szól igazából ez az egész és miről szólhatna a jövőben. Legalábbis a részvényárfolyamok emelkedéséből ezt a következtetést lehet levonni, van olyan telemedicinás cég, aminek a részvényei 158 százalékot emelkedtek január óta.

Ez a löket kell valószínűleg a törvényhozóknak is ahhoz, hogy megteremtsék a megfelelő jogi környezetet az iparágnak, beleértve a biztonságos protokollokat, szabályrendszereket, az érzékeny adatok megfelelő védelmét, és hogy mi a helyzet az olyan szolgáltatókkal, akik országhatárokon átívelő tevékenységet folytatnak.

Már csak rendesen össze kellene fésülni a rendszereket

Az egészségügyi rendszerek többsége nem csak a tömeges megbetegedésekre nincs felkészülve, de a távorvoslásra sem. Az intézmények nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával ahhoz, hogy így konzultáljanak, nincsenek megfelelő protokollok, és gyakran a személyzet sem áll erre készen. Pedig attól még, hogy egy orvos karanténba kerül, nem kell, hogy kiessen a munkából. Ha nem mutat tüneteket, jól érzi magát, akkor segíteni tud a távolból is a kollégáinak - de jelenleg ezzel a lehetőséggel nagyon kevesen élnek. Egy karanténban lévő orvos is tudja figyelni az intenzíven fekvő betegek monitorát akár a saját lakásából is, tudja utasítani a nővéreket. Persze nyilvánvalóan megvannak ennek is a határai, hiszen konkrét beavatkozásokat nem tud végezni.

De a konzultációhoz sok esetben nincs is szükség arra, hogy az orvos vizsgálatokat végezzen. Főleg ha előtte minden vizsgálatért elmegy az ember a rendelőbe, ahhoz végképp teljesen felesleges újabb időpontot kérni, és újra elmenni, hogy ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét megmutassuk az orvosnak. Erre elég egy videohívás, persze csak akkor ha ez biztonságos környezetben történik, megfelelően védett és titkosított csatornákon keresztül, hogy az érzékeny egészségügyi adatokkal ne senki ne élhessen vissza. Jelen esetben lehet, hogy elég a Zoom, a Google vagy a Facebook videószolgáltatása, azonban ez hosszú távon nem valószínű, hogy így marad. Főleg ha vannak olyan piaci szereplők, akik direkt az ilyen beszélgetésekhez fejlesztenek megfelelő platformokat. Ugyanide lehet sorolni a mentális betegségek kezelését is, ami sokkal több embernek, sokkal biztonságosabb körülmények között lenne elérhető, ha biztosítva lenne az online konzultáció.

Most a  biztosítókon a sor

Fontos lenne, hogy az egészségbiztosítók is belássák, hogy a távgyógyászat nekik is jó lehet, és beépítsék a rendszerükbe. Az orvosok egy nap alatt sokkal több beteggel tudnak így konzultálni, csökkennek a várólisták, és hamarabb ki lehet szűrni azokat, akiknek komolyabb kezelés vagy több vizsgálat szükséges. Nem csak járvány idején, de bármikor egyszerűbb lenne, ha nem kellene beutalókkal, leletekkel, zárójelentésekkel szaladgálni, hanem ezek mind a rendszerben szerepelnének. A bentlakásos intézményekben kezelt, vagy az otthoni ápolást igénylő  betegekkel is egyszerűbben lehetne így konzultálni. Nem beszélve arról, hogy azoknak az embereknek is sokkal könnyebb lenne az életük, akik olyan helyen élnek, ahol nincsenek szakrendelések és szakorvosok.

A kérdés már csak az, hogyan fogják beárazni, amikor az orvos személyesen nem ül ugyan egy szobában a páciensével, mégis vele foglalkozik. Lehet csak a személyes jelenlét hiánya miatt kevesebb anyagi támogatást adni? Vagy pont az a plusz szolgáltatás, amiért többet kell fizetni, mert nem kell kimozdulni otthonról?

Már így is magunkon hordunk egy rakás egészségügyi adatot

Bár a megbízhatóságukról még mindig nagy a vita, de rengeteg okosóra képes olyan egészségügyi adatokat biztosítani az orvosoknak, amik hasznosak lehetnek diagnózis felállításához. Már most is vannak arra irányuló kutatások, hogy a jövőben a megbetegedéseket okoseszközök előre tudják jelezni, elvégre állandó pulzusszámot, véroxigén-szintet, sőt néhány eszköz vérnyomást és EKG-t is tud prezentálni az orvosoknak, akár hónapokra visszamenőleg. Ezek mind a telegyógyászat jövőjét jelenthetik, sőt, minél mélyebbre ásunk, annál több lehetőség jön szembe. Például miért ne jelezhetné az orvosnak egy algoritmus, hogy a karórával szinkronizált adatok szerint az elmúlt hetekben megugrott a páciens átlagos pulzusa, érdemes lenne ennek utánajárni.

Az, hogy az orvossal telefonon konzultáljon valaki, nem tűnik túl nagy technikai kihívásnak. Az igazi távgyógyítás azonban ennél jóval többről szól. Videohíváshoz például szükség van megfelelő eszközökre és stabil internetkapcsolatra. De elég csak abba belegondolni, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy egy bőrgyógyász pár sötét, homályos és rossz minőségű kép alapján kellene, hogy véleményt mondjon egy anyajegyről, vagy jó minőségű, éles, nagy felbontású képek alapján tudja megmondani, hogy kell-e vele foglalkozni. De ott vannak az okoseszközök, okosmérlegek, otthoni vérnyomásmérők, lázmérők, sőt már házi okos sztetoszkópot is lehet vásárolni. A családi patika már nem lázmérőből és fájdalomcsillapítóból áll, hanem lassan kisebb vizsgálatok elvégzésre is tökéletesen alkalmas. Arról nem is beszélve, hogy a háziorvosoknak is segítség lehet, ha beutalók írása, várakozás és utazgatások helyett egy EKG-t vagy akár egy ultrahangvizsgálatot el lehetne végezni, majd az eredményt szakorvosnak átküldeni. Olyan helyekre is eljuthat a módszerrel a szakorvosi segítség, ahol eddig esélytelen volt megfelelő ellátást kapni - erre a jó példát nyújtanak egyébként a börtönök, ahol sokkal egyszerűbb lenne a szakorvosoknak videocseten kommunikálni az elítéltekkel, ha például megjelent rajtuk valamilyen kiütés.

Caesar Djavaherian sürgősségi osztályon dolgozott évekig aztán beszállt egy távegészségüggyel foglalkozó cégbe, többek között egy otthon is elvégezhető koronavírus-tesztet is fejlesztettek. Azt mondja, hogy túl sokszor kapta azt a választ, hogy valamit azért csinálnak úgy, ahogy, mert az a szokás. Azon dolgozik, hogy helyezzék új alapokra az egészségügyet és legyen az a kérdés, hogy ha most kezdenének el foglalkozni az egész ellátórendszer megszervezésével, azt hogyan tennék. Ő a sürgősségi osztályon számtalan olyan esetet látott, ami nem elég, hogy ráért volna addig, míg elindul a szakrendelés, de tulajdonképpen be sem kellett volna fáradnia a páciensnek, hogy megmondja az orvos, hogyan kellene kezelni a tüneteket.

Ha ön például nő, és a húgyúti fertőzés klasszikus tüneteit mutatja, azt tökéletesen lehet kezelni anélkül, hogy szakrendelésre kellene mennie, és órákig ülnie a váróban. Ha viszont fáj a háta, lázas és hány, minél előbb orvoshoz kell jutnia - ezt az időt csökkentheti, ha előtte egyeztet az orvossal, aki elő tudja készíteni a vizsgálatokat, mire megérkezik a sürgősségi osztályra - mondta példaként Djavaherian a Wired interjújában

Ha az egészségügyben beválik, a jövőben több iparágban is megjelenhet

Nyilvánvalóan vannak olyan területek, amiket a távegészségügy nem tud lefedni, de amint jobban elterjed, a fejlesztőcégek érdekeltek lesznek abban, hogy például az otthoni mintavételeket megkönnyítsék, így már ezek miatt sem kell orvoshoz menni. Elég lesz a laboreredmények függvényében konzultálni az egyszerű szűrések esetén.

A távgyógyászat egészen új helyeken is megjelenhet, elég csak arra gondolni, hogy amikor legutóbb kihívta a szerelőt, várt rá egy hetet, aztán kiderült, hogy csak egy kis apróságot kellett megpöccinteni, mennyivel jobb lett volna, ha ezt egy videóhívás alkalmával ön is meg tudja csinálni, vagy már eleve úgy érkezik a szerelő, hogy hozza magával a megfelelő alkatrészt.

(Borítókép: A koronavírus-járvány miatt egészségügyi maszkot viselő háziorvos fogadja a betegek telefonhívását miskolci rendelőjében 2020. március 24-én. Fotó: MTI/Vajda János)