- Tech-Tudomány
- koronavírus magyarországon
- kínai koronavírus
- orbán viktor
- teszt
- tesztelés
- pcr
- szerológiai vizsgálat
- gyorsteszt
Orbán Viktort félretájékoztatták az idősotthonban
További Tech-Tudomány cikkek
-
Éljen a retro: 40 éves magyar mikroszámítógépre fejlesztenek új játékokat
- Az új telefonálási protokoll szerint tilos hangüzenetet hagyni
- Előkelő helyezést ért el a Debreceni Egyetem a világ legjobb egyetemeinek listáján
- A flow-elmélet magyar származású professzora előtt tiszteleg a Google
- Ez lenne a tévé, ami mindenkinek megfelel?
(Frissítés: Cikkünkre a megjelenése után reagált a videóban szereplő intézmény, közleményüket a cikk végén olvashatják.)
Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen tölt fel a Facebook-oldalára videókat, amelyekben valamilyen egészségügyi intézményben tekinti meg a járvány elleni küzdelem aktuális állását. Csütörtökön egy meg nem nevezett idősek otthonába látogatott el, ahol az orvosokkal is váltott néhány szót. A videóban azonban elhangzott egy súlyos pontatlanság, amelyre Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász hívta fel az Index figyelmét.
Nézzük először magát a videót:
És még egyszer a mi szempontunkból érdekes párbeszéd:
- Gyorstesztet csinálnak vagy... ?
- Gyorstesztet. Több értelme van egyébként szűrés szempontjából. A PCR csak az aktuális fertőzést mutatja meg. Ha még lappang, nem mond semmit, ha már beteg volt, és már átvészelte, nem mond semmit.
- És a gyorsteszt az többet mond?
- Ilyen szempontból többet.
- Az azt mondja, hogy van-e antitest, nem?
- Igen.
Valójában azonban éppen a PCR-teszt lenne alkalmas a lappangási idő alatt a fertőzés azonosítására.
Melyik teszt mire jó?
Alapvetően kétféle tesztet szokás használni:
- Az egyik a PCR-teszt, amely magának a vírus genetikai anyagának, az RNS-ének az esetleges jelenlétét mutatja ki a szervezetben.
- A másik a szerológiai teszt, amely a vírus ellen termelt ellenanyag, az antitestek jelenlétét vizsgálja.
A PCR arra jó, hogy megmutatja, kiben van jelen éppen a fertőzés. Így a PCR-t szokás a vírus terjedése elleni küzdelemben használni. A hátránya, hogy mivel pillanatképet mutat, sok emberrel találkozó, a fertőzésnek fokozottan kitett alanyoknál rendszeresen el kell végezni.
A szerológiai teszt erre nem alkalmas: az arról ad jelentést, hogy korábban kiben volt jelen a vírus. Ez a teszttípus arra jó, hogy utólagos képet kaphassunk arról, hányan estek át a fertőzésen. Ez a járvány előrehaladtával egyre fontosabb lesz, mert a sok tünetmentes eset miatt ebből fog pontosabban látszódni, hogy mekkora a járvány valódi kiterjedése, és hogy hány ember lehet a szervezetében jelen lévő ellenanyag miatt immúnis a vírusra, már ha kiderül, hogy ez az új koronavírus esetében valóban működik. (Illetve ha hatásosnak bizonyul a vérplazma-terápia, az ehhez szükséges ellenanyag felkutatása a még betegek gyógyításában is szerepet kaphat.)
Azt, hogy valaki üríti-e a vírust, azaz képes-e fertőzni, a két teszt együttese képes pontosabban meghatározni.
Idősotthonban pont a PCR-teszt lenne a fontosabb
A videóban gyorstesztet emlegetnek. PCR-ből is lehet gyors egy teszt, de az speciális készüléket igényel, az antitest alapú gyorsteszt azonban olyan, mint egy terhességi teszt, és a párbeszéd tovább részéből is világos, hogy gyorsteszt alatt a szerológiai tesztre gondol az orvos.
A videóban elhangzott fenti idézetből tehát az a rész helytálló, hogy a PCR az aktuális fertőzést mutatja meg, és az is, hogy aki már átesett a betegségen, azt nem képes azonosítani. A kettő között elhangzó állítás azonban, miszerint a lappangási idő alatt nem mutatja ki a fertőzést, téves.
Ezt azért fontos megállapítani, mert éppen a PCR-tesztek széles körű alkalmazása az egyik legfontosabb eszköz a járvány terjedésének valós idejű nyomon követésére, illetve a fertőzések visszaszorítására. Ezekkel a tesztekkel lehet már a tünetek megjelenése előtt azonosítani a fertőzötteket, izolálni őket, felkutatni a kontaktjaikat, őket is tesztelni, fertőzöttség esetén elkülöníteni, és így tovább. A tesztelés segíthet abban is, hogy a minél pontosabban felmért járványhelyzet alakulásának függvényében megkezdődhessen a közösségi korlátozások lazítása.
Az idősotthonok esetében tehát sokkal inkább indokolt volna a PCR-tesztet használni, hiszen ott az lenne az elsődleges cél, hogy ha bejut a fertőzés az otthonba, azt minél előbb azonosítsák, és a fertőzöttek elkülönítésével megakadályozzák a továbbterjedését. Enélkül pillanatok alatt gócpont alakulhat ki, és mivel éppen az idősek a legveszélyeztetettebb korosztály, a vírus elszabadulása egy ilyen helyen végzetes lehet. Ezt mutatja, hogy a járvány eddigi európai áldozatainak közel fele idősotthonok lakói közül került ki.
Nagy rizikócsoportoknál, különösen a ki-bejáró dolgozóknál a PCR-tesztelés a megoldás, mert pont a lappangási időszakban már ki tudja mutatni a fertőzöttséget, és a vírusszórást az idősek otthonában meg lehet akadályozni
– írta az Indexnek Rékassy Balázs, aki szerint az állam által beszerzett gyorstesztekkel minőségi problémák is vannak, sok a fals pozitív és fals negatív eredmény.
A magyar kormányt éri is olyan kritika, hogy kevés PCR-tesztet végeznek el. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken már arról beszélt egy konferencián, hogy reprezentatív tesztelésbe kezdenek, és ugyanott a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője, Oroszi Beatrix is azt mondta, hogy a továbblépéshez, a járvány terjedésének az eredményes megakadályozásához bővíteni kell a tesztelést.
Frissítés
Cikkünkre az eddig meg nem nevezett idősotthon vezetője és orvosa közleményben reagált, ezt kérésükre változtatás nélkül közöljük:
"Orbán Viktort félretájékoztatták egy idősotthonban" címmel 2020. április 24. napján az Index hírportálon megjelent cikk kapcsán az Időskorúak Árpád-házi Szent Erzsébet Szociális Otthona képviseletében az alábbi közleményt kívánjuk közzétenni:
Miniszterelnök úr látogatása során a cikk alapjául szolgáló beszélgetés szó szerinti közzététele után a fentebb nevezett hírportál a következőket írta:
"Valójában azonban a PCR-teszt lenne alkalmas a lappangási idő alatt a fertőzés azonosítására"
A tények ezzel kapcsolatban a következőek: A PCR vizsgálat a COVID-19 fertőzés után 2-5 nappal lesz pozitív, az IgM ellenanyag a vérben 5-9 nap után jelenik meg. Tehát többnyire mindkettő a tünetek fellépte előtt vagy azzal egy időben válik pozitívvá.
Itt szeretnénk leszögezni, hogy a cikk állításával szemben intézményünk orvosa, Dr. Marik György soha nem foglalt állást a PCR vizsgálat ellen és soha nem mondott olyat, hogy az ellenanyag pozitív a lappangási idő alatt. Mondanivalójának lényege az volt, hogy az ellenanyag átfogóbb képet ad, mert a betegség alatt (esetleg már a tünetek előtt is) és után is ad információt a kórképről.
Miniszterelnök Úr kérdése erre vonatkozott és intézményi orvosunk erre adott választ. Miniszterelnök Úr tájékozottságát és azt, hogy nem értette félre ami elhangzott, mi sem mutatja jobban, mint a visszakérdezése: "Az azt mondja, hogy van-e antitest, nem?"
"A szerológiai teszt erre nem alkalmas: az arról ad jelentést, hogy korábban kiben volt jelen a vírus."
Ezen mondatuk szintén tárgyi tévedés. Mint fentebb utaltunk rá, a fertőzést követően az IgM 5-9 nap után a vérben megjelenik és a betegség lefolyása alatt végig meg is marad.
Végtelen szomorúsággal tölt el bennünket, hogy egy pozitív és előremutató kezdeményezést, amelyet saját fenntartói finanszírozásból folytattunk le, ebben a formában sikerült beállítani és a politikai sárdobálás színterére alacsonyítani.
Talán előbbre járna ez az ország, ha az Index mindezt azzal a címmel közli: Az Idősotthonban mindent megtesznek az ellátottak védelmében. Mert valójában ez fedi a valóságot.
Üdvözlettel
Dr. Nagy Viktor intézményvezető
Dr. Marik György intézményi orvos