Károly, Karola
-4 °C
3 °C

Új stratégia jöhet a magyar járványkezelésben, sokkal többet tesztelnénk

D KOS20200403011
2020.04.26. 12:57
A koronavírus-járvány elleni magyarországi fellépésről, illetve a védekezés várható új stratégiájáról beszéltek a kormány munkáját segítő kutatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium csütörtöki online konferenciáján. A rendezvényt előzetesen nem hirdették meg, de az ott elhangzott előadásokról szombaton felkerült egy kétórás videó, amelyet először a Portfolio dolgozott fel több cikkben. A videó közzététele először ad alkalmat betekinteni abban, milyen tudományos eredményekre alapozza a kormány a járvány elleni stratégiáját, és mi várható a jövőben.

A konferencián először a jelenlegi járványhelyzetet és az eddigi kezelését, illetve ennek hatékonyságát mutatták be. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadása szerint a járvány elleni védekezésben az eddigi legfontosabb cél az időnyerés volt, hogy Magyarország felkészülhessen a járvány hosszú távú kezelésére – ennek része a sokat vitatott kórháziágy-felszabadítás is. A miniszter fontosnak tartja, hogy a védekezés a hazai tudományos és gazdasági erőforrásokra támaszkodjon.

A kormány a várható fertőzések számában és a kórházi kezelésre szorulók arányában az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) áprilisi jelentését veszi alapul. Eszerint az összes fertőzöttnek csak 7–12 százalékát azonosítják, közülük 29,6 százalék szorul kórházi ellátásra, és további 2,4 százalék kerül lélegeztetőgépre. Mint a Portfolio megjegyzi, a jelenlegi magyar járványhelyzet ettől jelentősen eltér, az aktív (tehát nem az összes, hanem az épp betegként nyilvántartott) esetek 52 százaléka kap kórházi ellátást, és 3,1 százalékuk állapota súlyos.

A legrosszabb forgatókönyv

A magyar kutatók szerint a legrosszabb hazai forgatókönyv megvalósulása esetén csak a járvány csúcsa körüli két hétben 2,5 millióan fertőződnének meg, és közülük 14 ezren szorulnának lélegeztetőgépre. Az ezt ismertető ábrán ez az időszak június elejére esne.

Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa a reprodukciós ráta kulcsszerepéről beszélt, azaz arról, hogy azt kell figyelni, egy fertőzött átlagosan hány további embert fertőz meg. Értelemszerűen ennek a számnak az 1 alatt tartása a cél, mert az azt jelentené, hogy kevesebb az új fertőzött, mint a jelenlegi, azaz a járvány visszaszorulóban van. Azonban a rátában szabad szemmel nagyon kicsinek tűnő változások is óriási különbséget eredményeznek a járványhelyzet alakulásában, ezért Röst szerint nagyon óvatosan kell bánni a korlátozások lazításával.

Ha 1,2-es fertőzési aránnyal számolunk, a járvány kezelhető mértékű marad, de a számításaik szerint 1,3-asnál már szeptember 23-án elérnénk az ország jelenlegi lélegeztetőgép-kapacitásának határát. Ezért kell szerinte nagyon pontosan belőni, mikor és mennyit lazítunk, nehogy átlépjünk ebbe a veszélyes zónába. Ezt a kalibrálást nehezíti, hogy a lappangási idő miatt minden intézkedés csak két hét késéssel látszik meg az adatokban, így ha már látszik, hogy gond van, akkor már elkéstünk a szigorítással. A kutatók modelljei szerint azonban

a megfelelő szigorítások és enyhítések kiegyensúlyozásával kontroll alatt tartható a járvány.

Palkovics szerint a járvány kezdetén kétezer lélegeztetőgépünk volt, ami a modellek szerint akkor lett volna elég, ha sikerül felére csökkenteni az emberek közötti kontaktusok számát. Végül azzal a forgatókönyvvel számoltak, hogy 22-34 százalékkal csökken a kontaktszám, aminél 7330 lélegeztetőgépre lesz szükség – ez alapján mondta állítása szerint a kormány korábban, hogy nyolcezer gép kell.

Jöhet-e a nyájimmunitás?

Megpróbálták azt is felmérni, hogy a gyakorlatban mennyire működnek a korlátozások, az erre szolgáló, jelenleg is folyó kérdőíves kutatások alapján volt olyan időszak, amikor Budapesten 90 százalékos csökkenést sikerült elérni, ugyanekkor a többi nagyvárosban 80, a kisebb településeken 70 százalékos csökkenést mértek. Korosztályokra lebontva is vizsgálják a korlátozások hatékonyságát, hogy a lazítások hatásának felmérésekor ezzel is tudjanak számolni, de erről egyelőre nem derültek ki részletek. Az emberek mozgását a mobilszolgáltatóktól kapott anonim adatok alapján is figyelik, és ezt összevetik a kérdőíves eredményekkel. Palkovics szerint ezekből is az látszik, hogy az emberek jórészt komolyan veszik a korlátozásokat.

A járványügy egyik forró kérdése az elmúlt hetekben, hogy elérhető-e időben a nyájimmunitás, azaz hogy elég ember szerez a fertőzésen átesve immunitást a vírus ellen ahhoz, hogy az ne tudjon számottevően továbbterjedni a társadalomban. Nyájimmunitást alapvetően védőoltással, a társadalom átoltottságával szokás kialakítani, de mivel oltás a koronavírus ellen még nincs, a kellő számú ember megfertőződése és felgyógyulása hozhatná el.

Ezt a kérdést a lazább korlátozásokra építő svédországi járványkezelési modell helyezte az érdeklődés középpontjába, és nagy vonalakban az a két kérdés szokott felmerülni vele kapcsolatban, hogy elég gyorsan elérhető-e az ehhez szükséges átfertőzöttségi arány, illetve hogy egyáltalán kialakul-e hosszú távú védettség a gyógyultakban. A magyar kutatók modelljei szerint

itthon 5 millió ember megfertőződésére lenne szükség a nyájimmunitás kialakulásához, amit sosem fogunk elérni, ha a járványgörbe ellaposítása továbbra is az eddigiek szerint alakul.

Változtatni kell

A helyzetkép felvázolása után az előadók kitértek arra, milyen változások jönnek a magyarországi járványkezelésben.

Röst Gergely szerint az a két cél, hogy ne lépjük túl az egészségügyi ellátórendszer kapacitását, illetve hogy alakuljon ki nyájimmunitás, pusztán kontaktcsökkentéssel, azaz közösségi korlátozásokkal nem érhető el egyszerre. Még a különösen veszélyeztetett idősek extrém elkülönítése is csak 50 százalékos kontaktcsökkenést hozhatna ebben a csoportban, és a gyakorlatban még ez sem reális, ezért önmagában ez sem lenne elég. Ha sikerülne a fertőzések számát folyamatosan a lélegeztetőgépes kapacitásunk határán egyensúlyozni – ami kockázatos és gyakorlatilag kivitelezhetetlen –, Röst szerint ezt az állapotot 7-8 hónapon át kellene fenntartani a nyájimmunitáshoz, és komoly korlátozásokra ebben az időszakban is szükség lenne.

Ezért Röst Gergely szerint mindenképp új, kombinált stratégiára van szükség a továbbiakban. Ehhez bizonyos korlátozások fenntartása, szélesebb körű maszkhasználat és hatékonyabb kontaktkutatás mellett elengedhetetlen a tesztelések számának felpörgetése.

Így nézhet ki az új magyar stratégia

Az új stratégia kapcsán Oroszi Beatrix epidemiológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője tartott előadást. Ebben eddig nem nyilvános adatok is előkerültek az eddigi magyarországi fertőzések összetételéről. Az akkori állás szerint 2284 (azóta vasárnap reggeli adatok szerint 2500) fertőzöttet azonosítottak összesen az országban, közülük 699 fő, azaz

a fertőzések 30,6 százaléka köthető egészségügyi intézményekhez:

20 kórházban 34 helyi járvány alakult ki, amelyek során 433 ápolt és 143 dolgozó betegedett meg, illetve a kórházakon kívül is további 123 egészségügyi dolgozó kapta el a fertőzést. Az összes eset 22,7 százaléka köthető más zárt közösségekhez, például idősotthonokhoz, amelyekben 14 helyi járványhelyzetet azonosítottak. Oroszi Beatrix szerint nem zárt közösségi terjedés viszonylag alacsony az országban, ami a korlátozások széles körű betartásának köszönhető, amelyekkel sikerült 1 körülire szorítani, és egyelőre ott tartani a reprodukciós rátát.

Arról beszélt, hogy a járvány hatékony elfojtása időt ad a felkészülésre, viszont cserébe nem alakul ki nyájimmunitás, a gazdaság lelassul, és a társadalom is belefárad a korlátozásokba. A járvány visszafogása azonban nem adható fel szerinte teljesen, mert folyamatosan az egészségügyi kapacitások határain belül kell tartani a vírus terjedését.

Ezért Oroszi Beatrix egy négyszintű stratégiát javasolt:

  1. A korlátozások enyhe lazítása.
  2. A tesztelések számának, illetve ezzel a fertőzöttek azonosítási arányának a növelése.
  3. Az előző pontnak köszönhetően nagyobb számú új fertőzöttek és kontaktjaik minél gyorsabb és hatékonyabb elkülönítése.
  4. A maszkhasználat kötelező tétele mindenkinél, aki emberek közé megy.

Ha ezt a javaslatot a kormány elfogadja, az paradigmaváltást jelent, mert megkezdenék az eddig is sok szakember által kért jóval szélesebb körű tesztelést. Eddig azt sem árulta el a kormány, hány embert teszteltek, mert a hivatalos tájékoztató oldalon csak az elvégzett tesztek száma volt fent. Oroszi most elmondta, hogy az április 20-ig elvégzett 52 409 tesztet 32 503 emberen folytatták le.

Palkovics László ezzel kapcsolatban elmondta, ami nagy vonalakban már az előadások videójának közzététele előtt is eljutott a nyilvánosságig: az eddigieknél többet fogunk tesztelni, hogy felmérjük az ország átfertőzöttségét. Erre jövő héten elindul egy szűrőprogram, amelyben 30 ezer teszt elvégzését tervezik, és az eredményei alapján a számítási modellek is pontosíthatók lesznek. A kötelező maszkhasználat is új elem lenne, bár a járvány által leginkább érintett Budapesten ezt a tömegközlekedés esetében már meg is lépték.

A további részletekért a teljes videó alább végignézhető, a Portfolio alapos összefoglalói pedig itt és itt olvashatók.

(Borítókép: Koronavírus-mintákat tesztelnek a Nemzeti Népegészségügyi Központ Virológiai Laboratóriumi Osztályán Budapesten 2020. április 3-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)