Angéla, Petronella
10 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Az űrben senki sem hallja, ha köhögsz

NAK 0442
2020.05.02. 23:57

Az új típusú koronavírus okozta világjárvány az emberi élet minden területére hatással van, nem kivétel ez alól a tudományos élet sem. A nemzetenként eltérő szintű és szigorúságú korlátozások leginkább talán a nemzetközi összefogással megvalósuló kutatások elé gördítenek nem könnyen legyűrhető akadályokat. Magyar kutatók is több nemzetközi tudományos együttműködésben vesznek részt, csak hogy a legfontosabb európaikat említsük: a genfi székhelyű CERN-től, az Európai Űrügynökségen keresztül, az ITER kísérleti fúziós erőművön át, a Pisa mellett működő VIRGO gravitációshullám-detektorig egy sor fontos tudományos műhelyben dolgoznak tudósaink.

A járványhelyzetre minden nemzetközi szervezet kénytelen volt reagálni valamiképp, és megfelelő intézkedéseket hozni. Az alábbiakban magyar kutatók mesélnek arról, hogy átalakultak-e a nagy nemzetközi programok, csúsznak-e a nagy projektek, milyen változás állt be a napi munkavégzésükben.

A CERN-ben látszólag megállt az élet

Svájcban pont Genf kanton az egyik legfertőzöttebb, ahol a CERN, azaz az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma működik. Svájban mostanáig csaknem harmincezer igazolt fertőzéses esetet és több mint 1700 halottat tartanak számon, Genf kantonból 4785 esetet, és 244 halottat jelentett a helyi hatóság. Mint azt Dovicsin-Péntek Csillától, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kommunikációs titkárától megtudtuk, a világ legnagyobb kutatóintézetében mintegy tizenötezren dolgoznak, közülük többen is elkapták a fertőzést.

Az Index január végén járt a CERN-ben, amely akkor még korlátozások nélkül működött, tudtunk is beszélni sok magyar kutatóval. Akkor még nem érződött a kibontakozó világjárvány előszele se. Igaz, az irodákban, műhelyekben már egészségügyi figyelmeztető plakátokat lehetett látni, és a kínai kutatók, köztük a vuhani egyetem munkatársai már nem is tértek vissza az év végi szünetről - de rengetegen dolgoztak a különféle projekteken és a menza is rendszerint zsúfolásig megtelt ebéd- és vacsoraidőben a világ minden tájáról érkezett fizikusokkal, mérnökökkel.

Szervezés alatt állt egy helyszíni forgatás is, amelyre március 15. után pár nappal utaztunk volna, de addigra Svájcban elkezdték bevezetni a kényszerű járványügyi korlátozásokat, így az indexes videóriport is parkolópályára került. Maga a CERN március 20. óta az úgynevezett 3-as fokozatban működik: a laboratórium telephelyein csak olyan munkákat végeznek, amelyek a berendezések védelméhez és a biztonság szavatolásához szükségesek. A munkatársak belépése szigorúan korlátozott, túlnyomó részt otthonról dolgoznak, 65 éven felüliek egyáltalán nem léphetnek be az intézetbe.

Persze az, hogy a CERN-nek 15 ezer munkatársa van, nem jelenti, hogy ennyi ember hemzsegne egyszerre bármikor is a kutatóintézet sok hektáron elterülő létesítményeiben. A részecskegyorsítók irányítótermeiben, a föld alatti alagutakban, a kiszolgáló műhelyekben sem időben, sem térben nem tartózkodik egyszerre sok dolgozó. Nem véletlen, hogy a CERN-ben született meg az internet mai formája, a kutatók nagyon hamar felismerték a számítógépes hálózatokban rejlő social distancing előnyeit. A kutatóközösség már a 2000-es évek legeleje óta intenzíven használja a videokonferenciák lehetőségét, ezért a kizárólagosan online kommunikációra való mostani átállás egyáltalán nem jelentett problémát. Mindez érvényes az érdekelt magyar intézmények kutatóira is, a CERN-nel összefüggő hazai kutató- és fejlesztőmunka nem állt meg.

Természetesen van olyan projekt, amit hátráltat a vírus. A CERN gyorsítói és kísérletei jelenleg egy két évre tervezett felújításon, fejlesztésen, átalakításon esnének át, de a járványhelyzet miatt a munka több hónapot csúszni fog. A 2021 tavaszára tervezett újraindulás is későbbre fog tolódni. "A vezetők remélik, hogy a laboratóriumot fokozatosan, talán július folyamán újra meg tudják majd nyitni" – mondta ezzel kapcsolatban Siklér Ferenc, a Wigner Fizikai Kutatóközpont CMS csoportjának vezetője (a CMS a Compact Muon Solenoid, a nagy hadronütköztető gyűrű (LHC) két nagy általános célú detektorának egyike).

Barnaföldi Gergely Gábor, a magyar ALICE (az LHC négy nagy detektora közül az egyik) csoport vezetője is hasonló tapasztalatokról beszélt: "Az elmúlt másfél évben az egyes tagországokban – így Magyarországon a Wigner FK-ban is – szinte éjjel-nappal zajlottak a kutatások. Mi szerencsések vagyunk, hogy minden kísérleti fejlesztést leszállítottunk még januárban, így nálunk nincs csúszás."

A jelentős magyar részvétellel felújított TPC detektor visszahelyezése a föld alatt lévő ALICE mérőkomplexumba március 11-én történt volna meg, azonban most ez is több hónapot késik.

A hatalmas, összeépített berendezések készen várják, hogy a CERN újra kinyisson. Az adatelemzés addig is a szokásos mederben folyik, azonban nagy hiányosság, hogy több nemzetközi konferencia elmarad. Ezeket a több száz, több ezer fős eseményeket nem tudják pótolni az online megbeszélések. A CERN jelentős erőforrásokkal küzd a Covid-19 ellen és a Wigner ALICE Csoportja is hozzájárul erőforrásaival a küzdelemhez

– mondta Barnaföldi Gergely Gábor, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézet Elméleti Osztályának csoportvezetője.

Az űrben senki nem hallja, ha köhögsz

Talán az űrkutatás területén a legszélesebb a nemzetközi együttműködés, és különösen így van ez az európai űrügynökség, az ESA esetében, aminek 22 tagállama van – köztük Magyarország. Az orosz-amerikai űrverseny vége óta az űrkutatás a nagy nemzetközi kollaborációkról szól, a legnagyobb sikerek szinte kivétel nélkül nemzetek közötti együttműködésből születtek.

Ami a járványhelyzetet illeti, van olyan terület, amire nincs hatással a vírus. A folyamatban lévő projekteket gyakorlatilag képtelenség teljesen leállítani: az űrmissziók nem 1-2 évre szólnak, a már repülő űreszközöket – műholdakat, űrtávcsöveket, bolygószondákat – nem lehet ideiglenesen lekapcsolni.

Ebből adódóan a kulcsfontosságú földi kiszolgáló létesítményekben, irányítóközpontokban, laboratóriumokban nem állt le a munka, a szükséges védőintézkedések bevezetése mellett a szakemberek folyamatosan gondoskodnak az űreszközök nyomon követéséről, a mérési adatok fogadásáról ebben a rendkívüli helyzetben is.

Az űrkutatás úgymond "puha" részét azonban ugyanúgy sújtják a járványügyi korlátozások, mint szinte minden mást. Ahogyan szinte mindenhol, az űrfizikával foglalkozó kutatócsoportoknál is lemondták a külföldi utazásokat. A kapcsolattartás és kapcsolatépítés hagyományos útjai most nehezebbé, illetve átmenetileg lehetetlenné váltak. Kialakulóban van egyfajta webes konferenciaszervezés, a korábbi online workshopok, telekonferenciák mintájára, csak felfokozott intenzitással.

"Ami minket, magyarokat most kimondottan érint, és igencsak közeleg, az az EGU (European Geosciences Union) 2020-as konferenciája" – mondta Dósa Melinda, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézet Űrfizikai és Űrtechnikai Osztályának fizikusa. Az EGU az egyik leglátogatottabb föld- és bolygótudományi rendezvény, amit mostanáig minden tavasszal Bécsben tartottak (csak hogy a méretét jelezzük: tavaly több mint 16 000 résztvevő regisztrált rá).

Most webes konferenciára kellett váltani, és sajnos a szervezőknek erre nem volt sok ideje. Ugyanakkor egy online konferenciának számos előnye van a hagyományossal szemben. Ha időben felkészülünk és átgondoljuk, akkor tényleg új műfajt lehet teremteni, ami nekünk, utazni kevésbé képes kelet-európaiaknak különösen hasznos lehet

– tette hozzá az űrfizikai kutatócsoport munkatársa.

"Igyekszünk is minél többet ötletelni, hogy olyan webkonferenciát tudjunk majd adott esetben magunk is szervezni, ami a járvány után is megállja a helyét. Az a cél, hogy a két lehetőség kiegészítse egymást. Most mindenki azt várja, hogy sikerül az idei EGU, milyen tapasztalatokat szerzünk, és azok függvényében hogyan haladjunk tovább" – magyarázta a fizikus, aki szerint egy online konferencia több embert tud elérni: akik valami ok miatt nem tudnak utazni (mozgáskorlátozottak, idősek, családi vagy anyagi problémák, elfoglaltságok miatt), azok előtt is megnyílik ez a lehetőség. Nem mellesleg a tudományos anyagok megosztása is egyszerűsödhet, nyíltabbá válhat, az előadások anyagai egy kattintással elérhetővé tehetőek (szemben az eléggé elterjedt korábbi gyakorlattal, miszerint egy konferencián nem illik vagy nem is szabad lefényképezni az előadók prezentációit).

"Az űrtechnológiában évek óta napi szinten használjuk a telekonferencia szoftvereket és távoli eléréseket. Emiatt a jelenlegi helyzetben a nemzetközi munka szinte nem is változott. Az otthoni munkavégzési kötelezettséggel a saját munkahelyünk elérése is távkapcsolattal folyik" – tudtuk meg Vizi Pál Gábortól, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézet Űrfizikai és Űrtechnikai Osztály Űrtechnológiai Kutatócsoport fejlesztőmérnökétől. Ha valamilyen feladatot nem lehet távmunkában, home office eszközökkel elvégezni – márpedig egy űrtechnológiai kutatócsoport munkájára ez eléggé jellemző –, akkor marad a bejárás. A csillebkérci KFKI Campusán viszonylag könnyű betartani a járványügyi szabályokat: a munkahelyi belső tevékenység során mindenki a saját szobájában dolgozik (például szerel), és csak heti néhány személyes találkozásra van szükség például a fejlesztés alatt lévő berendezések összeméréséhez.

Mivel rendszeresen elvégzik rajtunk a SARS-COVID-2 gyorstesztet, ezért célszerűen ezek negatív eredménye után kerülünk személyes kapcsolatba

– mondta ezzel kapcsolatban Vizi Pál Gábor. A problémát a kutatók számára igazából a nemzetközi személyes jelenlétet igénylő összejövetelek elmaradása jelenti, amit telekonferenciák és webinárok formájában igyekeznek pótolni, illetve intenzíven használják a Skype-ot és a Messengert is.

Levegőben lóg a LIGO-Virgo

Az LVC, azaz a LIGO-Virgo amerikai-európai csillagászati kollaboráció 2015-től végzi gravitációs hullámok detektálását. A Washington állambéli LIGO detektort 2015-ben, míg a Pisa melletti Virgo detektor továbbfejlesztett változatát 2017-ben kapcsolták be. A 2017-ben fizikai Nobel-díjat érő első gravitációshullám-észlelés adatainak feldolgozásában a Virgo is részt vett, a felfedezést a LIGO-Virgo kollaboráció közösen jegyzi. Húsz európai kutatócsoport, a világ minden tájáról több mint 1200 kutató dolgozik a tudományos együttműködésben, Magyarországon az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Wigner Fizikai Kutatóközpont vesz részt a közös munkában – amit most a járvány elég komoly mértékben akadályoz, elég ha csak azt nézzük, hogy a pandémiában leginkább érintett két ország, Olaszország és az Egyesült Államok ad otthont a LIGO-Virgo hardvereinek.

A Wigner Fizikai Kutatóközpontban évtizedek óta folyik gravitációshullám-kutatás, 2008-ban az intézet csatlakozott is a Virgo tudományos együttműködéshez, amely egy lézerinterferometrikus gra­vi­tá­ci­óshullám-detektort üzemeltet a Pisa melletti Cascina városában. A LIGO-Virgo nemzetközi tudományos együttműködés illetékesei most megállapodtak abban, hogy kialakult súlyos járványügyi helyzetre tekintettel felfüggesztik a 2019. április 1-én indított harmadik megfigyelési időszakot, tudtuk meg Vasúth Mátyástól, a magyar Virgo csoport vezetőjétől. "A harmadik időszakot egy teljes évre tervezték, és figyelembe véve, hogy 2019 októberében a detektorok fejlesztés miatt egy hónapra leálltak, 2020. április 30-án kellett volna befejeződnie."

Szerencsére mindez nem jelenti azt, hogy ez az időszak sikertelen lenne, sőt, Jo van den Brand, a Virgo együttműködés szóvivője szerint az LVC együttes erőfeszítéseinek köszönhetően rendkívül sikeres volt: a GW190425 felfedezését, a GW170817 észlelést követő második kettős neturoncsillag-rendszer gravitációshullám-jelének megfigyelését már be is jelentették. Vasúth Mátyás még egy dologra felhívta a figyelmet, ami egy laikusnak fel se tűnne: "Érdekes látni a hírhez csatolt képeken, hogy a vezérlőterem, ami máskor mindig tele van, most csak két emberrel üzemelt. Ez a járvány előtti időszakban elképzelhetetlen volt."

Ahogy szinte mindenhol, az LVC esetében is több, előzetesen megszervezett konferencia lemondásra került, ennek ellenére mindenki igyekszik alkalmazkodni az új helyzethez, a megbeszélések interneten folynak, a jól ismert online platformokon (Zoom, Skype stb.). Különleges eset, hogy az elmúlt hetekben online szavazásra is sor került, pedig ez eddig mindig csak személyes jelenléttel volt elképzelhető. Így választották meg például a Virgo új szóvivőjét is. A kutatásban sem állt meg az élet, vannak területek, amit távmunkában is remekül lehet fejleszteni, ilyen például az adatelemzés. Az eredmények kommunikációjáért felelős csoport is nagyon aktív, megújul a honlap, frissítik a Wikipedia-cikkeket, a regisztrált diákcsoportoknak pedig online előadásokat igyekeznek szervezni.

GW190412: Két eltérő tömegű fekete lyuk összeolvadása – ez a friss hír is bizonyítja, hogy a járvány ellenére az élet nem állt meg a gravitációshullám-kutatásban. A GW190412-es észlelés még tavaly áprilisban történt, a bináris feketelyuk-rendszer gravitációs hullámainak észleléséről szóló hír viszont most jelent meg, hiszen az adatok kiértékelése hosszú időt vesz igénybe. A következő időszakban akár több ilyen bejelentés is történhet, mivel az adatelemzés a jelenlegi helyzetben is tovább folytatódik.

Home office és ügyelet

"A Wigner Fizikai Kutatóközpontban is kettős most a cél: egyrészt továbbra is biztosítani szeretnénk a minél magasabb színvonalú működést, az elméleti és kísérleti kutatási tevékenységek folytatását; másrészt szeretnénk megóvni kollégáink egészségét" – mondta az Indexnek Dovicsin-Péntek Csilla, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kommunikációs titkára. A Wigner FK ennek megfelelően ügyeleti rendben működik. Azok, akik munkájukat otthonról is el tudják végezni, home office státuszba kerültek, hiszen a cikkek írása, az adatelemzések, az oktatás jelentős része távmunkában is megoldható. A laboratóriumok és a mérőműszerek üzemeltetése, illetve az intézet adminisztratív működésének biztosítása érdekében rendkívüli ügyeleti rendet alakítottak ki, így a csillebérci kutató-létesítménybe csak az ebbe beosztott dolgozók járnak be, és csak a feltétlenül szükséges létszámban és időszakban.

"Az ügyeletesek megfelelő védelméről az optimális elszeparálásukkal igyekszünk gondoskodni. A megbeszélések nálunk is online csatornákon, a Wigner belső rendszerén történnek, MyCloud és LetsMeet szoftverek segítségével" – tette hozzá Dovicsin-Péntek Csilla. Az intézet informatikusai folyamatosan figyelik és fejlesztik ezeket a platformokat, hozzáigazítva azokat a helyi követelményekhez és körülményekhez, ennek köszönhetően a Wigneres kutatók csoportmunkája a nehéz körülmények ellenére is hatékony és gördülékeny.

"Természetesen a Wigner FK kutatóközössége is igyekszik kivenni a részét a vírusfertőzés leküzdésért vívott küzdelemből. Ezért hetekkel ezelőtt felajánlottuk a SZTAKI-val közösen a szabad számítógép-kapacitásunkat a víruskutató csoportok számára, akiktől már több megkeresést is kaptunk. Ezen a felajánláson túl ismeretterjesztő anyagokkal igyekszünk segíteni a digitális oktatást, valamint kollégáink által javasolt, kisebb projektek is folyamatban vannak, amelyekkel hozzá tudnának járulni a járvány elleni erőfeszítésekhez" – mondta a kommunikációs titkár.

A magfúzió nem áll le

Érdekes fejlemény a világjárvány közepette, hogy pont ezekben a hetekben zárult le egy több mint fél éve tartó, radikális szervezeti átalakulással járó folyamat, amelynek során a magyar fúziós kutatások legnagyobb része áttelepült a Wigner Fizikai Kutatóközpontból az Energiatudományi Kutatóközpontba (EK), az utóbbiban létrehozva a Fúziós Plazmafizika és a Fúziós Technológia Laboratóriumot. A járványhelyzet miatt a fizikai költözés oroszlánrésze még várat magára, de a kutatók és mérnökök remélik, hogy a teljes költözési folyamat lezárulhat még az év vége előtt. Magyarországon nagyjából 50 ember foglalkozik fúziós kutatásokkal teljes munkaidőben, mellettük körülbelül 10 egyetemi hallgató vesz részt a munkában, ők a költözéstől függetlenül dolgoznak tovább, ahogy korábban, közülük sokan távmunkában.

"Továbbra is működünk, csinálunk mindent amit lehet. Én, ahogy legtöbb kollégám is, az összes számítógépet, amit használok, el tudom érni távolról is, tudok haladni a szoftverfejlesztésekkel" – mondta az Indexnek Szabolics Tamás fejlesztő mérnök, aki a magfúziós kísérleti berendezések videó diagnosztika rendszereihez készít adatgyűjtő szoftvereket.

"A megbeszélések persze online videón mennek, én egy héten egyszer azért bemegyek 3D-nyomtatni. Persze kicsit nehézkesebb, de megy minden munka, leginkább annak köszönhetően, hogy eleve úgy alakítottunk ki sok mindent, hogy távolról is tudjunk dolgozni. Azért, amikor bemegyek, az jobb, például öt monitoron tudok dolgozni egy helyett, szóval van különbség. Abban is más ez a helyzet, hogy teljesen kitolódott a munkaidő, itthonról többet dolgozunk. Reggel 8 körül gép bekapcs' és este 8-ig 9-ig simán nyomjuk. Én még éjfél körül is válaszolgatok emailekre.”

A magyar fúziós laborban fejlesztett diagnosztikai berendezések közül egy nagy sebességű felvételek készítésére alkalmas kamerát nemrég szereltek be egy japán kísérleti tokamakba. A járványhelyzet ebbe is beleszólt, eredetileg ugyanis a magyar mérnökök is jelen lettek volna a szerelésnél, végül egy magyar kiutazott Japánba, de neki is dolgavégezetlenül, idő előtt vissza kellett térnie, mert kezdték lezárni a határokat. Mindeközben a Dél-Franciaországban magyar mérnökök és fizikusok részvételével épülő kísérleti fúziós erőmű, az ITER munkálatai a járvány miatt félgőzzel ugyan, de zajlanak. Miközben az ITER-projektben dolgozó nemzetközi fúziós szakemberek zöme távmunkában végzi munkáját, az építkezés helyszínén lassan megkezdik az ITER szívének, a reaktornak az összeszerelését, elkészültek ugyanis a fúziós kamrát körülölelő 30 méter átmérőjű kriosztát fő darabjai, és a fenékdarabot át is vitték már a hatalmas összeszerelő csarnokba.

(A fenti körkép összeállításában oroszlánrésze volt Dovicsin-Péntek Csillának, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kommunikációs titkárának, segítségét ezúton is hálásan köszönjük.)