Arnold, Levente
17 °C
32 °C

A debreceni egyetem rektora szerint a mádi szőlőben van a koronavírus elleni csodaszer

MG 3176
2020.05.05. 10:04 Módosítva: 2020.05.05. 11:54
  • A debreceni egyetem rektora interjút adott a helyi tévének, amiben azt mondta, hogy a mádi szőlőben található vegyületek néhány perc alatt elpusztítják a koronavírust. Ezt azonban semmilyen publikált tudományos eredmény nem támasztja alá.
  • Az interjúban beszélt arról a malária ellen kifejlesztett szerről is, amit korábban egyes kutatók nagyon ígéretesnek tartottak a koronavírus-betegség kezelésében. Utólag viszont erről a szerről kiderült, hogy a vele kezelt betegek a szer által kiváltott, súlyos, szívet érintő mellékhatásokba haltak bele. (Erről a fejleményről a rektor nem beszélt a tévében.)
  • A rektor szerint a Debreceni Egyetem kutatói rájöttek arra, hogy hogyan lehet e mellékhatásokat elkerülni. Erről viszont soha nem jelent meg semmilyen tudományos közlemény. 
  • A Debreceni Egyetem szerint a kutatás és fejlesztés folyamatban van, hivatalos válaszukban már nem szerepel, hogy a mádi szőlőben lévő vegyület néhány perc alatt elpusztítaná a koronavírust.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora interjút adott a Debrecen Televíziónak, amelyben a koronavírus-járvány témája is felmerült – számol be a Dehir. A Hajdú-Bihar megyei járványhelyzet ismertetése mellett a rektor a Debreceni Egyetemen folytatott koronavírussal kapcsolatos kutatásokra is kitért.

Állítása szerint a Debreceni Egyetemhez tartozó, Mád községben működő Mádi Bor Akadémián (ők írják külön a borakadémiát, nem mi rontottuk el) kifejlesztettek egy olyan lágypasztillát, amely a furmint szőlő héjában lévő flavonoidokat tartalmazza, márpedig ezek az anyagok szerinte

néhány perc alatt elpusztítják a koronavírust.

A flavonoidok a növényekben található vegyületek csoportja, amelyekből jó pár ezer létezik a természetben. Ha jól értelmezzük Szilvássy rektor mondandóját (amit a Debreceni Egyetem honlapja is megismételt), akkor szerinte a Mádi Bor Akadémián felfedezték a koronavírus ellenszerét. Ugyanakkor a rektor azt is elmondta, hogy a lágypasztilla nem gyógyszer, hanem orvostechnikai eszköz, amely beleragad a légutak nyálkahártyájába, és ott fejti ki a hatását.

Sajnos a vele készült videóinterjúban Szilvássy Zoltán nem árulta el, hogy konkrétan mely, szőlőben található flavonoidra gondol, ami képes lenne néhány perc alatt elpusztítani a koronavírust, és az erre vonatkozó kérdéseinkre sem válaszolt. Próbáltuk fellelni azt a kutatási eredményt, publikációt, ami szavait bizonyítaná, de nem találtuk. 

Beszéltünk egy nagy tekintélyű molekuláris biológus kutatóval is, aki elmondása szerint azonnal utánanézett a szakirodalomban az állítás hátterének, amint olvasta a rektor nyilatkozatát.

A Debreceni Egyetem kutatóitól származó és a témába vágó tanulmányt egyáltalán nem talált.

Miután kiszélesítette a keresést, és a flavonoidok új koronavírusra gyakorolt hatására keresett rá, talált ugyan néhány cikket, de ezek között egy sem szólt szőlőből kivont flavonoidokról. Egyébként pedig mindegyik csak kémcsőbeli hatásról számolt be, a klinikai alkalmazásnak vagy kipróbálásnak még a közelébe sem jutott egyik vizsgálat sem.

Elképzelhető, hogy a rektor a rezveratrolra gondol, ami egy szőlőben található vegyület. Bár nem flavonoid szigorú értelemben (hanem úgynevezett sztilbenoid), de ahhoz nagyon hasonló, így gyakran összekeverik vele. Egyesek szerint számos betegség kezelésében lehet hatékony. Erre az anyagra hivatkoznak akkor is, amikor a vörösbor állítólagos pozitív egészségügyi hatásai kerülnek elő újra és újra.

Kár, hogy ezt az állítást bizonyítékok nem támasztják alá.

Mondták már a rezveratrolról, hogy jó szívbetegségekre, rákra, cukorbetegségre, vesebajokra és tüdőbetegségekre is (talán innen a rektor állítása), csakhogy bizonyíték egyikre sincs. Az új koronavírussal kapcsolatban pedig semmilyen kutatási eredményt nem találtunk, ami a rezveratrol bármiféle hatását bizonyította volna. Mivel azonban a rektor nem bocsátkozott részletekbe a konkrét “flavonoidokat” illetően, könnyen előfordulhat, hogy másféle anyagra gondolt.

  • Tényleg léteznek olyan szőlőflavonoidok, amelyek pár perc alatt végeznek a koronavírussal?
  • A Debreceni Egyetem kutatói rájöttek, hogyan lehet kiküszöbölni a klorokin mellékhatását?
  • Milyen bizonyítékok támasztják alá ezeket az állításokat?

A maláriagyógyszert is továbbfejlesztették

A rektornak a Debrecen Televízióban a koronavírus-fertőzés kezelésére vonatkozó másik megjegyzése a klorokinnal, illetve a hidroxiklorokinnal kapcsolatos. E malária ellen kifejlesztett szereket korábban egyes kutatók nagyon ígéretesnek nevezték a koronavírus-betegség kezelésében. Donald Trump amerikai elnök is nagyon támogatta korábban, született néhány tanulmány is, amely a betegek sikeres klorokinos kezeléséről szólt (bár a legismertebbé vált francia vizsgálatot rögtön a megjelenése után ízekre szedte a tudományos közvélemény).

A legtöbb kutató rögtön a klorokin köztudatba kerülése után tiltakozott az ellen, hogy ezt a szert tömegesen vessék be a kezelésben,

a súlyos mellékhatásaira, illetve a koronavírusra kifejtett hatásainak bizonyítatlanságára hivatkozva. Ennek ellenére bekerült az Egészségügyi Világszervezet hatalmas gyógyszerkísérletében tesztelt hatóanyagok közé. Azóta azonban már több eredmény is napvilágot látott arról, hogy a klorokinnal kezelt betegek a szer által kiváltott, súlyos, szívet érintő mellékhatásokba haltak bele.

A rektor azt állította, hogy a Debreceni Egyetem kutatói rájöttek arra, hogy hogyan lehet e mellékhatásokat elkerülni. Erről sem találtunk semmilyen közleményt, így ennek az állításnak a valóságtartalmát sem tudtuk ellenőrizni. A publikációk hiánya azért is rendkívül furcsa, mert a tudományban, ha valóban felfedeznek valami fontosan, mindenekelőtt igyekeznek az eredményeket egy szaklapban közölni, nehogy valaki elhappolja előlük az elsőséget. Szilvássy Zoltán azt is elmondta, hogy a betegek akár már két hónap múlva kaphatnak magyar klorokint, ami azonban csak az enyhe és a középsúlyos koronavírus-betegség kezelésre lesz alkalmas.

Szilvássy Zoltánról, aki talán akkor tett szert országos hírnévre, amikor egyetemi díszpolgári címet adományozott Vlagyimir Putyinnak, itt írtunk hosszabb portrét. Ebben bemutattuk, hogy az ő példáján keresztül lehet igazán jól megérteni, milyen az, ha a kormány egy neki megfelelő embert tesz egy egyetem élére, és ő folyamatosan igyekszik meghálálni ezt.

Szilvássy Zoltánt 2013-ban a szenátus nem támogatta, Balog Zoltán miniszter mégis őt javasolta rektornak. A rektor aztán segített professzori címhez juttatni a kormány által gründolt Testnevelési Egyetem vezetőjét, Mocsai Lajost, majd az egyetem vezetése kiállt a kormány mellett a CEU-ügyben is. A rektor a Debreceni Egyetem professzorai és oktatói egy részének tiltakozását Putyin díszpolgári címe ellen

„néhány szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácán”

akciójának nevezte.

Az egyetem már szerényebben fogalmaz

A koronavírussal kapcsolatos nyilatkozatáról felmerült kérdéseinkkel kerestük a rektort telefonon, de nem kívánt az Indexnek azonnal nyilatkozni. Kérésére írtunk az egyetem sajtóosztályára. A következő kérdéseket tettük fel írásban:

  • Milyen kutatási eredmények alapján állította, hogy a szőlő héjában található flavonoidok néhány perc alatt elpusztítják a koronavírust?
  • Mióta fejlesztik a Mádi Bor Akadémián a lágypasztillát? Már készen van? Milyen kísérleteket végeztek vele?
  • A világban egyre egyöntetűbb az a vélemény, hogy a klorokin nem alkalmas a koronavírus kezelésére. A rektor ennek ellenkezőjét állította. Mire alapozza ezt a véleményét?
  • Hogyan jöttek rá a Debreceni Egyetem kutatói, hogy hogyan kerülhető el a klorokin szíritmuszavart okozó hatása?
  • Mit értett azon, hogy "Mi olyan klorokint tudunk csinálni, ami szív- és érrendszeri szempontból veszélytelen"?

A sajtóirodától a következő választ kaptuk:

A Debreceni Egyetemen jelenleg több, a koronavírus elleni védekezéshez kapcsolódó kutatás is folyamatban van. Ezek egyike a klorokin antimaláriás szer hatékony terápiás alkalmazásának pontos meghatározása, a másik az Európa több országában, így Magyarországon már forgalmazott orvostechnikai eszköz (XXX [a márkanevet mi távolítottuk el – MCs]) növényi alapú gyógyszerré való továbbfejlesztése, amin az intézmény a Mádi Bor Akadémia kutatóegység bevonásával dolgozik. Mivel a kutatás és fejlesztés mindkét említett területen folyamatban van, az egyetem ennek részleteiről a vonatkozó nemzetközi tudományos publikációk megjelenését követően ad a nyilvánosságnak bővebb tájékoztatást, a hatásmechanizmust és hatásosságot is részletesen ismertetve.

A válaszban nincs sok konkrétum, talán csak az a bizonyos orvostechnikai eszköz. A termék valóban létezik, számos országban forgalmazzák. Elvileg bevonatot képez a felső légutakon, amelyen az állítások szerint nehezebben hatolnak át a kórokozók. A leírások szerint csak "természetes, növényi hatóanyagokat tartalmaz", de ezeket közelebbről nem nevezik meg. 

A termék svéd gyártója egy startuphírekkel foglalkozó honlapon arról számol be, hogy a járvány miatt, a vírusellenes készítmények iránt megnövekedett kereslet okán nagyon erős negyedévet produkált a vállalat. Persze ez semmit sem bizonyít abból, hogy a termék tényleg ér-e bármit is a fertőzéssel szemben. De ez az egyetlen általunk talált forrás, ami bármilyen módon is kapcsolatba hozza a terméket a COVID-19-cel. Vagyis a lágypasztilla koronavírus elleni alkalmazhatóságáról semmiféle vizsgálat, pláne bizonyíték nem hozzáférhető.

Az egyetem válasza nem sokban hasonlít a korábban adott rektori nyilatkozatra. Már szó sincs benne arról, hogy a debreceni kutatók rájöttek volna, hogy hogyan lehet elkerülni a klorokin szívet érintő mellékhatásait, csupán a "szer hatékony terápiás alkalmazásának pontos meghatározása". A vírust néhány perc alatt elpusztító flavonoidról sem tesznek már említést, talán ebből maradt az orvostechnikai eszköz "növényi alapú gyógyszerré való továbbfejlesztése". A többi pedig rejtély.

(Borítókép: A tokaji borvidék. Fotó: Martiskó Gábor / Index)