Fábián, Sebestyén
1 °C
7 °C

Több mint tíz évvel rövidíti meg az életet a koronavírus

2020.05.12. 11:25

Egy friss kutatás alapján kijelenthető: nem igaz, hogy azok halnak bele a koronavírusos fertőzés okozta tüdőgyulladásba, akik amúgy is életük vége felé járnának – írja az ABC News, a Glasgow-i Egyetem tanulmányára hivatkozva. Az "elvesztett életévek" nevű statisztikai mérés módszerével a kutatók azt állapították meg, hogy átlagosan több mint tíz évvel rövidíti meg az életet az új típusú koronavírus (a SARS-CoV-2) okozta betegség (a COVID-19):

férfiaknál nagyjából 13, nők esetében 11 év, amennyivel tovább élhettek volna átlagosan a COVID-19-ben elhunyt betegek.

Az "elvesztett életévek" (years of life lost – YLL), matematikai-orvosstatisztikai formula egy olyan becslés, ami megmutatja, hány évig élt volna még egy páciens, ha nem lép fel váratlanul egy olyan előre nem látott egészségügyi esemény, mint például a COVID-19 betegség. A Glasgow-i Egyetem kutatóinak még szakmai lektorálásra váró tanulmánya a YLL-elemzéssel azt állítja, hogy nemcsak azokra nézve lehet halálos a koronavírus-fertőzés, akik amúgy is közel vannak a halálhoz, hanem sokan vannak, akik még több mint egy évtizedig is élhettek volna. David McAllister, a Glasgow-i Egyetem vezető klinikai kutatója szerint ideje hát eloszlatni a közkeletű vélekedést, ami szerint a túlzóak a COVID-19 halálosságára vonatkozó félelmek, mert elsősorban azokat ragadja el, akik már amúgy is fél lábbal a sírban vannak.

A kutatás adatai szerint a koronavírusos fertőzésbe mostanáig rengeteg olyan beteg is belehalt, akiknek volt ugyan valamiféle krónikus alapbetegsége, de amivel még jó pár évig elélhettek volna. A kutatás március 26-án közzétett olaszországi halálozási adatokat vett alapul, összevetve azokat a korábbi évek brit egészségügyi adataival, és arra fókuszált, hogy a COVID-19 következtében elhunyt ötven év feletti férfiak és nők milyen tipikus krónikus betegségekben szenvedtek mellesleg. Ezek jellemzően olyan keringési- és légzőrendszeri betegségek, amik mellett legalább 8, de akár 21 további életévet élhettek volna az elhunyt betegek.

A tanulmány szerint tehát nem érdemes félvállról venni a COVID-19 betegség hatásait, mert súlyos terhet jelent az egészségügyi ellátórendszerre, és ennek megfelelően kell a jövőben a politikusoknak a közegészségügyre vonatkozó döntéseket meghozni – például arról, hogy lehet-e enyhíteni a korlátozásokon.