Lóránt, Loránd
-6 °C
1 °C

Kiugró mértékben nőtt Budapesten a hőmérséklet

DSC 5322
2020.05.15. 13:31

Az európai fővárosok között Riga után Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben az átlaghőmérséklet az elmúlt ötven évben egy EU-s program adatelemzése szerint. Az Európai Unió Copernicus programjának adatairól az Európai Adatújságírói Hálózat (EDJNet) tett közzé összefoglalót, melyben azt állítják, hogya magyar fővárosban 4 Celsius-fokkal van melegebb, mint fél évszázaddal ezelőtt.

Frissítés: Magyar meteorológusok szerint ez az adat alapvetően vitatható: a valós hőmérsékletemelkedés Budapesten ennek nagyjából a fele, 2 fok. Ez persze önmagában is nagyon sok, és az is igaz, hogy a nagyvárosok környékén mindenhol nagyobb az átlagosnál a felemelegedés, ahogy azt is alátámasztják az adatok, hogy a Kárpát-medencében a felmelegedés gyorsabb a világátlagnál. A mostani túlzó adatnak két oka lehet: egyrészt, csak a Copernicus program adatait vették figyelembe, melynek modellszámítása más modellektől eltér, pontatlanabb lehet; másrészt a hatvanas évek elejét vették bázisidőszaknak, akkor azonban volt egy kisebb lehűlés, emiatt a hőmérséklet-növekedés is nagyobbnak látszik. A hatvanas évek óta „az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései ennél enyhébb, 2,1 fokos melegedést mutatnak” – olvasható a magyar éghajlatkutatók ismeretterjesztő oldalán, a Másfélfokon. 1900 és 2019 között a magyarországi átlaghőmérséklet 1,8 fokot emelkedett az OMSZ szerint.

Több mint 100 ezer európai település ötven évre visszamenő hőmérsékleti adatai azt mutatják, hogy szinte mindenütt egyre melegebbé vált az időjárás. A melegedés mértéke átlagban több mint 2 fok, de több helyen az emelkedés elérte az 5 fokot. A százezerből csupán 73 olyan települést találtak, ahol csökkent a hőmérséklet, de ezeken a helyeken is csak mindössze néhány tized fokkal.

Fotó: OBCT/EDJNet

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a kutatási adatokkal kapcsolatban azt mondta, hogy bár az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai a Copernicus adatainál kisebb hőmérséklet-emelkedést mutatnak, Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. Lukács szerint a magyar főváros helyzetét jelentősen súlyosbítja, hogy az elmúlt évtizedekben igyekeztek szinte minden talpalatnyi zöldet beépíteni utakkal, lakóparkokkal, bevásárlóközpontokkal, irodaházakkal, benzinkutakkal.

Különösen a szinte évről évre növekvő nyári hőségnapok alatt érezzük ennek a hátrányát, hiszen ekkor az aszfalt akár 60 fokra, egy gépkocsi teteje 70 fokra is felmelegszik, kályhaként fűtve a környezetét; ugyanakkor egy fákkal borított talaj hőmérséklete legfeljebb 25 fok. Tovább rontja a helyzetet, hogy a légszennyezés és a hőség elsősorban ugyanazokat a szerveinket támadja meg. Nem véletlenül mutatják az elmúlt időszak adatai, hogy a nyári hőségnapok alatt gyakran 30 százalékkal is növekszik az elhalálozások száma.

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse szerint a megbetegedések és a halálesetek további növekedésének megelőzése elképzelhetetlen a zöldfelületek növelése és a meglévők megóvása nélkül. „Ehhez elengedhetetlen az aszfalttal borított területek csökkentése a gépjármű-forgalom és parkolóhelyek rovására.” Az átalakítást nagymértékben elősegítené a városi útdíj bevezetése és egy parkolási támogatási reform, valamint a környezetkímélőbb közlekedési módok használatának kiemelt ösztönzése, tette hozzá Vargha Márton. A Levegő Munkacsoport a Budapesti Fejlesztési Központ megbízásából már ki is dolgozott részletes javaslatokat a főváros közterületeinek zöldítésére, illetve a közlekedés közterület-használatának környezetbaráttá tételére.

(Borítókép: Bődey János/Index)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.