Emőd
21 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

A koronavírus jelentősen megnöveli a műtét utáni halál kockázatát

2020.05.30. 14:59

Jelentősen megnő a műtét utáni halál kockázata a koronavírus-fertőzöttek számára, állapítja meg egy, a Lancet folyóiratban közölt tanulmány, amely a Birminghami Egyetem vezetésével folytatott vizsgálatról számol be.

A kutatás eredménye szerint a fertőzés nagyobb kockázatot jelent, mint amit bármilyen más körülmény okozni képes.

A kutatás a világ 24 ország 235 kórházából származó, összesen 1128 betegre vonatkozó jelentéseket kielemezve jutott minderre.

A kutatás eredményei szerint a koronavírus-fertőzésük mellett operáción is átesett páciensek átlagosan 23,8%-a halt meg 30 napon belül, ami jelentősen magasabb a koronavírus nélküli, 2019-es adatoknál: akkor az Egyesült Királyságban ez az adat még a leginkább veszélyeztetett esetekben csak 16,9% volt, egy korábbi, 58 országra kiterjedő vizsgálat szerint pedig a legkockázatosabb, vészhelyzet miatti műtétek esetében is csak 14,9% volt ez az arány.

Ezzel szemben a koronavírus-fertőzöttek esetében a sokkal kevésbé kockázatos műtétek adatai is rosszabbak voltak. A nem vészhelyzet miatti, választható műtétek esetében a páciensek 18,9%-a halt meg 30 napon belül, a vészhelyzeti műtéten átesettek 25,6%-a, a kisebb műtéteken, például a vakbélműtéten vagy a sérvműtéten átesettek 16,3%-a, a nagyobb műtéteken, például csípőműtéten vagy bélrák miatti műtéten átesetteknek pedig 26,9%-a.

A tanulmány szerzői szerint normál esetben a kisebb és választható műtétek esetében mindössze 1% körüli kellene, hogy legyen a mortalitás.

A kutatásból az is kiderült, hogy a férfiak esetében nagyobb a 30 napon belüli halál esélye (28,4%), mint a nők esetében (18,2%), és a 70 évesnél idősebbek körében (33,7%), mint a fiatalabbak esetében (13,9%). Emellett persze növeli a kockázatot minden korábbi súlyos betegség vagy nagyobb műtét is. 

Mindezért Aneel Bhangu, az egyetem tanára, a tanulmány egyik szerzője azt javasolja, hogy a koronavírusos páciensek esetében ha csak lehet, inkább halasszák későbbre a műtéteket, különösen a leginkább veszélyeztetett csoportokban. Már csak azért is, mert a kórházakban műtét után lábadozó emberek is jobban ki vannak téve a koronavírus-fertőzésnek.

A kutatás azt is megállapította, hogy a fertőzésen és műtéten is átesett páciensek 51%-a elkapta a következő 30 napban a tüdőgyulladást, akut respirációs distressz szindróma nevű légzési elégtelenségben kezdett szenvedni, vagy más okból kellett váratlanul lélegeztetőgépre kötni. A kutatás szerint a műtét után meghalt páciensek 81,7%-a esetében felmerült valamilyen, a tüdőt érintő probléma is.

A tanulmány egyik társszerzője, az egyetem kutatója, Dmitri Nepogodiev közölte: a becslések szerint világszerte 28,4 millió választható műtétet halasztottak el koronavírus miatt, ami ezek szerint jó döntés volt, ugyanakkor a kormányoknak sürgősen el kellene kezdeniük azon dolgozni, hogy megkönnyítsék a műtétek biztonságosabbá tételét.