Kinga, Kincső
15 °C
31 °C

Mi lesz, ha Trump tényleg nem ad pénzt a WHO-nak?

GettyImages-1218864312
2020.06.03. 15:19

Néhány napja Donald Trump bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok megszüntet minden kapcsolatot az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), az oda szánt pénzt más közegészségügyi világszervezetekhez irányítják át. Trump a döntését azzal indokolta, hogy szerinte Kína nyomást gyakorolt a WHO-ra, átvette felette a teljes kontrollt, hogy félrevezesse a világot a koronavírussal kapcsolatban. Javasoltak reformokat a szervezeten belül, de ezeket elutasították.

A hír hallatán Bill Gates, aki az alapítványán keresztül a WHO egyik legnagyobb támogatója, azt mondta: az elnök kijelentése pont annyira veszélyes, mint amilyennek hangzik.

De tulajdonképpen mit is csinál a WHO, és ki finanszírozza?

A WHO a globális egészségügy legnagyobb nemzetközi szervezete

Az 1948. április 7-én alakult szervezet az ENSZ része, de önálló költségvetéssel és vezetéssel rendelkezik. Fő feladatai közé a globális közegészségügy iránymutatása tartozik, aminek érdekében a mindenkori kormányokkal működik együtt egészségügyi programok tervezésében. Egészségügyi szabványok, információk és technológia kifejlesztése és átadása mellett segélynyújtási, kutató- és irányító tevékenységet végez, különösen a fertőző betegségek, járványok megelőzése és gyógyítása terén.

  • Mi az a WHO?
  • Mi a baj vele?
  • Kik a legnagyobb befizetői?
  • Mennyi pénztől esnek el, ha az Egyesült Államok nem támogatja?
  • Kiléphet-e egyáltalán az Egészségügyi Világszervezetből csak úgy egy tagállam?

A WHO túl sokáig falazott Kínának

Trump már április közepén elkezdte támadni a WHO-t, és az amerikaiak már akkor elkezdték előkészíteni kormányzati szinten, hogy más szervezetekhez irányítsák a pénzt. Az elnök erősen kritizálta, hogy a WHO nem megfelelően reagált a járványra, nem küldtek azonnal egészségügyi szakembereket Kínába, és valós adatok helyett elfogadták a kínai propaganda által bemondott számokat. Trump szinte mindennap elővette beszédeiben a WHO-t, és elmondta, mekkora szerepe és felelőssége van a szervezetnek a világjárvány kialakulásában.

A kínai adatokat sokan megkérdőjelezték a megbetegedések első időszakában, később kiderült, hogy nem is alaptalanul, az első megbetegedéseket valóban megpróbálták eltitkolni a kínaiak. A WHO ugyanakkor sosem kételkedett a kínai információk hitelességében, pedig a pontos adatok kulcsfontosságúak lettek volna ahhoz, hogy más országokban a hatóságok fel tudjanak készülni a járványra. Januárban még az volt a hivatalos álláspontjuk, hogy nincs szükség az utazások korlátozására. Még január közepén is elfogadták azt az állítást, hogy nem bizonyítható, hogy emberről emberre terjed a vírus, és csak márciusban jelentették be a világjárványt, amikor sokak szerint már késő volt. 

Trumpnál az is kiverte a biztosítékot, hogy a WHO többször méltatta a kínai állam intézkedéseit a világjárvány megfékezése érdekében, például a szigorú kijárási tilalmat. Az ő retorikája pont arról szólt, hogy a kínaiak tehetnek a leginkább arról hogy az Egyesült Államokban ennyire eldurvult a járvány. Igaz, január végén még Trump is elismerően nyilatkozott a kínai járványügyi intézkedésekről.

Az USA volt a legnagyobb befizető

A WHO költségvetését a tagállamok befizetései mellett különböző adományok biztosítják. A 194 tagállam nem egységes tagdíjat fizet, hanem a népességük és az anyagi helyzetük alapján osztoznak a költségeken.

A 2018–19-es pénzügyi évben a legnagyobb befizető az Amerikai Egyesült Államok volt, ami 651,2 millió dollárt adott a szervezetnek. A második a Bill és Melinda Gates Alapítvány volt 520 millió dollárral, a harmadik a GAVI vakcinafejlesztő szövetség 351 millió dollárral (részben szintén Gates pénzéből, aki másfél milliárd dollárral támogatta eddig a szervezetet). Az öt legnagyobb befizető között van még az Egyesült Királyság és Németország, miközben Kína még a top 10 szponzor között sem szerepel: a nyilvános adatok szerint 86 millió dollárral szállt be a tavalyi pénzügyi évben a költségvetésbe.

Most tehát kiesik a legnagyobb befizető, amely a működéshez szükséges erőforrás 15,8 százalékát biztosította.

Nem a WHO vezetőinek lesz most rossz

Bár a pénzmegvonást büntetésnek és figyelemfelhívásnak szánja az Egyesült Államok, a szakértők szerint nem a vezetőség szenved majd attól, hogy kiesett a költségvetés 15 százaléka. A pénzmegvonás miatt súlyos károkat szenved a gyermekbénulás, a tbc, a HIV vagy az antimikrobiális rezisztens baktériumok elleni globális harc, de egy jövőbeli járvány vagy a koronavírus második hullámának visszaszorítására tett erőfeszítéseket is alááshatja. Kevesebb juthat az oltások fejlesztésére és összességében a globális egészségügyi helyzet javítására – eddig ugyanis  a WHO javarészt ezekre fordította a befizetett összeget. 

A WHO szakemberei szerint eddig más országok vádolták őket azzal, hogy túlságosan elfogultak az Egyesült Államok irányába, mert ők a legnagyobb befizetők. Az ebolajárványok körüli, joggal kritizált bürokratikus időhúzások miatt 2014-ben egy sor reformot hajtottak végre a szervezeten belül, ahol az Egyesült Államok szakemberei kerültek többségbe a tanácsadó bizottságban és a felső vezetésben is.

A fő kérdés most az, hogy kongresszusi jóváhagyás nélkül donald trump egyáltalán kiléptetheti-e az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből.

Több nemzetközi jogász szerint nem vagy legalábbis nem olyan egyszerűen működik az egész, mintha valaki lemondaná a tévé-előfizetését.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO elnöke elmondta, hogy sajnálják az Egyesült Államok döntését, és igyekeznek a többi tagállam segítségével pótolni a kieső összeget, hogy a WHO továbbra is azon dolgozhasson, hogy a világ legesendőbb embereinek egészségét óvja. Az időzítést mindenképpen rossznak tartja, hiszen a járványt még nem győzték le. Bár az Egyesült Államok bízik abban, hogy nagyon hamar hatékony védőoltásuk lehet, nem szabad elfelejteni, hogy a járvány alatt az ellátási lánc korlátozott, a globális gazdaság kárt szenved, és a nemzetközi utazás is veszélyes marad, ezért most minden erőforrást arra kellene fordítani, hogy minél hamarabb teljesen felszámolják a vírust.

Dr. Thomas Frieden, az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) korábbi vezetője pedig arról beszélt, hogy annak idején ez a szervezet segített megalapítani az Egészségügyi Világszervezetet, és nem tartja jó döntésnek, hogy most hátat fordít neki egy akkora ország, mint az Amerikai Egyesült Államok, mert ezzel kevésbé biztonságos hely lesz a világ. A járványügyi szakemberek szerint nem lehet sikeresen megfékezni egy világjárványt összefogás és közös fellépés nélkül, a szövetség felbontásával csak növekszik a veszélyhelyzet, és nem a megoldás felé halad a világ.

(Borítókép: Donald Trump sajtótájékoztatója, amikor bejelentette, hogy abbahagyja az Egyesült Államok a WHO támogatását 2020. április 14-én. Fotó: Alex Wong / Getty Images Hungary)