Leonóra, Inez
-4 °C
6 °C

Hónapokat vesz el a magyarok életéből is a légszennyezettség

MG 836
2020.06.04. 16:31
A Chicagói Egyetem munkatársai által kidolgozott mutató szerint Magyarország teljes lakossága káros mértékű légszennyezettségnek van kitéve, ezért várható élettartamunk rövidül. Ha az egészségroncsoló szálló por mennyiségét az Egészségügyi Világszervezet által javasolt határérték alatt tartanánk, akkor hónapokkal hosszabbíthatnánk meg egy átlagos magyar életét. Lehoczky Annamária írása a Másfélfokról. .

Az AQLI (Air Quality Life Index) a légszennyezettségnek való kitettség és a rövidülő élettartam közötti ok-okozati összefüggést számszerűsíti. Az indexet a Chicagói Egyetemen működő Energiapolitikai Intézet (EPIC) dolgozta ki, Michael Greenstone igazgató vezetésével, nemzetközi szakértő-csoport által készített tanulmányok és részletes, helyi méréseken alapuló szálló por adatok elemzésével (részletes módszertan elérhető itt).

Ez a mutató azért különleges és különösen fontos a levegőminőség javítását célzó politikák szempontjából, mert nemcsak azt mutatja meg, hogy mekkora a légszennyezettség mértéke, hanem azt is, hogy az adott területen élők mennyivel él(hetné)nek tovább, ha az országuk betartja/betartaná a nemzeti, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által biztonságosnak ítélt szálló por koncentrációs határértéket.

Ezen az interaktív világtérképen az AQLI alapján országokra lebontva látható a szálló por mennyisége, valamint az, hogy a túl magas koncentráció mennyivel járul hozzá a korai elhalálozáshoz. Például egy átlagos indiai lakos 4,3 évvel, egy átlagos kínai lakos pedig 2,9 évvel rövidebb ideig él a szálló por miatt. Hozzá kell tenni, hogy országokon és régiókon belül is nagy különbségek lehetnek, mivel a nagyvárosok és iparvidékek környékén élők jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve.

A várható élettartam becsült növekedése, ha a szálló por koncentrációját a WHO iránymutatásának megfelelően korlátoznánk (Forrás: AQLI)
A várható élettartam becsült növekedése, ha a szálló por koncentrációját a WHO iránymutatásának megfelelően korlátoznánk (Forrás: AQLI)
Fotó: Másfélfok

Kelet-Európa levegőminősége lényegesen rosszabb

Habár Európa nagy része megfelel az Európai Unió szálló por (PM2.5) koncentrációra vonatkozó egészségügyi előírásainak (az éves átlag nem haladhatja meg a 25 μg/m3-t), az európai népesség csaknem háromnegyede olyan területeken él, ahol a levegőminőség nem felel meg a WHO szigorúbb irányelveinek (10 μg/m3). Egy átlagos európai 2018-ban átlagosan 12 μg/m3 szálló pornak volt kitéve. Ha a WHO irányelveit követve ezt 10 μg/m3 alá korlátoznánk, akkor három hónappal hosszabbíthatnánk az életét. Ez azonban egy átlag, a szennyezettebb területeken ennél jóval jelentősebb javulást lehetne elérni.

Ahogy azt korábbi cikkünkben bemutattuk, Kelet-Európát egy markáns szmogfüggöny választja el Nyugattól, ami az AQLI térképein is jól kirajzolódik. Kelet-Európában Lengyelország, Fehéroroszország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Litvánia, Lettország és Magyarország teljes lakossága a WHO által javasolt határértéken felüli szálló por (PM2.5) koncentrációnak van kitéve. Egy átlagos magyar 2018-ban átlagosan 14 μg/m3 szálló pornak volt kitéve, de lokálisan ez jóval nagyobb is lehet, például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az átlagnál magasabb, 15 μg/m3 ez az érték. A levegőminőség javításával évente több ezer ember életét lehetne megmenteni, továbbá jelentősen csökkenne a kórházi betegfelvételek és ellátások költsége az asztmás és KALB-betegek esetében.

Az AQLI szerint ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar 4,3 hónappal, míg egy átlagos borsod-abaúj-zempléni 5,8 hónappal él rövidebb ideig a WHO által biztonságosnak ítélt egészségügyi határértéket meghaladó szálló por koncentráció miatt.

Szálló por szempontjából Lengyelország a legszennyezettebb ország Európában, különösen Varsó és Łódź városai, valamint a környező ipari területek. Ha a levegőminőséget a WHO irányelveinek megfelelően javítanák, a varsói lakosok várható élettartama átlagosan 1 év és 3 hónappal meghosszabbodna. Olaszországban a Pó völgye – benne Milánóval – szintén erősen szennyezett térség, az ott lakók átlagosan 1 évet és 2 hónapot nyernének, ha a WHO határértéke teljesülne. Ez a tény sajátosan kapcsolódik a COVID-19 pandémia által egyik leginkább sújtott régió magas halálozási rátájához. A helyi statisztikák szerint az észak-olaszországi elhunytak túlnyomó többsége olyan nem fertőző betegségben szenvedett, amely összefüggésbe hozható a légszennyezéssel.

Mi az a szálló por és hogyan hat az emberi egészségre?

A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. Az úgynevezett PM10 és PM2.5 olyan parányi szemcséket jelentenek, melyek 10 μm, illetve 2,5 μm alatti részecskeátmérővel rendelkeznek (2,5 μm a hajszál átmérőjének 3%-a). Ezek belélegezve ingerlik a légutak nyálkahártyáját, valamint különböző légzőszervi megbetegedésekhez vezetnek, mint például asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és tüdőrák.

Az AQLI a PM2.5 részecskék koncentrációját veszi számításba, mivel ezek parányi méretüknél fogva kiemelten veszélyesek az emberi egészségre. Ha bejutnak a tüdőbe, onnan nagyon nehezen vagy egyáltalán nem ürülnek ki, sőt, a vérkeringésbe bejutva károsítják az érrendszert és növelik a vérnyomást. Ezért a magas PM2.5 szálló por koncentráció a szív- és érrendszeri megbetegedések pl. a trombózis, szívinfarktus és agyvérzés kockázatát is növeli, csökkentve a várható élettartamot.

Az AQLI azt mutatja, hogy a nők, a férfiak és a gyermekek globális átlagában a szálló por (PM2.5) közel két évvel csökkenti a globális várható élettartamot ahhoz képest, ha a szálló por koncentráció mindenhol a WHO által biztonságosnak ítélt szint alá lenne korlátozva. Az alábbi ábra perspektívába helyezi ezt az „elrabolt” közel 2 évet, rámutatva arra, hogy a szálló por sokkal nagyobb gyilkos, mint a dohányzás, vagy az olyan fertőző betegségek, mint például a tuberkulózis és a HIV/AIDS, vagy akár a háborúk.

Honnan jön a szálló por?

Noha egyes részecskék természetes forrásokból származnak, például porból, tengeri sóból vagy erdőtüzekből, a PM2.5 légszennyezés legnagyobb részét az ember okozza. A szálló por döntő többsége a dízel motorú öreg járművekből, szén, lignit és faanyag tüzeléséből, illetve hulladékégetésből származik. A PM2.5 részecskék keletkezésének fő útvonalai a következők:

  • Mivel a szén ként tartalmaz, ezért a széntüzelésű erőművek és ipari létesítmények kén-dioxidot termelnek, ami a légkörben további reakciók során szulfát részecskékké alakulhat.
  • A magas hőmérsékleten történő égés – például járműmotorokban és erőművekben – nitrogén-dioxidot bocsát ki, amely a levegőben kémiai reakciók révén nitrát részecskéket képez.
  • A dízelmotorok, a széntüzelésű erőművek és a szén háztartási tüzelőanyagként történő égetése során nem teljes mértékben tökéletes az égés, vagyis előfordul, hogy nincs elegendő mennyiségű oxigén ahhoz, hogy a lehető legtöbb energiát előállítsák a rendelkezésre álló üzemanyagból. Így a fennmaradó többletszén fekete szénné (black carbon) vagyis korommá válik, ami a PM2.5 egyik jelentős alkotóeleme.
  • A fosszilis tüzelőanyagok elégetése mellett az emberek biomasszát, például fát és növényi hulladékot is égetnek a háztartási fűtéshez és főzéshez, ez pedig kormot és szerves részecskéket bocsát a légkörbe. Emellett az erdők, a szavanna és a tarló mezőgazdasági célú felégetése szintén az emberi eredetű részecskék jelentős forrása.

Mit lehet tenni?

Világos, hogy az európai levegőminőség javítása érdekében szigorúbb előírások és határértékek bevezetésére (és azok betartására) van szükség a WHO iránymutatásával összhangban. Bár még mindig jelentős erőfeszítésekre van szükség ezen a téren, sikerként könyvelhető el, hogy az elmúlt két évtizedben hozott szabályozásoknak köszönhetően a szálló por (PM2.5) szennyezés 41 százalékkal csökkent a kontinensen. Vagyis egy átlagos európai lakos a mai szálló por szennyezésnek hosszú távon kitéve átlagosan 9,4 hónappal hosszabb ideig élne, mint valaki aki az 1998-as szennyezés körülményei között.

A várható élettartam megváltozása a szálló por (PM2.5) koncentrációjának változása miatt az elmúlt két évtizedben (1998–2018) (Forrás: AQLI)
A várható élettartam megváltozása a szálló por (PM2.5) koncentrációjának változása miatt az elmúlt két évtizedben (1998–2018) (Forrás: AQLI)
Fotó: Másfélfok

A WHO egy 6 pontból álló receptet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy lehetne elképzelni egy egészséges és zöld gazdasági kilábalást a COVID-19 okozta válsághelyzetből. Ezek között szerepel az egészséges, tiszta levegőjű várások kialakítása, a tiszta energiára való áttérés és szennyező fosszilis cégek állami támogatásának megszüntetése. Dr. Maria Neira, a WHO klímavédelmi és környezeti részlegének vezetője szerint „az egészségügyi válság hatására az emberek tényleg megijedtek és félnek, ezért most mindent megtennének annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre korlátozzák az efféle egészségügyi kockázatokat”.

Nem csupán egy tucat idealista ember vagyunk, hanem igenis meggyőződésünk, hogy a zöld gazdasági élénkítés hatalmas egészségügyi és gazdasági előnyökkel is járna

– kommentálta a WHO 6 pontból álló javaslatát Dr. Neira.

Az E3G nemzetközi think tank a kelet-közép-európai régió (Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia) dekarbonizációs kihívásait tanulmányozta az EU 2050-es klímasemlegességi célkitűzése kapcsán. A régió 4 országában (Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia) magasabb a kőszén részesedése az energiamixben, mint az EU-s átlag, annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre erősebb gazdasági, szabályozási és társadalmi nyomás nehezedik rá. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az elavult módszer nemcsak rendkívül környezetszennyező, többek között a szálló por és üvegházhatású gázok fő forrása, de már gazdaságilag sem éri meg. Ezért a szén- és lignittüzelésű erőművek kivezetése az energiatermelésből nemcsak egészségügyi és környezeti megfontolásokból, de gazdasági szempontból is sürgető.

A levegőminőségi szabályok szigorítása tehát számos járulékos eredményt is hozna. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználását csökkentő politikáknak köszönhetően nemcsak hosszabban élhetünk egészségesebben, hanem az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását is visszafognánk. Sőt, a légszennyezés miatti megbetegedések megelőzésével az egészségügyi kiadások is csökkenthetők. A tisztább levegő hozzájárulna a népegészség általános javulásához, ezáltal pedig a COVID-19-hez hasonló járványok hatása is mérsékelhető lenne.

(Borítókép: Martiskó Gábor / Index)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.

Élni fogok még, amikor mind meghalunk?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!