Malvin
11 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Rengeteget tud, de már nem szuperolcsó az új Raspberry Pi 4

20200603 124813
2020.06.04. 20:04
A szuperolcsó miniszámítógépeket készítő Raspberry Pi Alapítvány 2020-ban egyértelműen a profi felhasználókat szólítja meg az új eszközeivel, és ezt semmi más nem mutatja jobban, mint az árak. Egy hétköznapi pc-hez mérten az új gép már nem is nevezhető annyira olcsónak.

Megérkezett a Raspberry Pi 4 számítógép legfrissebb, 8 GB RAM-mal ellátott modellje, amely csak a memóriában változott a tavalyi, 4 GB-os csúcsmodellhez képest. Nyilván az árban is megmutatkozik a bővítés, hiszen az új gép áfástul 32 ezer forintba kerül, míg a 4 GB-os változat 25 ezer forintért vihető. Persze ez csak a gépek ára, kell még hozzájuk töltő, adattároló és ház, így teljes menetfelszereléssel közel ötvenezer forintot hagyhatunk a kasszánál a 8 GB-os változatért. Ennyi pénzért már kapunk egy használt munkaállomást, Windows 10-zel.

Hasonlóan magasabb árakat figyelhetünk meg a pár hete leleplezett, most még csak előrendelhető High Quality Camera kamera esetében, ami szintén több tízezer forintba kerül, mert nem elég beszerezni a nagyobb felbontású szenzort, érdemes hozzá lencséket is venni.

de a Raspberry Pi nem mérhető össze egy hétköznapi számítógéppel

Erre az Index Iskolatévé második évadában is igyekeztünk rámutatni a mérnök-tanár Kangyerka András előadásaiban. A Raspberry Pi gépeken könnyen megtanulhatunk hardvert programozni: szenzorok, motorok és más elektronikus eszközöket vezérelhetünk az általunk írt programkóddal.

A miniszámítógépen speciális csatlakozók vannak a külső egységek kezeléséhez, amit egy átlagos pc-n nem találunk meg. A Raspberry operációs rendszerén előre telepítve ott vannak a kódoláshoz szükséges segédeszközök, legyen szó akár a kicsiknek szóló Scratch blokkalapú keretrendszerről, vagy a nagyobbaknak való Python és Java környezetről. Sőt, a legújabb 64 bites rendszerben a segítség menüpont alatt több tucat letölthető magazinhoz és százoldalas angol nyelvű e-könyvekhez is hozzáférünk, amelyekkel belevághatunk a kódolás tanulásába. A kínálat olyan bőséges, hogy önmagában többet ér, mint amennyibe a Raspberry kerül.

Pc is, ha az kell

Senki ne értsen félre, a Raspberry Pi remekül működik asztali számítógépként, és ehhez jól jön a bővített memória. Hagyományos asztali pc vagy laptop esetében is legalább 8 GB RAM-ot javaslok mindenkinek.

Sokat elárul a Rasberry Pi 4 8 GB képességeiről, hogy ebben a pillanatban is azon készül a cikk, és a minigépet egy hatalmas, 3840×1200 pixeles szélesvásznú monitorra kötöttem rá, hiszen simán bírja a 4k felbontást, két ilyen monitorhoz van rajta csatlakozó. Az ARM csip nem villámgyors egy Intel Core i5 vagy i7-hez képest, de azért bírja a munkát.

Borzasztóan sok mindent kell megnyitni, hogy telítsük a memóriát

Az usb 3.0-a portokra külső merevlemezt köthetünk, ha nagyobb tárhelyre vágyunk, és érdemes egy kicsit hekkelni, hogy maga a rendszer is külső ssd-ről induljon, amivel fürgébbé tehető. A terhelést a Raspberry Pi 4 elég jól bírja, tucatnyi böngészőablakkal, szövegszerkesztővel és más ablakokkal rendben üzemel. 

A bővítés viszont nem kimondottan a pc-szerű használat miatt történt. Nekem rögtön az ugrott be, hogy az eddig is Raspberry 4-en futó családi Minecraft-szervernek jól jön az a plusz RAM, hiszen így üzembiztosan tudok nagyobb memóriát dedikálni a Spigot néven kiadott szervernek, túlterhelés nélkül. Erre a szerverre egyébként a sztenderd Minecraft Java játékkal tudunk csatlakozni, Macről vagy Windowsról, szóval nem kell mindenkinek Raspberry gépeket venni.

Habár a saját szerver beüzemelése is izgalmas informatikai gyakorlat, a 8 GB-os Raspberry Pi létrehozásakor inkább a fejlesztési projektekre gondolhattak, ezeket sorolják oldalakon át a Raspberry Alapítvány hivatalos magazinja, a MagPi cikkében:   

  • a tárolóhely használata nélkül lehet számításokat elvégezni
  • nagyobb adatbázisok futhatnak a memóriában
  • javul a kép- és videófeldolgozás
  • gyorsabban futhatnak a mesterséges intelligenciára épülő appok
  • virtualizált rendszereket futtathatunk a minigépen

Egészen komoly szaktudást igénylő fejlesztésekig el lehet menni.

Frissített rendszer

A Raspberry Pi Alapítványnak az új modellhez az operációs rendszert is frissítenie kellett, mert az eddig használt Raspbian még 32 bites volt, ami kevés ahhoz, hogy egyetlen folyamat igénybe tudja venni a teljes 8 GB RAM-ot. Akkor nincs gond, ha csak több programot akarunk párhuzamosan futtatni, és egyik folyamatnak sem kell 4 GB-nél több, úgy elég a 32 bites rendszer. Más esetben érdemes kipróbálni a 64 bites béta verziót, amit egy fórumból tudunk letölteni.

Hangsúlyos a béta címke, ez a változat még korántsem hibátlan. Lehetnek gondok a hardveres grafikus gyorsítással, és néhány probléma megoldásához linuxos alapismeret szükséges. Ez alapján a kezdőknek is inkább a 32 bites operációs rendszer ajánlható jó szívvel.

Szerencsére elég könnyű lecserélni és újratelepíteni a rendszert, ha készen állunk a 64 bitre. Érdemes feltenni a pc-nkre a Raspberry Pi Imager nevű segédeszközt, amely pár gombnyomással átteszi a .img kiterjesztésű lemezképfájl tartalmát a pc-be helyezett memóriakártyára, aztán erről már indítható is a Raspberry. Annyit kell még tudni, hogy az operációs rendszer nevét lecserélték, a korábbi Raspbian helyett már Raspberry OS néven találjuk meg a legfrissebb telepítő lemezképfájlokat. 

Maga a rendszer, a grafikus felület mindkét verzióban pontosan ugyanolyan

Ugyanazokat a beállítási lehetőségeket találjuk meg a 32 és a 64 bites verzióban, de még a háttérképek sem változtak. Számottevő különbséget nem találtunk a 4 GB-os és a 8 GB-os Raspberry Pi 4 teljesítményében. A Tom's Hardware szerint az óriási, több gigabájtos fájlok másolásában van némi különbség, ebben például jobb a 8GB-os verzió, viszont más másolási műveletekben a 4 GB-os volt jobb a méréseik szerint. 

A legfrissebb Raspberry Pi azoknak való, akik szerverként vagy médialejátszóként szeretnék bevetni a kis gépet, például filmeket szeretnének kezelni vele. Azoknak is javasolható, akik ezen tanulnának meg hardvert programozni, vagy esetleg fejlesztői környezetként használnák, asztali számítógép helyett. Az végül is megoldható, hogy ezen írunk meg és tesztelünk egy programkódot, ami végül valamelyik gyengébb, a célnak jobban megfelelő Raspberry Pi modellen fut majd. A Raspberry Pi 4 8 GB nagyobb erőforrása sokkal használhatóbb, gördülékenyebb környezetet biztosít, mint a minimalista és még mindig szuperolcsó Pi Zero változatok, amelyek viszont a méretük miatt könnyebben telepíthetők egy szenzor mellé.

A Raspberry Pi 4 8 GB gépet a hivatalos forgalmazó, a Málna PC biztosította a teszthez.

Raspberry az Index Iskolatévében

1. rész
Bemutatjuk a Raspberry Pi felépítését, képességeit, csatlakoztatható perifériáit
Milyen nyelveken lehet kódolni rajta?
Miben más, mint egy általános pc?

1/b rész
Scratch környezetben programozzuk a Raspberry Pi-t

2. rész
A Raspberry-n futó Python programok felépítése
Döntsük el, hogy mi lesz kimenet és bemenet
Állítsunk le mindent a programkódban, ha jót akarunk magunknak

3. rész
Egyszerű nyomógombot illesztünk a Raspberry Pi-hoz
Milyen programmal tudjuk ezt a gombot használni?
Hőmérsékletet mérünk szenzorral

4. rész
Ellenállással védjük meg a Raspberry processzorát
Megismerjük a lábak másik számozását
Kijelzőt kötünk a miniszámítógépre

5. rész
Tranzisztort és diódát kötünk a Raspberry-re
Modellezünk egy szobahűtést
Több mint 10 Celsius-fokkal lehűtjük a Raspberry saját processzorát

6. rész
Ablakban futó programot írunk, gombokkal
Elkülönített áramkört vezérlünk
Megismerjük a reléket

7. rész
Végigvesszük az űrben is járt Sense HAT szenzorait
Képet és szöveget programozunk a ledes megjelenítőre
3D grafikát forgatunk a kijelzőn a Raspberry mozgatásával

(Borítókép: Tóth Balázs / Index)