Boglárka
19 °C
35 °C

A járvány betett az 5G-nek

GettyImages-1210801450
2020.06.07. 20:53
Mentőöv lehet a vállalatok leállása miatt zsugorodó gazdaságnak az 5G mobilhálózatok elindítása, ami rengeteg munkát ad a távközlési cégeknek, és még több távmunka lehetőségét biztosítja. Az sem mellékes, hogy a jövőbeli járványok kezelésében is kulcsfontosságú lehet a szupergyors mobilhálózatra csatlakozó eszközök használata, és a távoktatásban nagy szerepet kaphat az 5G.

A magyar mobilszolgáltatók március végén jutottak hozzá rengeteg frekvenciához, amire szükség is lesz az ötödik generációs szolgáltatás elindításához. Már javában építhetik a hálózatokat, de eddig csak a Vodafone és a Telekom mutatott ebből valamit, és ők is csak korlátozott lefedettséggel.

Pedig nagy szükség lenne a frissítésre, mert a most használt LTE 4G rendszer már bő nyolc éve elérhető. A koronavírus-járvány azonban sokféleképpen hat az 5G-re, és ez fordítva is igaz: az 5G is befolyásolhatja a járványt. Csak épp nem úgy, ahogy az összeesküvés-hívők gondolják.    

Tényleg az 5G okozza a járványt?

Az összeesküvés-elméletekben hívők ezt mondják, és bár tudjuk jól, hogy az elektromágneses hullámok nem okoznak vírusfertőzést, mégis kíváncsiak voltunk rá, hogy a távközlési szakemberek mit mondanak erre egy laikusnak.

„Az emberek minden új technológiánál kíváncsiak arra, hogy van-e bármilyen hatása, és ez teljesen elfogadható aggodalom, joguk van tudni az információkat. Az 5G-ben hasonló modulációs technikák működnek, mint ami megvolt már az LTE 4G-ben is, tehát a technológia ilyen értelemben  nem új ” - mondta Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója.

„Feltehetően az okoz gondot az embereknek, hogy új frekvenciákon is megjelenik az 5G, általában a 26 GHz-et szokták emlegetni, ami tényleg magasabb frekvencia, mint amit eddig valaha használunk a mobilkommunikációban. Eddig 2,6 GHz volt a legmagasabb, most a 3,5 GHz terjed el Európában, nálunk a 26 GHz még talonban van. Minderre azt tudom mondani, hogy az említett frekvenciákon eddig is működtek mikrohullámú rendszerek.”

Voltam katona, emlékszem, hogy sütöttünk rántottát a mikrohullámú antennákon, de annak egymilliószor nagyobb volt a teljesítménye, mint amit egy mobiltelefon lead. 

„Arra viszont, hogy mindezt összekötötték a koronavírussal, nehéz mit mondani. Azt látjuk, hogy az emberek be vannak zárva, jobban aggódnak, mint korábban. Lehet röhögni rajta, de az már nem olyan vicces, hogy felgyújtanak bázisállomásokat, és emiatt pont ott nem lehet telefonálni, ahol nagy szükség lenne rá.”

Ilyen még nem volt

„Vannak olyan emlékeim, hogy a macedón-albán háborúban minden mást lőttek, csak a bázisállomásokat nem, mert azokat mindkét fél használta, fontos volt nekik. Eddig azt hittem, hogy legyen bármilyen konfliktus, a bázisállomásra vigyáznak.”

De mit okoz a járvány az 5G-nek?

Fordítva még izgalmasabb a kérdés, és sokkal nyilvánvalóbb, hogy a koronavírus-járvány hatni tud az 5G kiépítésére. Az Ericsson, mint a világ egyik vezető távközési beszállítója, az első negyedévben még nem tapasztalta meg a koronavírus hatását. „Minden nagyobb projektünk hasonlóan folytatódott, mint eddig” - mondta Éry Gábor. „Ha azt nézzük, hogy általában milyen gazdasági hatásai lehetnek a Covid-19-nek, azt még senki sem tudja pontosan megmondani. Ha nagyon komoly hatása lesz, akkor az a szolgáltatóknál is jelentkezik valamilyen formában, kevesebb megrendelést fogunk kapni és lelassulnak a projektek.”

Az 5G orvosság lehet a gazdasági visszaesésre

Jó beruházás, lendíti a gazdaságot, és mindenhol meg kell csinálni a nemzedékváltást, mert a legtöbb most működő hálózat 8-10 éve készült. Az Ericsson vezetői szerint Magyarország kimondottan jó helyzetben van azzal, hogy már kiosztották az 5G által használt frekvenciákat a szolgáltatóknak; nagyon sok országban már ennél a fázisnál megakadt a folyamat a járvány miatt. Európa pedig eleve késésben van az 5G-licencek kiadásával. Az is jó hír, hogy eleve erős a magyar távközlés.

Nagyon jól vizsgázott az összes magyar hálózat, bírják az extra 40-50 százalékos plusz terhelést.

Elképzelhető, hogy nem fogunk teljesen visszatérni oda, ahol a vírus előtt voltunk, és ennek vannak pozitív vonzatai: sokan rászoknak az érintésmentes fizetésre, az elektronikus vásárlásra, a távmunkára, a videókonferenciákra, az online üzletkötésre. Ahhoz, hogy mindez működjön, és újabb lehetőségekkel színesítve a tömegek rendelkezésére álljon, szükség lesz az 5G-re.

Egy olasz nő dolgozik otthonából a karantén ideje alatt 2020 májusában.
Egy olasz nő dolgozik otthonából a karantén ideje alatt 2020 májusában.
Fotó: Kontrolab / Getty Images Hungary

Mit tehet az 5G konkrétan a járvány ellen?

Kínában már 2018-ban elkezdték kiépíteni az 5G ökoszisztémáját, versenyeket írtak ki, hogy olyan új alkalmazásokat készítsenek, amelyek kihasználják a modern hálózatot. A kereskedelmi 5G szolgáltatás 2019 októberében indult el az országban, és azonnal több mint száz megoldást kezdtek tesztelni rajta. Ennek a felkészültségnek köszönhetően gyorsan tudtak reagálni a járványhelyzetre, voltak használatban 5G-re épülő rendszerek, a kórházakban is futottak kísérletek, így sok esetben a kórházak már meglévő informatikai infrastruktúrát tudták felhasználni a Covid-19 elleni küzdelemben.

2019 májusában elkezdték kitalálni az 5G-re épülő szabványos kórházi architektúrát, és az év végére 150 intézmény csatlakozott a hálózatra. 

Ez elég szilárd alapot adott ahhoz, hogy rekordsebességgel, mindössze három nap alatt kiépítsék a Vuhanban, a járvány gócpontjában felhúzott új kórházak 5G lefedettségét. 

A távközlés részben a helyi orvoshiányt enyhítette, különböző régiókból összesen 20 ezer  szakértő csatlakozott be a online koronavírusos betegek ellátásába. Az orvosoknak csak egy része ismerte az 5G-s megoldásokat, sokan a járványhelyzetben tanulták meg az új eszközök használatát.

Jól mutatja a nagy sebességű hálózat előnyét, hogy egy nagy felbontású komputertomográf (CT) felvétel akkora képfájlt generál, amelynek a mérete 200 megabájttól akár 1 gigabájtig terjedhet, vagyis email csatolmányként nem igazán lehet továbbküldeni. Ezeket a felhőbe feltöltve osztották meg az orvosok közt, hogy konzultálni tudjanak a súlyos esetek kezelési lehetőségeiről. 

Felhasználták az 5G remek válaszidejét is, például a távolból elvégzett ultrahangos vizsgálatoknál, amivel minimalizálni tudták az orvosok és a páciensek találkozását. Arra is volt példa, hogy egy Vuhantól 700 kilométerre lévő orvos irányította az ultrahangos vizsgálatot, amelyben a páciens kezelte az ultrahangos fejet az orvos utasításai alapján - mondta Gecse Mariann, a Huawei Technologies Hungary kormányzati kapcsolatokért felelős és kommunikációs igazgatója.

Alkalmaztak önjáró járműveket a gyógyszerek szállításában, hogy a sofőrök nélkülözése is csökkentse az emberek közti kontaktusok számát, és bevetettek önjáró hőkamerás robotokat, hogy a nyilvános helyeken észlelni tudják a fertőzésgyanús személyeket. Videokonferenciás eszközökkel az orvosok távoli pszichológiai támogatását oldották meg, valamint ezzel segítették a beteg rokonokkal való kapcsolattartást.

Erősödő szerep a kutatás-fejlesztésben

Itthon persze nincs akkora egészségügyi intézményrendszer, mint Kínában, és a fizikai távolságok is jóval kisebbek, így valószínűleg nem minden esetben érdemes 5G-vel kiváltani meglévő rendszereket. Az 5G fejlesztésében azonban így is nyakig benne vagyunk, több ezer magyar kutató dolgozik a hálózati megoldások fejlesztésén.

Az Ericsson úgy látja, hogy a válság a magyarországi K+F központot pozitívan érintheti, Börje Ekholm vezérigazgató áprilisban kifejtette, hogy bármilyen visszaesés lesz, az a kutatás-fejlesztést nem fogja érinteni, azt inkább tovább erősítik. Azt feltételezzük, hogy ha esetleg mégis költséget kell csökkenteniük, akkor azt valószínűleg inkább a drágább országokban teszik meg.

Az Ericssonnal együttműködésében fejlesztett 5G hálózaton alapuló önvezető autót tesztelnek Spanyolországban 2018-ban.
Az Ericssonnal együttműködésében fejlesztett 5G hálózaton alapuló önvezető autót tesztelnek Spanyolországban 2018-ban.
Fotó: SOPA Images / Getty Images Hungary

Tizenhat K+F központja van az Ericssonnak Európában, és a hazai a harmadik-negyedik legnagyobb. Budapesten komoly és nagyon aktuális fejlesztésekkel foglalkoznak, például felhőalapú rendszerekkel és mesterséges intelligenciára (MI), tanuló algoritmusokra épülő megoldásokkal. Minden évben találkoztunk a magyar szakértők munkáival a barcelonai mobilkongresszuson.

Az MI szédítő sebességgel meghódította a távközlést, az Ericsson azt mondja, szinte minden termékükben vannak tanuló algoritmusok. Nem emberek keresik a hibákat, hanem automatikus rendszerek figyelik az anomáliákat, így segítenek a hálózat menedzselésében. Erre szükség is lesz az 5G-nél, mert a hálózat annyira bonyolult lesz, hogy egy szolgáltatónak többször annyi embert kéne felvennie, hogy mindent kezelni tudjon. Tanuló algoritmusok működnek akkor is, amikor egy mobil azt keresi, hogy melyik a közelében a legjobb cella, melyikre érdemes csatlakozni. 

Mi fér bele az 5G szerszámos táskájába? 

Az 5G bevezetését az is befolyásolja, hogy uniós tagállamnak május közepéig dönteni kell arról, hogy milyen konkrét intézkedésekkel biztosítják az új mobilhálózat kiberbiztonságát. A fenti egészségügyi példa is jól mutatja, hogy ez életbe vágó feladat, de az 5G sok más ipari területen is kulcsfontosságú szerepet tölt majd be, ez lesz a digitalizáció motorja. Az eddiginél magasabb szintű védelemre lehet szükség, hiszen egészen más ügy, ha valakinek ellopják egy fotóját a mobiljáról, mint az, hogy üzleti titkok szivárognak ki egy gyárból, vagy illetéktelenek hátsó kaput létesítenek egy erőmű vezérlőrendszerében, hogy kívülről tudják befolyásolni annak működését.

Több megoldási lehetőség szerepet az Európai Unió 5G-s kiberbiztonsági eszköztárában (EU Toolbox), amivel az államok csökkenteni tudják a kockázatokat, és kétségtelenül az a legizgalmasabb téma, hogy mihez kezdjenek a szolgáltatók a kínai beszállítókkal. A Huaweit az Egyesült Államok kockázati tényezőnek tekinti, ezt a véleményét igyekszik is hangoztatni, az EU-ban viszont korántsem egységes a tagállamok álláspontja. Ráadásul az uniós eszköztár ugyanúgy a stratégiai megoldások közé sorolja a beszállítók vizsgálatát, a kockázatosnak tartott cégek távol tartását, mint azt, hogy változatos legyen a beszállítói kör, ne egy vállalattól függjenek a szolgálatatók.

Az Ericsson szakértői elmagyarázták nekünk, miért nem lehet a gyártók illetve a berendezéseik kockázatát pusztán technológiai alapon megítélni. Most úgy épülnek fel a mobilhálózatok, hogy az intelligencia nagy része a központban, a maghálózatban található, és ezt érdemes védeni. Az 5G viszont teljesen máshogyan működik, a hálózat széleire is nagyon komoly számítási kapacitás kerül, így a végfelhasználókhoz vagy a közelükbe telepített mobilhálózati eszközök legalább akkora kiberbiztonsági kockázatot rejteken, mint korábban a maghálózat. 

Eközben a fejlesztési módszerek is teljesen megváltoztak, sok más online rendszerhez hasonlóan a mobilhálózatokat is folyamatosan fejlesztik és folyamatosan építik bele az újabb és újabb programkódokat. Nincs sok értelme annak, hogy kiberbiztonsági szakértők időnként ránézzenek a távközlési berendezések szoftveres programkódjaira, hogy azok biztonságosak-e, hiszen akár egy vizsgálat másnapján teljesen új kódok települhetnek ugyanarra a rendszerre. Elvileg megoldható, hogy a biztonsági rés csak rövid ideig legyen ott, amíg arra szüksége van a támadónak, és utána visszaáll minden a normál kerékvágásba.

Ezt soha senki 100 százalék biztonsággal nem fogja tudni.

Ezért is merült fel kérdésként, hogyan kezeljék azokat a mobiltávközlési szereplőket, legyenek azok szolgáltatók, hardverszállítók vagy szoftverfejlesztők, amelyek erős kapcsolatokkal rendelkeznek kevésbé demokratikus országokban, milyen kockázatot jelenthetnek ezeknél a vállalati transzparencia hiányosságai.

Ebben a kérdéskörben a Vodafone is érintett, hiszen hálózatának sok elemét vette a Huaweitől. Egy online sajtóbeszélgetésen az ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondták, hogy a magyar állam nem tervezi korlátozni a beszállítókat, ha betartják a magyar jogszabályokat, és nem tapasztalhatók tényleges biztonsági kockázatok.

A Vodafone szakértői egy olyan lehetőségre is felhívták a figyelmet, amelyben az ipari és a lakossági felhasználás jobban elkülönül egymástól, és ez alapján szétválogatják a szolgáltató rendelkezésére álló frekvenciákat. Az 5G lehetővé teszi, hogy az általános célú mobilszolgáltatás maghálózata egy bizonyos beszállító terméke legyen, és ezzel párhuzamosan az ipari cégek - akár külön-külön is - saját maghálózattal rendelkezzenek, az általuk előnyben részesített vagy elvárt beszállítókkal.

A Nemzetbiztonsági Szolgálat alá tartozó Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek (NBSZ NKI) is kötelessége vizsálni az 5G-vel kapcsolatban felmerülő biztonsági kérdéseket, ám ők arra mutattak rá, hogy az EU Eszköztárban megjelent ajánlások és feladatok több szabályozó hatóság és gazdasági szereplő együttműködését követelik meg, és ez a munka számos minisztérium és hatóság bevonásával zajlik. Az NBSZ NKI hatásköre az EU Toolboxszal kapcsolatban csak érintőleges

Arra is rámutattak, hogy az 5G hálózatok biztonságával kapcsolatban most csak elméletben lehet beszélgetni, mert Európában és hazánkban az átmeneti, úgynevezett None Stand Alone (NSA) 5G megoldások terjedtek el, amely még részben a meglévő 4G infrastruktúrára, a régebbi maghálózatra épül.A teljes értékű - standalone, SA - 5G szabványokra épülő hálózatok a következő egy-két évben fognak kiépülni világszerte.  Az NKI azt mondja, folyamatosan vizsgálja a felmerülő szabványosítási és gyártói információkat, hogy az esetleg felmerülő kiberbiztonsági kihívásokról időben értesüljenek, és megtehessék a szükséges lépéseket az elhárításuk érdekében.

(Borítókép:  5G adóállomást telepít egy munkás Pekingben 2020. április 23-án. - fotó: Kevin Frayer / Getty Images)