Mihály
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Vegyi bizonyítéka is van, hogy az oroszoktól jött a 2017-es atomfelhő

IMG 2193
2020.06.17. 16:35

2017-ben egy ismeretlen eredetű radioaktív szivárgás miatt Kelet-Európa nagy részét titokzatos radioaktív felhő borította be. A szennyezést október elején először Ausztriában, majd Németországban észlelték, később Skandináviából és Olaszországból is érkeztek jelentések róla. A sugárzás alapvetően nem jelentett veszélyt az európai lakosságra, de a szivárgás helyének közvetlen környezetében valószínűleg nagy kockázatot jelenthetett.

Az incidenst egy nemzetközi kutatócsoport kezdte vizsgálni, részerdeményeikről többször is beszámoltak az USA tudományos akadémiájának folyóiratában, a PNAS-ban. A kutatás során 1300 pontról gyűjtöttek adatokat, és ezeket elemezve arra jutottak, hogy a szivárgás helye a hírhedt dél-uráli Majak újrafeldolgozó létesítmény lehetett, ahonnan nagy mennyiségű ruténium-106 és kis mennyiségű ruténium-103-as izotóp szabadult fel. A Majak létesítmény katonai és civil célokat is szolgál, és Fukusima és Csernobil után a világ legsúlyosabb atomkatasztrófájának helyszíne: 1957-ben plutóniumgyártás közben robbanás történt, súlyos radioaktív szennyezést terítve a környező 52 ezer négyzetkilométeres területre.

Az orosz hatóságok, illetve a Paks-2-t is építő Roszatom illetékesei 2017 óta következetesen tagadják, hogy a körülbelül egy éves felezési idejű izotóp a kazah határhoz közeli Majak nukleáris létesítményből került volna a szabadba. A Roszatom vezette vizsgálóbizottság szerint a szennyezést minden bizonnyal egy, az áramtermeléshez izotópokat használó műhold okozta, amikor a légkörbe visszahullva elégett. Az orosz hatóságok szerint a szennyezés forrása valahol Romániában lehetett, de nincs elég adat az incidens helyének pontos meghatározásához, és PNAS-ban közölt jelentések puszta feltételezésekre épülnek.

Az incidenst vizsgáló kutatók szerint a szabadba jutó ruténium valószínűleg cérium-144 radioizotóp előállításához kellett, amit egy olaszországi neutrínó-kísérlethez szántak. Az egyik német tudós, Georg Steinhauser korábban aggasztónak nevezte, hogy bár senkinek nem esett baja, Oroszország mégsem vállalta a felelősséget a balesetért. A friss kutatási eredmenyek szerint pedig minden kétséget kizáróan a Majak nukleáris üzemből származott az Európa levegőjét szennyező ruténium-106 izotóp.

A PNAS-ban közölt új tanulmány szerint nagyon konkrét és közvetlen, radiológiai és vegyi bizonyítékok támasztják alá az izotóp eredetére vonatkozó feltételezést. A kutatók szerint a "kémiai ujjlenyomatnak" nevezett megdönthetetlen és egyedi bizonyíték arra utal, hogy a Majakban 2017-be egy olyan nukleáris incidens történt, amit az orosz hatóságok azóta is elhallgatnak.

A kutatók a rendelkezésre álló mintákból kémiai eljárással vizsgálták a szennyeződés vegyi jellemzőit, afféle nukleáris törvényszéki nyomozást folytatva az eredetét illetően. A hétfőn közzétett tanulmány szerint a Majakban folyó atomhulladék-feldolgozás eredménye volt a ruténiumszennyezés: az üzemben atomerőművek kimerült üzemanyagából állítanak elő plutóniumot és uránt, ennek során történt baleset.

A minták kémiai analízise során a kutatók két olyan vegyi anyagra bukkantak, amik csak az efféle nukleáris hulladékfeldolgozás során vannak jelen: ruténium-polikloridot és ruténium-dioxidot mutattak ki.

Georg Steinhauser és társai szerint ezek olyan tiszta adatok, amik egyértelműen bizonyítják a 2017-es szennyezés orosz eredetét. A tudósok azt állítják a mintákból megállapított izotóparány (103-as és 106-os ruténiumot mutattak ki belőlük) alapján, hogy nagyon valószínű, a Majakban feldolgozott kimerült fűtőanyag szokatlanul friss volt, azaz nem esett át a szokásos, évekig tartó pihentetésen, és ez vezethetett olyan hirtelen nagy hőtermelődéssel járó folyamatokhoz, amik radioaktív anyagok kontrollálhatatlan és hirtelen kibocsátását eredményezhették.

A 2017-es incidens által okozott szennyezés szerencsére közelébe sem ér a Csernobil katasztrófájakor gyakorlatilag az egész világot beterítő szennyezésnek, az viszont aggasztó, hogy az orosz hatóságok ugyanolyan attitűddel hallgatják el az atombaleseteiket, mint 34 évvel ezelőtt. (via Business Insider)

(Borítókép: a használt nukleáris fűtőanyagrudak pihentetése ilyen hűtött tokokban történik. Fotó: Nagy Attila Károly/Index)