Jusztina
12 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Hiába érzi úgy, nem hidegebb a nyár, mint általában

D KOM20200614019
2020.06.19. 09:54

Bár papíron már több mint két hete tart a nyár, eddig nemcsak a koronavírus-járvány miatt kellett kétszer is meggondolni, hogy elinduljunk-e strandolni, a Balaton helyett eddig leginkább az esővízben lehetett fürdeni. E cikk írásakor is zuhog éppen az eső.

Mivel olvasóink és a kollégáink is kórusban arról panaszkodtak, hogy az idei nyarat szokatlanul hidegnek és csapadékosnak érzik, utánajártunk, hogy a mérések igazolják-e ezeket a személyes tapasztalatokat, vagy csak olyan rég volt már legutóbb nyár, hogy azóta elfelejtettük, hogy bizony akkor is szokott esni az eső. Akár szokványos, akár rendkívüli, arra is kíváncsiak voltunk, mi magyarázza, hogy ilyen sok esővel indul a nyár idén.

A dolog tisztázásához Lakatos Mónikától, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértőjétől kértünk segítséget, aki kérésünkre összehasonlította az idei június eleji időjárást a korábbi évekével. Illetve a májusit is, mert a laikus időjárás-érzékelés nem feltétlenül igazodik a naptári nyár kezdetéhez, és elképzelhető, hogy csak a hűvösebb késő tavasz miatt tűnik szokatlanul hidegnek a nyár.

Átlagos nyár, de hűvös tavaszzárás

Persze ahhoz, hogy kiderüljön, szokatlan-e az időjárás, nem árt tisztázni, hogy mi számít szokásosnak. Az éghajlati elemzésekhez az 1981-2010-es évek átlagát veszik referenciaértéknek, így az idei nyarat is ehhez érdemes mérni. Márpedig ez alapján a június egyelőre még valamivel melegebb is a szokásosnál:

A nyárból eddig eltelt napok összességében átlag körüliek voltak, 0,2 fokkal magasabb az idei júniusi középhőmérséklet eddig, mint a sokéves átlag. A napi legmagasabb hőmérsékletek fél fokkal a sokéves átlag fölött alakultak országos átlagban

– írta kérdésünkre a szakértő.

A május azonban tényleg hidegebb volt. Bár nem ritka, hogy az első hőhullám már az utolsó tavaszi hónapban kialakul, az OMSZ mérései szerint idén az átlagosnál közel 2 fokkal hűvösebb volt a május országos átlagban.

A napi középhőmérséklet májusban csak öt alkalommal haladta meg országosan az 1981–2010-es átlagot, 30 fokot vagy melegebbet pedig csak két napon mértek. A hónap utolsó hetén, azaz a naptári nyár közvetlen előszobájában 4 fokkal volt hűvösebb a szokásosnál, míg a tavasz legutolsó napján sok helyen a 15 fokot sem érte el a napi maximum.

Eső tényleg több esett

Ha a nyár eleji hidegérzetet nem is igazolják az adatok, objektívan is kijelenthető, hogy eddig kifejezetten esős nyarunk van a megszokotthoz képest.

Összességében a szokásos csapadék közel másfélszerese hullott eddig júniusban: 60 milliméter átlagosan az automata méréseink szerint, szemben a 42 milliméteres sokéves átlaggal

– írta Lakatos Mónika.

Teherautó közlekedik a vihar után összegyűlt esővízben a főváros X. kerületében a Maglódi úton 2020. június 18-án.
Teherautó közlekedik a vihar után összegyűlt esővízben a főváros X. kerületében a Maglódi úton 2020. június 18-án.
Fotó: Mihádák Zoltán / MTI

Erre nagy szükség is volt már a szakértő szerint, mert a március 8-tól április 26-ig tartó 50 napos időszakban csak 11,7 milliméter hullott országos átlagban. Június elejére a sok eső miatt enyhült az aszályhelyzet, de a nyári eleji felhőszakadások főleg helyi szinten hoztak eddig jelentős csapadékot, így továbbra is vannak még olyan területek, ahol vízhiányos a talaj, például a nyugati országhatár mentén.

Na és mi az oka ennek az átlagon felüli esőmennyiségnek?

Lakatos Mónika szerint ehhez regionális és helyi hatások is hozzájárulnak: "Június elején a medárdi időszakra jellemző erőteljes déli, délnyugati áramlással meleg, nedves, labilis rétegződésű légtömeg helyeződött fölénk, ami heves záporokat, zivatarokat eredményezett. Míg az elmúlt napokban a térségünkben kialakult sekély, ciklonális mezőben alakult ki gyenge összeáramlás a Kárpát-medencében. A lassú mozgású rendszerben, kis tömbökben, több sávban, órákon keresztül esett. Ezt az áramlási képet csak egy erőteljesebb, gyors mozgású rendszer tudja kisöpörni, megváltoztatni."

Nem emiatt nem lesz vége a járványnak

A klímaváltozás-tagadók kedvéért fontos leszögezni, hogy a szokásosnál esősebb nyár nemcsak nem mond ellent a globális felmelegedésnek, de semmi köze nincs is a két jelenségnek egymáshoz.

Noha a legutóbbi évtizedekben a nyári csapadék a növekedés irányába mutat, a mostani júniusi esőzéseket nem hozhatjuk kapcsolatba az éghajlatváltozással. Ez térségünk éghajlatának velejárója, időről időre előfordul, hogy hevesebb a medárdi időszak, az elmaradása komoly következményekkel járt volna az agráriumra

– mondta Lakatos Mónika.

Bár a sokéves átlaghoz képest tényleg sok az eső a hónapban, a szakértő szerint azért nem kell a túl messzi múltig visszatekinteni hasonlóért: 2018-ban is ilyen időjárás uralkodott a régióban a nyár első heteiben.

Egyébként ha bárki azért aggódna az érzésre hűvösebb nyár miatt, mert a kánikulától várja a koronavírus teljes eltörlését, annak a meteorológiai előrejelzések helyett korábbi cikkünket ajánljuk figyelmébe: a meleg nyárnak ugyan valóban lehet pozitív hatása, de ennek mértéke minimális, és önmagában biztosan nem hozza el a járvány végét.

(Borítókép:  Viharfelhők Salgótarján közelében 2020. június 14-én. - fotó:  Komka Péter / MTI)