Kristóf, Jakab
19 °C
34 °C

A tüntetések mégsem robbantották be újra a járványt Amerikában

GettyImages-1216203460
2020.06.23. 22:52

Amikor George Floyd halála után megindultak a több helyen zavargásokba torkollott tüntetések, amiken több tízezer ember vett részt a koronavírus-járvány közepette, epidemiológusok az aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy új gócok alakulhatnak majd ki. Nemcsak a demonstrációkról, de a megemlékezésekről, illetve a temetésről is úgy gondolták, hogy veszélyes lehet, hiszen eddig pont azt akarta mindenki elkerülni a korlátozásokkal, hogy sok ember tartózkodjon egy helyen.

Egy demonstráció alapvetően nem arról szól, hogy az emberek egymástól távolságot tartva, szép csendben, magukban bosszankodnak – de még ha így is tettek volna, akkor is meg lett volna az esély, hogy a vírus terjedni kezdjen köztük. Emiatt a tüntetések kiindulópontjában, Minneapolis térségében több helyen is mobil tesztelőállomásokat nyitottak a megmozdulások közelében, hogy a demonstrálók egyszerűbben részt vehessenek a szűréseken. A szervezés jól ment, sokan jelentek meg, és hamar kiderült, hogy ez lehet a jó irány az ország többi részén is, azaz ugyanígy ellenőrizhetik a tömegeket mindenhol, ahol a minnesotai események után szintén demonstrációkat szerveztek.

MOST MEGÉRKEZTEK AZ ELSŐ EREDMÉNYEK, ÉS EGYÉRTELMŰVÉ VÁLT, HOGY NEM ALAKULTAK KI ÚJABB GÓCPONTOK, A tüntetéshullám NEM GYORSÍTOTTA FEL A VÍRUS TERJEDÉSÉT a résztvevők között.

A tüntetők egy gigantikus emberkísérlet részeseivé váltak: ezek a demonstrációk, illetve utánuk a tömeges tesztelések kiváló lehetőséget biztosítottak a kutatóknak, hogy éles helyzetben vizsgálják, hogyan is terjed a vírus, ami az újranyitás részleteinek kidolgozásához lehet fontos, már ha addig nem változik meg az álláspont a tömeges tesztelésekről.

Az Egyesült Államokban március közepén még csak napi néhány ezer, mostanra azonban átlagosan félmillió tesztet végeznek naponta. A demonstrációk óta priorizálni kell a döntéshozóknak, hogy egészen pontosan hogyan tesztelnek. Minnesotában eddig csak azokat tesztelték, akiknek légúti megbetegedéses tünetei voltak, illetve azokat, akik szociális intézményben vagy kórházban tartózkodtak. (Az igazolt esetek 80 százaléka egyébként az ezekből az intézményekből került ki.) Ezen május végén változtattak azzal a kritériummal, hogy azon is elvégzik a tesztet, aki tömegrendezvényen vett részt, és négy újabb tesztelőközpontot nyitottak meg. A hivatalos szervek arra kértek mindenkit, aki elment a demonstrációkra, hogy teszteltessék le magukat akkor is, ha semmilyen tünet nem jelentkezik náluk. Nemcsak a központokban, de a saját orvosuknál is elvégeztethették a tesztet, és az első adatok nem mutatnak kiugró számú új esetet.

Pedig korábban pont a lezárások megszüntetése miatti tüntetések során is arról szóltak a hírek, hogy a tömegrendezvények után megugrott a fertőzöttek száma, akik aztán tovább is terjesztették a vírust, akár az államhatárokon túl is. A telefonok helyadatai alapján elemezték, hogy a tüntetéseken részt vevők merre utaztak, és azt figyelték meg, hogy a ezeken a helyeken növekszik az esetek száma. Igaz, mindez a vírus felfutási szakaszában történt, és egyértelműen nem lehet kimutatni, hogy a megfertőződések egészen biztosan összefüggésben álltak-e azzal, hogy ki vett részt a tüntetéseken. 

A George Floyd halála utáni tüntetéseket követő napokon 3200 résztvevőt teszteltek, 1,8 százalékuknál mutatták ki a vírust, egy másik helyszínen a 8500 teszt 0,99 százaléka lett pozitív, vagyis az első adatok szerint nem lett igazuk azoknak a hangoknak, akik a tömeges megbetegedésektől tartottak. A minneapolisi események után több nagyobb városban is voltak megmozdulások, majd a helyi egészségügyi hatóságok is amellett döntöttek, hogy lehetővé teszik az események résztvevőinek, hogy teszteltethessék magukat. Seattle-ben 3000 tesztelt közül szintén kevesebb mint egy százalék eredménye lett pozitív, és hasonló volt a helyzet Bostonban is, ahol 1288 elvégzett tesztre 14 pozitív eset jutott.

A szakemberek szerint örömteli a hír, de figyelmeztetnek, hogy ez csak néhány város azok közül, ahol tömegdemonstrációk zajlottak, és vannak olyan helyek is, ahol nem tesztelnek tömegesen. New York, San Francisco vagy Washington városaiban pedig később tartottak rengeteg embert vonzó megmozdulásokat, és ezekről a helyekről egyelőre még nincsenek olyan friss adatok, amik kifejezetten a tüntetéseken részt vevők teszteredményeiről szólnának.

Roger Shapiro immunológus és a fertőző betegségek szakértője, a Harvard oktatója a számokat látva azt mondta, egyértelműnek tűnik, hogy a tüntetések miatt nem alakulnak ki új gócok. Szerinte két oka van annak, hogy nem terjedt el a vírus ezeken a megmozdulásokon:

  1. a szabadtér
  2. és a maszkok.

Shaphiro szerint más számokat látnánk, ha beltéri megmozdulásokról lenne szó, és ha nem viseltek volna a tüntetők maszkokat, de arra is figyelmeztetett, hogy még nem telt el annyi idő, hogy a tünetek megjelenjenek vagy annyira súlyosak legyenek, hogy az illetők orvoshoz forduljanak, ezért

óvatosan kell értékelni az első eredményeket, mert korai lehet még következtetéseket levonni.

Egyébként nem feltétlenül a vírus miatt hordtak maszkot a tüntetők, sokkal inkább a paprikaspray ellen, és hogy ne ismerhessék fel őket a rendőrségi felvételeken. A Diamond Princess óceánjáró hajó példája, illetve azóta több kutatás is azt mutatja, hogy a vírus a levegőben cseppekben is képes terjedni, azaz a kilélegzett levegő is veszélyes lehet, elég csak az elhíresült kóruspróbára gondolni, ahol a kórustagok jelentős része fertőződött meg, és az esetnek halálos áldozata is volt.

Azt még mindig nem tudjuk, hogy mi az a vírusmennyiség, ami be kell, hogy jusson a szervezetbe, hogy kialakuljon a fertőzés, ahogyan az is eltérő, hogy a betegek mennyi vírust juttatnak a légtérbe, milyen messze állnak, hogyan mozog a levegő, milyen gyors a lélegzetük, vagy hogy mennyi ideig vannak az ember közelében. A maszkokról már írtuk, hogy csökkenthetik a megfertőződés esélyét, ezért fontos a használatuk a járvány megelőzéséhez és a terjedés mértékének csökkentéséhez. Minneapolisban a tüntetők többségén volt maszk, a helyi egészségügyi hatóságok 50 ezer maszkot osztottak szét, és szerintük

az alacsony esetszám bizonyítja, hogy a maszkok igenis működnek.

A szabadtér jelentőségéről sem lehet megfeledkezni. Linsey Marr, a Virginia Tech környezetmérnöke azt mondta, hogy a szabadban két olyan faktor is van, ami jelentősen lecsökkenti annak az esélyét, hogy a vírus fertőzni tudjon. Az egyik az a légköri sajátosság, hogy nem tud felhalmozódni a vírusmennyiség, nem úgy, mint egy zárt szobában. Nappal pedig a közvetlen UV-sugárzás képes arra, hogy ha nem is inaktiválja a vírust, de gyengítse az aktivitását. Marr szerint összességében sokáig kell nagyon közel lenni egymáshoz, hogy szabadtéren jelentősen megnövekedjen a kitettség, azaz el lehessen kapni a vírust.

Közben több államban mégis növekszik az esetszám,  és drasztikusan megugrott az igazolt  új estek száma olyan helyeken is, ahol nem voltak nagy tömegeket megmozgató tüntetések. 

A szakértők szerint azonban ennek az oka inkább abban keresendő, hogy beltéren sokan tartózkodnak együtt, az újranyitások óta. 

Mióta pedig a maszkviselés egyben politikai kérdés is lett Amerikában, hiába írják elő kötelező jelleggel, az emberek egészen egyszerűen nem tartják be a szabályokat. A következő nagy emberkísérlet az lehet, amikor újraindul az elnökválasztási kampány, ahol beltéren akár 20 ezer ember is összegyűlhet, ami a szakemberek szerint még maszkviseléssel is kockázatos lehet, főleg úgy, hogy közben az esetszám növekszik. Hogy a gyakorlatban mi történik, és mit lehet tudni a vírus beltéri terjedéséről, arra majd néhány hét múlva lehet válaszokat keresni.

(Borítókép: George Floyd halála miatt tüntetők Minneapolisban 2020. május 29-én. Fotó: Stephen Maturen / Getty Images Hungary)