Boglárka
22 °C
35 °C

Évszázadokig rejtőzött Verpeléten a magyar vulkán

2020.06.25. 05:04

Verpelét egy nagyjából négyezer fős Heves megyei városka, két négy számjegyű mellékút találkozásánál fekszik a Tarna völgyében. A magyar történelemben játszott szerepe nem túl jelentős, a legemlékezetesebb talán az lehet, hogy egyik helyszíne volt az 1849. februári kápolnai csatának, ami központi szereplő lehetne a legelcseszettebb magyar csaták tablóján. A földtörténeti jelentősége viszont nem akármilyen.

Ha a városból Sirok felé indulunk el, nem sokkal azután, hogy a hepehupás úton magunk mögött hagytunk néhány városszéli ipari üzemet, köztük az Egervin egyik telephelyét, egy enyhe kanyar után jobb kéz felé jellegtelennek tűnő, csonka gúla formájú dombnak tűnő valamit pillantunk meg. Ez a jellegtelen, csonka gúla formájú dombnak tűnő valami

nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában páratlan természeti kincs.

A verpeléti Várhegy ugyanis – mert ez egy hegy, és valaha állt itt egy várszerű erődítmény is, az osztrákok innen zúdítottak tüzet a magyarokra az említett 1849-es csatában – az országban egyedülálló, de az egész térségben is ritkaságszámba menő, eredeti épségében megmaradt vulkáni kúp. A huszadik század elején a környékbeliek a vár elbontása, vagyis a köveinek a széthurcolása után megkezdték a kő kitermelését, ekkor tárták fel a vulkáni kúpot.

Maga a hegy andezit kőzetből áll, ami nem meglepő: az Északi-középhegység vulkáni eredetű hegységeinek legfőbb tömegét ugyanis andezit adja, bár ezen felül egészen változatos (vulkáni) kőzettípusok is előfordulnak.

Viszont tényleg inkább dombnak tűnik, úgynevezett relatív magassága mindössze 58 méter, vagyis csak ennyivel emelkedik a környező táj fölé.(Tengerszint feletti magassága is csak 200 méter körül van.) Ez persze szerencse is, annak ugyanis, aki élőben akar látni egy vulkáni kürtőt és kúpot, nem kell őrült nagy magasságokba felgyalogolnia. A hegy tetejéről egyébként jól láthatók a Mátra vonulatai, de emellett innen az egész Tarna-völgyre remek kilátás nyílik, a nyugati oldalon a hajdani várba felvezető út elmosódó terasza is kivehető.

A magyar vulkán egy úgynevezett parazitavulkán, más néven járulékos kráter, vagyis nem itt volt az első lávacsatorna, hanem egy meglévő vulkán oldalából nőtt ki. (A még működő szicíliai Etna oldalában is van számos ilyen „vulkánkinövés”.) Mivel a vulkáni kúp a mátrai vulkanizmus késői szakaszában keletkezett – magyarán az utolsó kráterek egyikeként született –, más vulkanikus tevékenységek és egyéb természeti pusztítások megkímélték. A kráter belső falán a kürtőben megrekedt láva, az úgynevezett lávadugó és a vulkánkitörések minden jellegzetes kísérő folyamata tanulmányozható.

A hegy a földtani értékét felismerve 1975-ben természetvédelmi védettséget kapott, de nemcsak a geológiai adottságai miatt fontos, hanem egyedi élővilága miatt komoly botanikai jelentősége is van. Számos védett növénye között van az 50 ezer forintos eszmei (természetvédelmi) értékű piros kígyószisz és magyar zergevirág, de számos lepkefaj is él itt. A hegyen a kétezres évek elején kialakítottak egy tanösvényt, a sziklaszurdokon azóta gyalogoshíd ível át.