Ipoly
17 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

A WHO sem tudja, miről lehet felismerni a második hullámot

2020.07.10. 15:11

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője, Ledia Lazeri sajtótájékoztatót tartott a WHO szerepéről és tevékenységéről a Covid-19-pandémia idején. A tájékoztató fő üzenete ez volt:

„A WHO nem egészségügyi rendőrség, nem vagyunk a nemzetek felett álló testület. Mi nemzetközi szervezet vagyunk, amely a tudományból táplálkozik. A tudomány eredményei alapján leszűrhető, aktuálisan legjobb ajánlásokat közvetítjük, amelyeket szerintünk követni kell.”

A WHO tisztában van azzal, hogy az országok számos szempontból eltérnek egymástól. Más a különböző országokban uralkodó járványhelyzet, illetve az országok anyagi lehetőségei, infrastruktúrája és kultúrája is különböző. Ezért az államok eltérő mértékben fogadják el és veszik át a WHO ajánlásait.

Lazeri a WHO ajánlásainak megfogadására és elutasítására a tesztelés kérdését hozta fel példának, de bővebben nem fejtette ki, hogy mire gondolt itt. (Egyébként nyilván arra, hogy miközben a WHO főigazgatója folyamatosan a tömeges tesztelés jelentőségét hangsúlyozza, egyes országok mintha szándékosan korlátoznák az elvégzett tesztek mennyiségét.)

Változó ajánlások

A világszervezet az utóbbi időszakban pontosította ajánlásait annak megfelelően, hogy az adott régióban pontszerű fertőzések, közösségi vagy esetleg tömeges fertőzésátadás jellemző az adott pillanatban. Ugyanakkor a WHO csak azokból az információkból tud dolgozni, amelyeket az országok járványügyi hatóságai biztosítanak a számára. Az önálló információgyűjtésre csak a legkivételesebb esetekben vállalkoznak.

Ilyen helyzet lehet az a vád, miszerint a járvány elején a WHO késlekedett, és egyesek szerint segített Kínának elfedni a járvány kezdeti aggasztó jeleit. Donald Trump főként ezeket a vádakat használta ki arra, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a szervezetből, amely folyamat már hivatalosan is kezdetét vette. A WHO erre reagálva a következő napokban küldöttséget fog meneszteni Kínába, hogy felderítsék az igazságot.

A szervezet és a magyar hatóságok együttműködése a WHO magyarországi irodavezetője szerint harmonikus, és folyamatos a kommunikáció az Emmivel, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központtal. A világszervezet elismeri, hogy az elég korán meghozott határozott intézkedéseknek köszönhetően Magyarország el tudta kapni a járványt, Így az nem okozott katasztrófát, illetve az egészségügyi ellátórendszer nem terhelődött túl.

Magyarország meghallgatta a WHO-t, és tanult más országoktól a szükséges lépésekről.

Ugyanakkor a szervezet jelenleg is értékeli azokat a tapasztalatokat, hogy milyen másodlagos károkat okozott az egyéb betegségek kezelésében beállt fennakadás (például a szűrővizsgálatok felfüggesztése). A felméréseik szerint a krónikus betegek gyógyszerfogyasztása a járvány csúcspontján sem csökkent, és ebből arra következtetnek, hogy a korábban felismert betegek megkapták a szükséges kezelést. Bár – jegyezzük meg – ez legfeljebb csak a gyógyszeres kezelésről adhat bizonyos megbízhatóságú információt, az elmaradt műtétekről viszont semmit sem tudhatunk meg belőle.

Fellángoló esetszámok

A legtöbb kérdés persze a küszöbön álló második hullámról szólt. Itt érezhetően rengeteg a bizonytalanság, nemcsak a közvéleményben, de a WHO-ban is. Nem tudnak olyan objektív kritériumokat felállítani, ami alapján elkülöníthető lenne az első és a második hullám – bár ennek a gyakorlati jelentősége valójában csekély.

„Sok helyen azt tapasztaljuk, hogy a lazításokat követően emelkedni kezdtek az esetszámok. A nagy kérdés az, hogy vajon ez már a második hullám-e. Nos, nem feltétlenül, elképzelhető, hogy még az első hullám újbóli fellángolása, és ez arra utal, hogy mennyire fontos a népegészségügyi korlátozások betartása – mondta Lazeri. – Az esetek megugrása azt mutatja, hogy a korlátozások megszűnésével az emberek visszatértek régi életükhöz. A pandémiából azonban megtanulhattuk azt, hogy

a jövőben az életünk már nem lesz ugyanolyan, mint amilyen volt korábban.

Ameddig nincs meg a gyógymód vagy a vakcina, addig sokkal felelősségteljesebben kell magunkat és a többieket is védenünk.” Ezért változnak folyamatosan a WHO ajánlásai is. A változások nem szándékosak, egyszerűen követik a bizonyítékok változását. Egy ilyen változásként emelte ki az irodavezető, hogy egyre több a bizonyíték arra (bár ezt sok szakértő már a kezdet kezdetén is valószínűsítette), hogy a Covid-19 a cseppfertőzés mellett aeroszollal is terjed.

Az aeroszol betölti a légteret

A híradások ezt a felfedezést sokszor úgy tálalták, hogy „a koronavírus a levegőn keresztül is terjed”, ami érthető módon rémisztett meg sokakat, hiszen akár úgyis lehet értelmezni, hogy a fertőzött személy közelsége sem szükséges hozzá. Erről szerencsére nincs szó. Az aeroszolos terjedés abban különbözik a cseppfertőzéstől, hogy a vírust tartalmazó cseppecskék az aeroszolokban rettentő kicsik, és nemcsak 1-2 méterre jutnak el a tüsszögő, köhögő fertőzöttől, hanem betöltik a rendelkezésükre álló zárt teret.

„Ma már tudjuk azt, hogy a vírus nagyon kicsi cseppekben is jelen lehet, és ott marad a légtérben. Nagy a felelősségünk, hogy csak megdönthetetlen tudományos alapokon nyugvó információkat tegyünk közzé” – mondta Ledia Lazeri, aki egyébként

úgy beszélte végig a másfél órás, zárt étteremben tartott tájékoztatót, hogy egy pillanatig sem volt rajta maszk.

A várható vakcinákról a WHO sem tud semmi biztosat, de úgy tűnik, hogy a szervezet a százötven fejlesztett oltóanyag közül csak kevesebb mint húszat tekint potenciálisan alkalmazható vakcinának. Persze azzal még semmi sem lesz megoldva, ha valahol a világban egyszer majd előáll a bizonyítottan hatékony koronavírus-oltás, hiszen ezt el kell juttatni gyakorlatilag a föld összes lakójához.

Vágyott szolidaritás

A WHO igyekszik szolidaritásra bírni az országokat, hogy a vakcina elfogadása után az elérhető legyen minden ország számára. Ez elvi célként becsülendő, de a jelek arra utalnak, hogy már most sem a szolidaritás irányítja az országok tetteit. Aki csak teheti, lestoppolja magának a kicsit is reményteljes gyógyszereket, és exkluzív jogokat vásárol magának dollármilliárdokért a még ki sem fejlesztett vakcinákra. Az Index kérdésére, miszerint a WHO-nak milyen reális szerepe lehet ebben a kicsit sem emelkedett versenyfutásban, Lazeri így válaszolt:

Tudom, hogy a [WHO szerepe a vakcina elosztásában] nem hangzik reálisnak. Nekünk végrehajtó hatalmunk nincs, nem tudjuk kötelezni az országokat, hogy mit tegyenek. Mi a szolidaritás és az együttműködés fontosságát tudjuk hangsúlyozni az országoknak. A WHO a múltban az országok kooperációjának elősegítése révén már sikeresen visszaszorított, illetve eltörölt számos fertőző betegséget.

A himlőt például teljesen kiirtottuk, sok évtized alatt, pedig akkoriban még a mai helyzetnél is szegényebb országokban kellett eredményeket elérnünk. A gyermekbénulás elleni oltóanyagot is eljuttattuk a világ minden gyermeke számára, függetlenül attól, hogy milyen szegény országban élt. Ez azért volt lehetséges, mert a gazdagabb országok segítették a kevésbé tehetőseket.

A elmúlt évtizedek járványaiban (például a SARS, illetve az ebola) szerzett tapasztalatok hatására a WHO átszervezte a vészhelyzeti protokolljait, így az irodavezető szerint a szervezet ma már sokkal hatékonyabban képes segíteni az országokat, és ez megmutatkozott a Covid-19-járvány kapcsán is. A WHO pandémia elejére jellemző hezitálására vonatkozó kritikákat elutasítva Lazeri szerint a szervezet a kínaiaktól kapott első figyelmeztetések után rögtön cselekedett, és értesítette a világot a veszélyről.

A WHO egyébként napi rendszerességgel kap hasonló, újonnan felbukkant kórokozókról szóló bejelentéseket az országoktól. Bár az első hetekben még nem volt egyértelmű, hogy mekkora is a veszély valójában. A szervezet főként szakértőket biztosított, akik tanácsokat adtak az országoknak. Ez nem jelenti azt, hogy a vakcina elosztása egyszerű lesz, ha majd meglesz az oltóanyag, nem lesz mindenki számára elérhető egy héten belül, de a WHO vezetni fogja az országok közötti tárgyalásokat.

Az Egyesült Államok kivonulását a szervezetből a több erre vonatkozó kérdés ellenére sem minősítette. Azt azonban elmondta, hogy bár Amerika fontos pénzügyi donora volt a WHO-nak, az így kieső támogatást azóta több más ország – például Németország és Franciaország – felajánlása is ellensúlyozta (bár az nem világos, hogy milyen mértékben). A WHO éves költségvetése 4,6 milliárd dollár, de azt nem lehet ma még megmondani, hogy ez a Covid-19 hatására hogyan fog változni. A vészhelyzeti program költségvetését elkülönítetten kezelik.

A világszervezet folyamatosan értékeli az eddig bevetett gyógyszerek, intézkedések hatását, de határozottan el akarják kerülni, hogy elhamarkodottan mondjanak ítéletet bármiről, mert az több kárt okoz, mint amennyit használ. A BCG-oltás esetleges pozitív szerepéről sem tudott Ledia Lazeri biztosat állítani, mivel még nem állnak rendelkezésre bizonyítékok róla.

Azt azonban megjegyezte, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a BCG, ott a járványellenes intézkedések is kellően szigorúak voltak. A vakcinafejlesztést egy bizonyos szinten túl már nem lehet tovább gyorsítani, mert az veszélybe sodorná az embereket. Kérdéses, hogy a világban egyre növekvő türelmetlenség láttán lehetséges-e a WHO szerint is valószínű második hullám idején hasonló lezárásokat bevezetni, mint tavasszal. A szervezet elismeri, hogy a gazdaságot érintő nehézségeket is figyelembe kell venni, ugyanakkor az emberek egészsége a gazdaságnál is fontosabb, hiszen prosperáló nemzet nem képzelhető el egészséges emberek nélkül.