Jeromos
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Gőzhajtású ugráló robotokkal deríthetjük fel a Naprendszer jeges holdjait

2020.07.10. 08:55

Lehet, hogy a gőzmeghajtású járművek nem tartoznak épp a legmodernebbek közé, de a közeljövőben tudományos-fantasztikus regényekbe illő átalakuláson mehetnek keresztül – írja a Csillagaszat.huA NASA JPL dél-kaliforniai laboratóriumaiban új robot szerepel a tervasztalon, amely gőzhajtással ugrálna a Jupiter és a Szaturnusz egy-egy holdja, az Europa és az Enceladus jeges felszínén.

A kutatók szerint mindkét holdon hatalmas óceánok húzódhatnak a jégpáncél alatt. Emiatt ugyan izgalmas kutatási célpontok, viszont nem kis kihívás lesz navigálni ismeretlen felszínükön. Itt jön be a képbe a SPARROW (Steam Propelled Autonomous Retrieval Robot for Ocean Worlds; a rövidítés magyarul verebet jelent) robot.

A focilabda méretű eszköz hajtóműveit, repülőelektronikáját és tudományos eszközeit egy gömb alakú ketrec védi. A SPARROW tradicionális üzemanyag helyett jégolvasztással előállított gőzzel fog működni, így a vizsgált felszínt sem fogja beszennyezni. A távoli jeges holdak gyenge gravitációs terében, légköri súrlódás nélkül akár egyetlen ugrással is kilométereket tud megtenni – átugorva olyan felszínformákat, amelyeken csak nehezen tudna átkelni.

Gareth Meirion-Griffith, a koncepciót kidolgozó csapat vezetőjének elmondása szerint az Europa felszíne valószínűleg roppant összetett. Lehet porózus, számtalan szakadékkal, több méter magas penitenteszekkel (a Földön nagy magasságban a jég szublimációja révén kialakuló meredek tornyokkal) tarkított, amelyek bármilyen holdjárónak feladnák a leckét. A SPARROW azonban fütyül a terepre, bármilyen barátságtalan felszínen elboldogul.

A koncepció szerint egy leszállóegység lenne a SPARROW bázisa, ez gyűjtené össze és olvasztaná meg a jeget, mielőtt a kis ugráló robotba töltené. A SPARROW felforralná a vizet, majd a keletkező gőzt nagy intenzitással, rövid idő alatt kiengedve, amolyan robbanásként röpítené odébb magát. Mikor kevés a víztartalék, visszatérne a bázisra, további tesztelésre leadva minden időközben gyűjtött tudományos mintát. A kutatás hatékonyságát maximalizálandó, egyszerre több SPARROW-t engednének szét a felszínen, amelyek vagy egy adott helyszínt járnának mind körbe, vagy szétválva minél nagyobb részt derítenének fel a jeges holdak felszínéből.

Az ötletet 2018-ban a NASA Innovative Advanced Concepts (NIAC) programjában támogatták, amelyben lehetőség volt különböző vízalapú hajtóműveket tervezni és tesztelni. Ezenkívül számítógépes szimulációkkal is vizsgálják, hogyan viselkedne a gömbölyű robot a kaotikus jeges felszínen, megkeresve az ugrások legjobb indítási szögét és sebességét. Így jöttek rá például arra is, hogy hatékonyabb egyetlen hosszú ugrás, mint sok apró egymás után.