Mihály
2 °C
16 °C

Egyre valószínűbb, hogy önkénteseket fognak megfertőzni a koronavírussal

2020.07.21. 12:02

A vakcinafejlesztés talán legnagyobb problémája az oltás hatékonyságának bizonyítása. Ahogy egyszerre számos kutatócsoport küzd azért, hogy ők készüljenek el először a koronavírus elleni oltással, gyakran kürtölik világgá, hogy a tesztek bizonyították, hogy az ő vakcinájuk működik. De mit is jelent ez a működés? Az eddigi eredmények szerint legfeljebb azt, hogy a beoltottak szervezetében koronavírus elleni antitestek jöttek létre.

De a vakcina működése a gyakorlatban mégiscsak azt jelentené, hogy megvéd a fertőzéstől (vagy legalább a súlyos megbetegedéstől). Ezt csak úgy lehet bizonyítani, ha a beoltott találkozik a vírussal, de a kontrollcsoporttal ellentétben nem fertőződik meg. Csakhogy ott, ahol sikerült visszaszorítani a járványt, a természetes fertőződés esélye jelenleg alacsony. Vagyis simán lehet, hogy egy teljesen hatástalan vakcinával is boldogan él az ember, és nem lesz beteg. Mert szerencséje van.

Vilmos herceg beszélget az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös vakcináját megkapó egyik önkéntessel
Vilmos herceg beszélget az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös vakcináját megkapó egyik önkéntessel
Fotó: Steve Parsons / AFP

Ilyen körülmények között az oltóanyag védőhatásának bizonyítása praktikusan a végtelenségig is elhúzódhat, ami a jelenlegi helyzetben annyira nem népszerű opció. Egy másik, elég neccesen hangzó megközelítést javasol az 1 Day Sooner mozgalom, amely nyílt levelet intézett az amerikai orvostudományi csúcsszerv, az Országos Egészségügyi Intézet (NIH) elnökéhez, Francis Collinshoz. A levelet már 11 Nobel-díjas, és rengeteg egyéb ismert tudós is aláírta.

A kezdeményezés szerint engedélyezni kell az úgynevezett human challenge kísérleteket, vagyis meg kell fertőzni a beoltott embereket a koronavírussal, hogy lássuk, mi lesz velük. 

A terv legalábbis ellentmondásos, hiszen az ellenzői szerint szembe megy az alapvető tudományetikai elvekkel. Ha ugyanis nem működik az oltás, szinte biztos, hogy lesznek a kísérletnek halálos áldozatai is. Ennek ellenére az e célból indított honlapon már 30 ezer önkéntes jelentkezett 140 országból. A kezdeményezők szerint olyan súlyos a helyzet, hogy a kockázatokat indokolttá teszi az esetleges siker esetén megmenthető sok ezernyi emberélet.

Az aláírók között ott van Adrian Hill az Oxfordi Egyetemről, az úgynevezett oxfordi vakcinát kifejlesztő csoport vezetője is. A levélben arra szólítják fel az amerikai kormányt, hogy kezdje meg az előkészületeket a fiatal, egészséges felnőttekkel végzendő kísérletekhez. Náluk a legkisebb a súlyos betegség esélye. A virológia egyik legismertebb személyisége, a Science-nek nyilatkozó Stanley Plotkin szerint

az 1 Day Sooner mozgalom megmutatta, hogy vannak olyan fiatalok, akik készek kockázatot vállalni a közjó érdekében.

Az ilyen kísérletek tekintetében a WHO is megosztott, júniusban egy szakértői bizottság tagjai pontosan egyenlő arányban támogatták és vetették el az ötletet. Ennek ellenére megfogalmaztak néhány irányelvet, amelyek mentén le lehetne bonyolítani e kísérleteket. Szerintük 18-25 év közötti önkénteseket kéne bevenni, akik a fertőzés után szigorú karanténben lennének.

Egy két hete megjelent tanulmány szerint a vizsgálatban számos különböző koronavírustörzset kéne bevetni, amelyeket a legszigorúbb biológiai biztonságú laborokban tenyésztettek, és a sejtkultúrákra gyakorolt hatásuk alapján pontosan belőhető lenne, hogy mekkora dózisban kell az önkénteseknek adni, hogy ott fertőzést tudjanak okozni. Hogy végül megvalósulnak-e efféle kísérletek, azt nyilván a járvány, illetve a bevett vakcinatesztek előrehaladása fogja meghatározni. A tudományos közösségben mindenesetre emelkedik az ötlet népszerűsége.