Jusztina
12 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Felpörög a marsi élet utáni hajsza

K  AP20200723017
2020.08.10. 18:17

Az elmúlt néhány hétben három űrhivatal is űrszondákat indított a Mars felé, amelyek várhatóan jövő februárban meg is érkeznek. Ezzel – ha minden jól megy – összesen öt új eszköz csatlakozik a szomszédos bolygón vagy akörül most is aktív nyolchoz. Sőt, ha nem csúszott volna el a tesztelés, részben a koronavírus-járvány miatt, akkor egy negyedik is úton lehetne.

Az új küldetéseknek több érdekességük is van:

  • Ha elérik a Marsot, rögtön két új nemzet is debütál a bolygó felfedezői között.
  • Az egyik szonda jóvoltából több mint fél évszázad után hamarosan újra lehetőség lesz kőzeteket visszahozni a Földre közvetlenül egy idegen égitestről.
  • A marsi élet nyomainak kutatása is új lendületet vehet.
  • Bizonyos technológiák mostani tesztelése már az emberes Mars-küldetéseket készítheti elő.

Vagy most, vagy két év múlva

Nem véletlen, hogy egymás után három küldetés is most indult útnak. A Föld és a Mars a keringésük során nagyjából kétévente kerülnek egymáshoz a legközelebb, ebben az időablakban érdemes a szondákat elindítani, hogy minél rövidebb idő alatt – azaz minél költséghatékonyabban – érjenek oda. Ha sikerül elcsípni ezt az időszakot, akkor bő fél év az út, így a most júliusban indult szondák már februárban célba érhetnek.

Ebbe az időablakba szeretett volna beférni egy negyedik küldetés is. Az európai ESA és az orosz Roszkoszmosz közös ExoMars programjának marsjárója, a Rosalind Franklin is idén nyáron indult volna el, és már tavaly nyáron el is készült, de megcsúsztak a tesztekkel, és mivel az év elején beütött koronavírus-járvány még tovább lassította a munkát, már márciusban bejelentették, hogy két évvel elhalasztják a rajtot.

De nézzük azt a három küldetést, amelyeknek viszont sikerült már idén elindulniuk.

Két újonc és egy marsi veterán

Az egyik új szereplő a Mars-kutatásban az Egyesült Arab Emírségek. Az ország szondája, az Al-Amal (Remény) július 20-án indult útnak. Miután eléri a Marsot, a bolygó körül fog keringeni legalább két földi éven át, és a fő feladata a marsi időjárás, légkör és klíma megfigyelése lesz.

A másik újonc Kína, amely alig három nappal később bocsátotta fel a Tianven-1 (Égi kérdések) nevű szondáját. Ez egy keringőegységből, illetve egy leszállóegység-marsjáróból áll. Utóbbi csak kicsit később, áprilisban fog landolni az Utopia Planitia nevű részen, hogy földmintákat elemezzen, felvételeket készítsen a felszínről, illetve víz – és ezzel élet – nyomai után kutasson. A küldetés annyiban máris egyedülálló, hogy Kína az első ország, ami egyszerre küld keringő-, leszálló- és marsjáró egységet a Marsra. Ha utóbbi landolása és üzembe helyezése is sikeres lesz, akkor Kína lesz az Egyesült Államok után a második ország, amelynek önjáró egysége van a bolygón.

A harmadik elindított küldetés a Mars 2020, amelyben a NASA újabb amerikai  marsjárót juttathat a bolygóra: a Perseverance (Állhatatosság) július 30-án indult el, és a terv szerint februárban a 250 méter mély Jezero-kráterben fog landolni – hogy éppen itt, annak nagy jelentősége van.

A marsi élet nyomában, továbbra is

Az egyik legizgalmasabb kérdés – legalábbis nekünk, laikusoknak –, hogy volt-e valaha élet a Marson, és ha igen, mi lett vele és mikor. A bolygón már több mint negyven éve, a Viking-űrszondák óta keressük az élet nyomait, eddig jórészt sikertelenül. A Jezero-krátert a tudósok ideális jelöltnek tartják a kutakodásra, mert 3,5 milliárd évvel ezelőtt egy folyó deltájának és egy tónak adott otthont.

A víz egykori jelenléte megnöveli az esélyt, hogy a Perseverance ősi mikrobák, ebből következően pedig múltbéli mikrobiális élet nyomaira bukkanjon. Ha volt valaha élet a bolygón, az itt lerakódott üledék mesélhet majd erről a földi vizsgálatok során. A Mars 2020 jelentőségét ugyanis az adja, hogy ez lehet az első alkalom, hogy marsi kőzetmintákat hozunk vissza a Földre, hogy az itt elérhető jóval bonyolultabb eszközökkel vizsgáljuk meg azokat, sokkal részletesebb és pontosabb eredmények reményében.

A Perseverance-t olyan fúrórendszerrel szerelték fel, amellyel képes lesz tíz centiméter hosszú, egy centiméter átmérőjű kőzetmintákat sértetlenül kiemelni. Ezeket ezután halmokba rendezve hátrahagyja, hogy egy későbbi küldetés során egy másik szonda begyűjthesse őket, és visszaszállítsa a Földre. Jelen állás szerint a minták 2032 körül érhetnének ide, de addig még sok a teendő, így ez bőven változhat. Mindenesetre már alakul a nemzetközi együttműködés a vizsgálatukra, arra az esetre, ha egyszer sikerül hazaszállítani őket.

Ember a Marson, de előbb még egy helikopter

A minták visszahozásának van egy másik jelentősége is: mivel belátható időn belül emberes küldetéseket tervezünk indítani a Marsra, addigra nem ártana kidolgozni és letesztelni egy módszert arra, hogyan lehet dolgokat visszahozni onnan, hogy majd az emberek is vissza tudjanak jönni. Utoljára 1972 decemberében, az Apollo 17 program keretében hoztunk vissza bármit egy másik égitestről – akkor a Holdról –, úgyhogy bőven van még teendő ezen a téren is.

A Perseverance másik különlegessége, hogy egy második szondát is magával visz a bolygóra: az Ingenuity (Leleményesség) nevű drónhelikoptert, amit a marsjáró fog majd a landolás után útjára bocsátani. A drón csak kis utat fog megtenni önállóan, a célja elsősorban a marsi repülés technológiájának és lehetőségeinek tesztelése lesz. Ha bejön a dolog, a jövőben ilyen drónok segíthetik majd a marsjárókat a hatékonyabb közlekedésben, a járható utak megtalálásában és a veszélyek elkerülésében.

Borítókép: A Hszinhua hírügynökség által közreadott képen útnak indítják a Tienven-1 (Égi kérdések) elnevezésű űrhajót amelyet a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta szállít a dél-kínai Hajnan-szigetről 2020. július 23-án. MTI/AP/Hszinhua/Guo Cheng