Egy mitológiai alak, Oidipusz thébai király fiait, a trónutódlási harcban egymást megölő Eteoklészt és Polüneikészt ábrázolják a rejtélyes riacei bronzszobrok egy olasz kutató szerint – írja az MTI. Eligio Daniele Castrizio úgy gondolja, hogy megfejtette az antik görög szobrászat remekeit övező rejtélyek jelentős részét.
A két anyaszült meztelen férfit ábrázoló, szokatlanul jó állapotban fennmaradt 2500 éves bronzszobrot 1972-ben találták az olasz partok mentén, a kalábriai Riace közelében. A világhírű szoborpáros Reggio Calabria múzeumának büszkesége, számos látogatót vonz a délolasz városba. A szobrok eredetén és szimbolikáján kutatók már a felfedezésük óta törik a fejüket.
Castrizio, a Messinai Egyetem régésze, a Reggio Calabria-i Nemzeti Régészeti Múzeum tudományos tanácsának tagjának állítása szerint a szobrok a Peloponnészosz-félszigeten, Argosz városában készültek az i.e. 5. században. A kutató évtizedek óta tanulmányozza az ókori görög szobrászat gyöngyszemének számító bronzpárost. A kutató a szobrokból eltávolított agyag összetételéből jutott arra a következtetésre, hogy egy argoszi műhelyből származnak.
Castrizio szerint a két alak része lehetett egy nagyobb, öttagú szoborcsoportnak, amely Oidipusz fiain kívül azok anyját, Iokasztét, nővérüket, Antigonét és Teiresziasz vak jóst ábrázolhatta. A szoborkompozíciót az i.e. 2. században rabolhatták el a Görögországot meghódító rómaiak Argoszból, és a 4. századig lehettek Róma ékességei.
A kutató számos utalást talált a szobrokra antik szövegekben, köztük Publius Papinius Statius 1. századi költő írásaiban.
A professzor szerint a szobrok Konstantinápolyba, a mai Isztambulba szállításukkor kerülhettek a tengerbe, amikor Konstantin római császár a nevét viselő várost tette meg a Római Birodalom fővárosává. Az elméletet alátámasztja, hogy az egyik szobron olyan 4. századi cserép töredékét találták meg, amellyel szállításkor védték a műalkotásokat a megrongálódástól az ókori Rómában.
Castrizio szerint a szobrok eredetileg aranyszínűek voltak, és a rómaiak festették őket csillogó feketére, hogy elrejtsék a reparálások nyomait, köztük azt, hogy Eteoklész egy új jobb kart kapott.
A messinai régészprofesszor több más szakértő kutatási eredményeire alapozza elméletét. A Messinai Egyetemen 2018 októberében rendezett, a riacei bronzszobroknak szentelt első nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadások anyagát szeptemberben publikálják.