Jeromos
9 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Túl nagy szabadságot adna, ezért kapcsolták le a digitális rádiózást

D KOM20191218017
2020.09.09. 15:49
Szakértők számára sem teljesen egyértelmű, miért kapcsolta le az Antenna Hungária a digitális rádiózást szeptember 5-én. Pedig technikailag könnyen megoldható lett volna az egész országot lefedő műsorszórás a már évek óta működő digitális tévéhálózaton. Információink szerint a hálózatot működtető Antenna Hungáriában már évek óta nyílt titok volt, hogy magára hagyják a technológiát. Emögött a digitális technológia adta frekvenciabőség állhat.

Utoljára 2013. október 31-én kapcsoltak le komplett műsorszóró rendszert az országban. Ekkor szűnt meg véglegesen az analóg földfelszíni televíziós sugárzás. Azóta csak digitálisan (sokkal jobb minőségben) foghatók a tévécsatornák.

Ezzel szemben egyeduralkodó maradt nálunk a hagyományos analóg rádiózás (FM), és most úgy tűnik, ez nem is változik. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azon kívül, hogy nem hosszabbította meg az üzemeltetési szerződést az Antenna Hungáriával, nem is jelezte, hogy tervezné a folytatást.

A lépést azzal indokolta, hogy „az elmúlt 12 év visszajelzései alapján sem a piaci sem a hallgatói oldalról nem mutatkozott igény a digitális rádiózásra, ezért a hatóság most nem írt ki új pályázatot a frekvenciára.”

Sokan nem is hallottak róla

Viszonylag korán, már 1995. december elsején, a Magyar Rádió 70 éves születésnapján elindult az első DAB (Digital Audio Broadcasting) kísérleti adás a 222 Mhz-es frekvencián. Nyolc rádiót tudott kiszolgálni (a 2009-ben bevezett DAB+ 18-at is), köztük a Kossuth rádiót, a Petőfit, a Bartókot, valamint a Classic rádiót. 2008-ra pedig a magyarok 30 százaléka rádiózhatott volna (leginkább Budapesten és környékén).

Ha tudtak volna róla. Sokakat megkérdeztünk a környezetünkben, a legtöbben még csak nem is hallottak arról, hogy már jó régóta sugároznak a digitális rádiók idehaza. Bár a legtöbb újabb autóban van digitális adás vételére is alkalmas rádió, nem sokakban tudatosulhatott, hogy lehet, hogy nem FM-en, hanem digicsatornán hallgatja a rádióját. 

Pedig a technológia sok előnnyel jár. Nincs zaj, sercegés, lényegesen jobb a hangminőség, és csak a rádión múlik, milyen egyéb információt (közlekedési helyzet, elektronikus műsorfüzet) sugároz. Akár még képeket is. Ráadásul a sugárzási költségek is jelentősen kisebbek, ötöde a hagyományosnak.

A rádiók azonban nem használták ki a technológia adta lehetőségeket. Ugyanazt a műsort sugározták digitálisan, mint FM-en. Bár kísérleti adásnak nevezték, furcsa, hogy a Klubrádió, az Inforádió, a Magyar Katolikus Rádóval együtt monóban szórták a jelet. Ami eléggé érthetetlen, hiszen a digitális technológiának éppen a jobb hangélmény az egyik legnagyobb előnye.

Hátránya viszont, hogy nem hallgatható hagyományos rádiókon, egy digitális rádió ára pedig több tízezer forint volt évekkel ezelőtt, és a legolcsóbbakat most is tízezer forint körül lehet beszerezni.

Mindenki egymásra mutogat

Mintha mindegyik oldal egymásra várt volna: a rádiók a digitális rádiózás elterjedésére, a hallgatók pedig sok-sok új minőségi műsorra, színes tartalomkínálatra. Különben miért vennének másik készüléket? A hatóság szétteszi a kezét, a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó rádióspektrum-stratégiájában kimondta, hogy a digitális rádiózás csak akkor lesz életképes, ha a műsorok sugárzása országos lefedettséggel kezdődik meg. Ezt azonban ő tudná kiépíteni, de erre 2008 óta nem került sor, a 30 százalékos lakossági lefedettség azóta sem változott. 

Felmerül a kérdés: miért nem szervezett népszerűsítő kampányt az Antenna Hungária, vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság? Vagy éppen a közszolgálati rádiók?

Az Antenna Hungáriából szerzett információink szerint már évek óta nyílt titok volt, hogy magára hagyják a rendszert. A jó minőség mellett a digitális technológia nagy előnye még, hogy minden rádióadó fogható lenne az ország minden zugában. Ráadásul egy-egy frekvencia ötször annyi rádiót tud kiszolgálni, mint az analóg FM frekvenciák. Kis túlzással akármennyi csatornát képes kezelni. Nem lenne szükség többé a frekvenciák hatósági kiosztására, megszűnne egy politikailag kihasználható technológiai szűkösség. A feltűnő passzivitás mögött vélhetően az is meghúzódik, hogy egy kontrollra törekvő médiapolitikának nem érdeke egy nagyfokú szabadságot adó technológia elterjesztése.

A digitális rádiózás megszüntetése nemcsak technikai, hanem jogi aggályokat is felvet. Az Index egyik olvasója levélben fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez, kérve, hogy vizsgálja ki, nem sért-e alapjogokat, többek között a  szabad kulturális és hírforrásokhoz jutáshoz való jogot. 

Tisztelettel kérem ezért Legfőbb Ügyész úrtól, hogy például a közérdekvédelmi ügyészség útján vizsgálják ki: a jelentős mértékű adófizetői forintokból gazdálkodó médiahatóság eljárása, illetve magatartása ütközik-e az Alaptörvénnyel (IX. cikk. (1) és (2) bekezdések; XXIV. cikk; XXVI. cikk; 23. cikk), azaz okozza-e Magyarország és a magyar polgárok hátrányát, rontja-e Magyarország műszaki színvonalát, hátráltatja-e a szabad kulturális és hírforrásokhoz jutást, a szabad sajtó elérését, amelyek elvitathatatlan alapjogok, rontja-e ezáltal Magyarország versenyképességét, még tovább erodálja-e a jogbiztonságot és a jogállamiságot, illetve ellenkezik-e az európai értékekkel mind kulturális, mind jogi, mind pedig műszaki értelemben.

Borítókép: Az Antenna Hungária Zrt. DVB-T adótornya. Fotó: MTI / Komka Péter