Szabina
7 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Héliummal vékonyított aligátorhangok nyerték az idei igNobelt

2020.09.18. 12:36

Átadták az Annals of Improbable Research tudományos humormagazin szervezésében a Nobel-díj paródiájaként ismert IgNobel-díjakat. 

A béke-IgNobelt India és Pakisztán kormánya érdemelte ki azzal, hogy titokban, az éjszaka közepén a diplomatáik becsengettek egymáshoz, majd elszaladtak.

Stephen Reber és kollégái az ismert partitrükköt, amikor héliumot belélegezve vicces hangon kezd beszélni az ember, azért végezték el aligátorokkal, hogy megtudják, miként kommunikál a hüllő. A kutatást komoly tudományos kritériumok alapján végezték, a díjat a téma komikus módszerével érdemelték ki.

Reber és társai például arra tettek kísérletet, hogy megmutassák, a krokodilfélék és más hüllők a hangadással a testméreteiket is nyilvánvalóvá tudják tenni – ahogy az emlősök és a madarak kiáltásai is alkalmasak erre. Mint Reber a BBC-nek elmondta:

Ha nagyobb testű az állat, mélyebb a hangja, mert tágasabb a tér, amelyben a hangképző szervek vibrálnak. Nem tudtuk, hogy a hüllőknél is létezik-e ez a jelenség, a békáknál, kétéltűeknél például nincs ilyen.

A kísérletet úgy végezték, hogy az aligátort egy tartályba helyezték, amelyet vagy levegővel, vagy helioxszal töltöttek fel. A hangszálak vibrálása egyik esetben sem változik, csak a hang, amelyet az állat kiad, mivel a sebessége eltérő a különböző gázkeverékekben.

Metin Eren és kutatótársai azért részesültek az anyagtudományok IgNobel-díjában, mert megmutatták, hogy nem használhatók jól a fagyasztott emberi ürülékből fabrikált kések.

Az IgNobelt rendszerint a massachusettsi Cambridge-ben, a Harvard Egyetem Sanders Színházában adják át mókás rítusok közepette, a világjárvány miatt azonban a 30. díjátadót online szervezték.  Egyes hagyományokat megőriztek, jelen voltak többek között valódi Nobel-díjasok is.

Reberék az akusztikai IgNobelt vehették át, a pszichológiait a szemöldök alapján a nárcisztikus emberek azonosítását kidolgozó Miranda Giacomin és Nicholas Rule.

A közgazdasági IgNobelt elnyerő Christopher Watkins és munkatársai mennyiségi összefüggést igyekeztek találni az országok nemzeti jövedelmi különbségei és a csókolózás átlagos mennyisége között.