Előd
6 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Orvosi Nobel-díjat kaptak a hepatitis C-vírus felfedezői

K EPA20201005126
2020.10.05. 12:57
Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice a hatalmas elismerést azért kapták, mert kiemelkedő mértékben járultak hozzá a vér útján terjedő hepatitis elleni küzdelemhez.

A norvég Nobel-bizottság a díjat a stockholmi Karolinska Intézetben adta át a három kutatónak. 

A trió „döntő mértékben járult hozzá a vér által terjedő hepatitis elleni küzdelemhez, mely egy agresszív, cirrhózist (zsírmájat) és májrákot okozó súlyos, globális egészségügyi probléma

közölte a bizottság Twitteren.

Az amerikai Harvey J. Alter volt az első, aki kimutatta, hogy a vérátömlesztés által fertőző hepatitist egy korábban ismeretlen vírus okozza. A brit Michael Houghton új stratégiával izolálta a vírus genomját. A felfedezés végső bizonyítékát az amerikai Charles M. Rice szolgáltatta, aki bebizonyította, hogy a hepatitis C-vírus önmagában is képes hepatitist okozni.

A világ egyik legrangosabb tudományos díja 10 millió koronás jutalommal jár (342 millió forint). Összegét az infláció ellensúlyozása érdekében nemrégiben emelték.

A hepatitis C

A hepatitis szó a görög eredetű szó, a  máj, „hepar” és a gyulladást jelentő „-itis” tagokból áll, szó szerint májgyulladást jelent. A hepatitist több kórokozó is okozhatja, azonban legtöbbször vírusfertőzés következtében alakul ki. A hepatitis C egy RNS-vírus, mely gyakran a krónikus májgyulladás okozója is. A gyulladás véglegesen és súlyosan károsítja a májsejteket, feladatát a máj egy idő után így képtelen ellátni. 

Májzsugor, később májrák alakulhat ki.

A szakirodalom szerint nem egyértelmű, hogy a vírusnak van-e direkt rákkeltő hatása, de nagy valószínűséggel igen. Ha a májsejtek pusztulása már olyan mértékű, hogy a szerv méregtelenítő és fehérjeképző (albumin, alvadási faktorok) feladatát nem tudja ellátni, az a beteg halálát jelenti. Fontos, hogy a hepatitis C-vírus nem csak a májsejtekben szaporodik, és nem csak a máj sejtjeit támadja: a nyiroksejteket, izom-, bőr- és vesesejteket is fertőzi.

A hepatitis C nagyon gyakori!

A WHO adatai szerint 170 millió fertőzöttről tudnak világszerte. Afrika, a Földközi-tenger keleti medencéje és a csendes-óceáni szigetek különösen érintettek. Az Európai Unióban mintegy ötmillió fertőzött él, de 80 százalékuk valószínűleg csak hordozó és nem beteg. Magyarországon a vírushordozók aránya 0,7–1,3 százalék közé tehető, a kór felelős 2–4000 magyar beteg májzsugorának kialakulásáért és 600 hazai májrákos esetért is. A kórokozó testnedvvel, elsősorban vér útján terjed, ezért a betegek nagy százaléka kerül ki kábítószer-használók közül. Spermával és anyatejjel történt fertőzésekről is tudunk, de ez nagyon ritka. Kimutatható továbbá nyálban, izzadságban, könnyben is.

Védőoltás nincs, de hatékony a gyógyszeres kezelés. A megelőzés nagyon fontos!

Genetikai anyagának ún. hipervariábilis régiója (folyton változó szakasza) miatt eddig nem sikerült védőoltást kifejleszteni ellene. A krónikus betegség (hat hónapon túl) orvosi segítség, gyógyszeres kezelés nélkül ritkán gyógyul meg.

Az utóbbi négy évben rendkívüli változás következett be a krónikus hepatitis C kezelésében. A betegség részlegesen gyógyíthatóvá vált.  Olyan direkt vírusellenes (DAA) molekulákat fejlesztettek ki, melyek a vírus szaporodását speciálisan gátolják.

Ezek a szájon át szedhető tabletták általános vírusellenes szerekkel, interferonokkal is használhatók, de nélkülük még hatékonyabbak – az interferonmentes készítmények 98-100 százalékos gyógyuláshoz vezetnek. Nincs számottevő mellékhatásuk, nem befolyásolják a betegek életminőségét, munkavégző képességét. Sokszor a terápia időtartama is lényegesen rövidebb, segítségükkel megakadályozható a rokkantság, a végstádiumú májbetegség és a májrák kialakulása.

Kezelés hiányában a betegség azért válik krónikussá, mert az immunrendszer védekező folyamatai és az újabb és újabb vírusváltozatok folyamatos küzdelmet vívnak. 

A vérvizsgálat során kimutatott HCV-antitestek jelenléte a szervezetben nem jelent védettséget a betegség ellen.

Nem egyértelmű, hogy a gyógyult hepatitis C kialakítja-e a szervezetben az immunitást.

A megelőzés a legfontosabb: biztonságos szexuális élet és a droghasználat mellőzése az első számú javaslat az orvosok egyöntetű véleménye szerint.

Tünetei

A vírus a fertőzést követő 2–25 hetes lappangási idő után betegít meg és okoz tüneteket, melyek az akut májgyulladás tüneteivel egyeznek meg:

  • hányás,
  • levertség,
  • sárgaság.

Azonban a fertőzötteknek csak kevesebb mint 10 százaléka észlel tüneteket, a legtöbb esetben a betegség lappangva, a krónikus májgyulladás (hepatitis) tüneteivel kezdődik. A maradék 90 százaléknyi beteg fertőzött marad, és hat hónappal a fertőződés után krónikus májgyulladás alakul ki náluk. Ekkor a betegek mintegy ötödénél 15-20 éves távlatban májzsugorral, -gyulladással és a máj működésének fokozatos megszűnésével kell számolni, végül májrák is kialakulhat.

(Borítókép: Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság főtitkára (j) bejelenti hogy a hepatitis C-vírus felfedezéséért Harvey J. Alter (b kivetítőn) és Charles M. Rice (j kivetítőn) amerikai, valamint Michael Houghton brit tudós (k kivetítőn) kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat 2020. október 5-én a Svéd Királyi Tudományos Akadémiának az orvosi Nobel-díj odaítéléséről döntő bizottság stockholmi sajtótájékoztatóján. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás (hepatitis) elleni küzdelemben. A hepatitis világszerte jelentős egészségi probléma, amely májzsugort és májrákot is okozhat – tették hozzá.

MTI/EPA/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani)